A munkáshitel nyújtásának feltételeit a munkaügyet érintő rendelkezésekről szóló 2024. évi LVII. törvény, a részletszabályokat pedig a 372/2024. (XI. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) tartalmazza. A hitel célja a fiatal pályakezdő munkavállalók élet- és pályakezdésének segítése. A jogosultak köre A munkáshitel igénybevételére jogosultak köre korlátozott. A kormányrendelet életkorra (17–25 év), állampolgárságra, lakcímre, biztosítotti jogviszonyra, büntetlenségre, […]

Napjainkban a legtöbb fejlődő és fejlett ország a gazdasági növekedés egyik jelentős eszközének tartja a tudásalapú társadalmat. A legjobb befektetés a tanulás, hallhattuk oly sokszor diákkorunkban. A sikeres vállalati stratégia kötelező eleme pedig a munkavállalók folyamatos képzése. A munkaerőpiac változásai nemcsak a munkavállalókat, de a munkáltatókat is egyre nagyobb kihívások elé állítják. A fiatal munkavállalóknál […]

Az „általános” munkaszemüveg A szemünk a legfontosabb érzékszerveink közé tartozik, a látás képessége nélkül nem lennénk képesek elvégezni hétköznapi teendőinket és munkánkat sem. Bizonyos munkakörök azonban fokozottan igénybe veszik és rontják a látóképességet. A kritikus munkaköröknél tehát a védőszemüveg és a munkaszemüveg számtalan változata előfordulhat. A munkavédelmi követelmények miatt ezeknek a szemüvegeknek a biztosítása a […]

A vállalkozások külső intézményes finanszírozásában a bankhitelen kívül a lízing tölti be a legjelentősebb szerepet. Magyarországon a lízingügyletekre vonatkozó önálló jogszabályok nem léteznek. A jogalkotók különböző helyeken határozzák meg az ügyletekre vonatkozó törvényi előírásokat. Hasonló a helyzet az ingatlan meghatározása kapcsán is. A problémát az okozza, hogy az ingatlanok és az egyes ingatlan típusok fogalmának […]

Személygépjármű nélkül már kevesen tudják elképzelni mindennapjaikat. A megvásárláshoz szükséges tőke azonban nem mindig áll rendelkezésre, de az is lehet, hogy vásárlás helyett a lízing a kedvezőbb megoldás. A lízingkonstrukciók típusaival az előző cikkben foglalkoztunk. Mit tekinthetünk személygépjárműnek? A lízingügyleteknél mindig tisztázni kell, hogy mi a lízing tárgya. A probléma máris itt kezdődik. A gondot […]

Egyre több munkáltató ismeri fel, hogy a munkavállalókat nem csupán béremeléssel, jutalommal lehet ösztönözni és a céghez való lojalitásra bírni. A munkáltatói juttatások kapcsán egyre inkább előtérbe kerülnek a munkahelyek kényelmi szolgáltatásai (pl.: pihenőszobák, kávézó – teázó helységek, kényelmet nyújtó, egészségvédő eszközök, sportolási lehetőségek, munkahelyi óvodák, bölcsődék stb.). A jobb, kellemesebb munkahelyi légkör nagyobb teljesítményre, […]

Lízing jogi szabályozása A lízing mind a lakosság, mind a gazdálkodók körében egyre kedveltebb, bár elég drága finanszírozási forma. E speciális finanszírozási konstrukció kapcsán a legnagyobb problémát az okozza, hogy Magyarországon a lízingügyletekre vonatkozó önálló jogszabályok nem léteznek. A jogalkotók különböző helyeken határozzák meg a lízingre vonatkozó törvényi előírásokat, de egyértelmű meghatározás nincs. Ennek következtében […]

A jogszabályi háttér Az őszi adócsomag kihirdetése után több Magyar Közlöny is tartalmaz olyan változásokat, amelyek nem adómódosító jogszabályok, de a számviteli törvény, illetve más háttérszabály módosítása kapcsán az adóztatást is befolyásolják. A módosítások egyik köre a társasági adóalanyok egyik nagy csoportját érintik. Ezek a vállalkozások a kis-és középvállalkozások, amelyek sajátos helyet foglalnak el a […]

Az igénybe vehető kedvezmények szabályozása A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) több olyan adóalap csökkentési lehetőséget és adókedvezményt tartalmaz, amely de minimis támogatásnak minősül. Mindemellett a de minimis támogatások köre többet jelent mint a társasági adóban megjelenő kedvezmények, preferenciák. Egyrészt a de minimis érinthet más adónemet is […]

Közeledik az év vége és a vállalkozások egy része már tervezi a karácsonyi partikat, óév búcsúztatókat és az üzleti megbeszéléseket, tájékoztatásokat is tartalmazó reprezentációs rendezvényeket. Ezeken a rendezvényeken nem csak élelmiszer (pogácsa, sütemény, szendvics, melegétel stb.) ásványvíz, üdítő és kávé fogyasztása történik, hanem megjelennek a különféle alkoholok és alkoholtartalmú italok is. A vendéglátás mellett vagy […]

E cikk keretében tovább folytatjuk a 2023/105. számú Magyar Közlönyben kihirdetett adóváltozások ismertetését. Előző cikkünkben a helyi adók, a pénzügyi tranzakciós illeték, a különadók, a társasági adó, kata, a regisztrációs adó és az általános forgalmi adó legfontosabb változásai kerültek bemutatásra. A személyi jövedelemadó A törvény szövege pontosításra, kiegészítésre került, továbbá kormányrendeleti szabályok szövege került átemelésre. […]

A Magyar Közlöny 2023/105. számában két törvény és egy kormányrendelet jelent meg az adómódosításokkal kapcsolatban.  2023. évi LVIII. törvény a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról, 2023. évi LIX. törvény a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról, a Kormány 308/2023. (VII. 14.) Korm. rendelete a 2023. évi települési földadó visszatérítéséről A módosítások szinte minden […]

A SZÉP-kártya a munkáltatói juttatások egyik legkedveltebb cafeteria eleme. Ennek oka a mérsékelt adóterhelésben és a sokoldalú felhasználási lehetőségben rejlik. 2023. január 1-jétől és január 9-étől is változtak a szabályok (erről egy korábbi cikkünkben itt már beszámoltunk). Az alszámlák megszűntek és a felhasználási lehetőségek konkrét előírásra kerültek. 2023. június 20-án kihirdetésre került a 237/2023. (VI. […]

Az idegenforgalom legnagyobb szolgáltatói a szállodák. A szállodák világa igen összetett. Többféle szolgáltatás, többféle ellátás. A szálláshelynyújtástól az uszoda, gyógyfürdő, jégkabin, szauna használaton át a golfpályákig szinte minden megtalálható. Vajon hogyan adóznak ezek a szolgáltatások? Hány százalék a szállásdíj áfája? Adóalapot képez-e az idegenforgalmi adó? Az is érdekes kérdés, hogy a szállodai szálláshelyszolgáltatás esetében mi […]

Az ingatlanokkal kapcsolatos tranzakciók, valamint a kapcsolódó pénzügyi, számviteli és adóelszámolások örökzöld témának tekinthetők. Bármennyire tanulmányozzuk is az adójogot, újra és újra felmerülnek olyan kérdések, amelyekre még nem gondoltuk.  Az ingatlanok kiemelkedő szerepet töltenek be a vállalkozások életében. Az ingatlan székhelyül, telephelyül szolgál, mert székhelyre (telephelyre) minden vállalkozásnak szüksége van legyen a tevékenysége számviteli szolgáltatás, […]

A vendéglátás és az idegenforgalom felöleli a szálláshelyadást (legyen az fizetővendéglátás vagy szállodai szolgáltatás), az étel-itallal való ellátást (ld. a vásárok hurkasütőitől kezdve az elegáns éttermi kiszolgálásig), a szabadidős programok biztosítását (idegenvezetéssel vagy anélkül) és még lehetne sorolni. Ez a kategória tehát igen összetett, és még összetettebbek azok az adózási kérdések, amelyek a téma körül […]

A Magyar Közlöny 2023/79. számában megjelent a Kormány 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelete (továbbiakban: kormányrendelet). A kormányrendelet a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (továbbiakban: Szocho törvény) szabályait módosítja. A rendelkezés értelmében az új szabályokat a 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt kell alkalmazni. Az új rendelet 2023. július 1-jén […]

A munkába járással kapcsolatos költségtérítési kötelezettség és a költségtérítéshez kapcsolódó adózási szabályok alkalmazásakor figyelembe veendő legfontosabb jogszabályok: 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.), amely 2023. január 1-jétől a munkavégzés helyét definiálta újra. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, amely a költségtérítés adómentességének szabályait tartalmazza. 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról, […]

Az osztalék nem csupán pénzzel fizethető. Lehetőség van arra, hogy a vállalkozás értékpapírral, műtárggyal (pl. értékes festmény), arannyal, ingatlannal, személy- vagy tehergépjárművel is teljesíthesse az osztalékfizetési kötelezettségét.  Igen ám, de ebben az esetben máris megjelenik két újabb jogszabály, amelynek előírásaira figyelni kell. az egyik az általános forgalmi adó törvény, a másik pedig az illetéktörvény (vagyonszerzési […]

A befektetőket sokféle elképzelés motiválja likvid tőkéjüknek, vagy az általuk vezetett cég likvid tőkéjének vállalkozási célra történő átengedésére. Bármi legyen is az oka egy vállalkozás alapításának vagy egy működő vállalkozás üzletrésze megszerzésének, a végső cél mindig a vagyongyarapodás.  A vagyonosodás megjelenhet úgy is, hogy a vállalkozás egyre nagyobb vagyont halmoz fel és ezáltal a tulajdonosok […]

A gazdálkodás során a pénzügyi helyzet alakulása sajnos szomorú eseteket is produkál. Elképzelhető, hogy egy vállalkozás hitele, kölcsöne bedől. Nem tudja törleszteni azt a hitelt, amelyből a gépjárművet vásárolta. Az is előfordulhat, hogy a vállalkozás nem tudja fizetni a gépjárműlízing díjait. A legrosszabb az a helyzet, amikor fizetésképtelenség miatt a vállalkozás felszámolási eljárás alá kerül […]

A gépjárművek kapcsán az üzemanyag költségkénti elszámolása sem mindig egyértelmű. A gépjárművek ugyanis egyre többfélék. Benzines, dízelüzemű, hibrid, elektromos, tölthető hibrid stb. személy- és tehergépjárművekkel szembesülünk. Vajon mindegyiknek van NAV által közzétett fogyasztási normája és üzemanyagára? Ha igen, akkor figyelembe kell ezt venni? Ha többet térít a munkáltató, feltétlenül megjelenik a cégautóadó? Elismert költség-e a […]

A gazdálkodók között szinte egy sem akad olyan, amelyiknél a gépjárműhasználat valamilyen formája (munkába járás, munkavégzés, szállítmányozás stb.) ne jelenne meg. A gépjármű lehet megvásárolt (saját tulajdont képező), lízingelt vagy bérelt gépjármű. A gépjármű tulajdonosok többféle adónemmel, sokféle elszámolási rendszerrel találkozhatnak, de nem mindegy, hogy a jogszabályi előírás melyik gépjárműre vonatkozik. A gépjárművek többfélék lehetnek […]

A munkába járással kapcsolatos költségtérítési kötelezettség több jogszabály együttes alkalmazásával állapíthatók meg. Ezek a jogszabályok az elmúlt év óta kisebb-nagyobb módosításokat tartalmaznak. A 2023. adóévben a Munka Törvénykönyvének módosítása befolyásolta a költségtérítési kötelezettséget, mégpedig azért, mert a 2012. évi I. törvény (Mt.) átírta a munkavégzés helyére vonatkozó szabályozást. A munkába járás költségtérítési kötelezettsége pedig a […]

Az utazási költségtérítést, az arra való jogosultság megállapításának, igazolásának módját több jogszabály együttesen határozza meg. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 2023. január 1-jétől hatályos 51. § (2) a) albekezdése értelmében a munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni. A munkába járás és a hazautazás költségei […]

A Magyar Közlöny 214/2022. számában kihirdetésre került az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítását tartalmazó 582/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet. A módosító kormányrendelet egy 4/A. §-sal egészítette ki a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendeletet. A módosítás a kormányrendelet kihirdetését követő napon hatályba lépett. A kiegészítés alapján az extraprofitadó visszamenőlegesen kiterjesztésre került a […]

A közszférában a munkavállalók javadalmazási rendszere a munkabérből (illetményből), és kapcsolódó bérelemekből, valamint a béren kívüli juttatásokból állhat, ezeknek jogszabályi hátterét a munkajogi, az ágazati jogszabályok és az adótörvények együttesen alkotják. Cikkünk a közszféra cafeteria rendszerét veszi górcső alá, kitérve az illetményalap és a cafeteria keret összefüggéseire, az egyes ágazati szabályokra (közalkalmazottak, köztisztviselők, önkormányzatok speciális […]

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja törvény) 29/A. §-a a családi kedvezmény igénybevételéről rendelkezik. A családi kedvezmény összjövedelmet csökkentő tételként számolható el. Az összjövedelmet csökkentő tételek kötelező sorrendben vehetők igénybe. A családi kedvezményt megelőzi: a négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye, a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák […]

A 2023. adóév újabb kedvezményekkel kecsegteti a gyermekkel rendelkező családokat és a 25, valamint a 30 év alatti fiatalokat. A változások egy része törvényi szintű, a kedvezmények másik része viszont kormányrendeleti szabályozottságú. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye A 25 év alatti fiatalok kedvezményét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja törvény) […]

A jogszabályi háttér A SZÉP-kártya juttatás elég közkedvelt béren kívüli juttatás mind a kis-, mind a nagyvállalkozások körében. A SZÉP-kártya, mint cafeteria juttatás előnye a mérsékelt adóterhelésben, valamint a sokrétű felhasználási lehetőségben rejlik. Ezt a juttatást még vonzóbbá tehetik a 2023. január 1-jétől hatályba lépett új kormányrendeleti szabályok.   A SZÉP-kártya juttatás felhasználási és adózási szabályait […]

A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályait a 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet határozza meg. A SZÉP-kártya adóztatásával kapcsolatos szabályokat pedig a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény.) 71. §-a tartalmazza. A 71. § (1) bekezdése szerinti munkáltatói juttatást a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállalóval kötött, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására irányuló […]

A 2022/155. számú Magyar Közlönyben kihirdetett 366/2022. (IX. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) lehetővé teszi, hogy a vészhelyzet kihirdetésének végéig, azaz a 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig az iparűzési adóelőleget és az iparűzési adót magyar forint helyett amerikai dollárban és euróban is meg lehet fizetni. A rendelet ugyan már hatályba lépett, de a devizafizetési lehetőség […]

A kisadózó vállalkozások tételes adóját szabályozó 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: régi Kata tv.) 2022. augusztus 31.-ei hatályon kívül helyezése következtében minden kisadózó vállalkozás megszűnt kisadózó vállalkozás lenni.  Ezeknek a vállalkozások jelenleg már új adónem alatt kötelesek teljesíteni az adókötelezettségüket.  Az egyéni vállalkozások nagy része átkerült a személyijövedelemadót szabályozó 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja […]

1. Az új Kata törvény változásai A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (továbbiakban: új Kata törvény) 4., 14. és 15. §-ai 2022. augusztus 1-jén hatályba léptek.  A 4. § az adóalanyiság keletkezésének és megszűnésének szabályait tartalmazza. A 14. § a hatályba léptető rendelkezéseket írja le. A 15. § pedig az átmeneti […]

A parlament honlapján megjelent a T/583. számú törvényjavaslat, amely új alapokra helyezi a kisadózó vállalkozások adózási szabályait. E cikk keretében a legfontosabb változásokat foglaljuk össze. A törvény hatályba léptetése két időpontban történik. 2022. augusztus 1-jén lép hatályba. 2022. szeptember 1-jén lép hatályba Az egyes címeknél a változások hatálybaléptetés időpontja feltüntetésre kerül. Az adó mértékének változása […]

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 21. §-a alapján az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. A jegybanki alapkamatról a jegybank legfontosabb monetáris politikai döntéshozó testülete, a Monetáris Tanács hoz döntéseket. A Tanács szükség szerint, de üléseinek időpontját előre meghirdetve általában havonta kétszer ülésezik, minden hónap második ülésén tárgyalva a jegybanki […]

Az ingatlan megszerzésének és hasznosításnak sajátos módja az ingatlan lízing. A lízing lehetőségével magánszemélyek és vállalkozások egyaránt élhetnek. Bár utóbbiaknál nem az a tipikus. A lízing tárgya lehet lakóingatlan és egyéb (nem lakó) ingatlan is. A pénzügyi lízingszerződés célja, hogy legkésőbb a futamidő lejártával, a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén a lízingbevevő az általa kiválasztott […]

Az ingatlanügyletek adózási kérdései igen összetettek, az adófizetés megjelenését sok tényező befolyásolja. A kérdések sorozata azonban mindig azzal kezdődik, hogy ki az ingatlan hasznosítója. Az egyik legtipikusabb tranzakció az ingatlanok értékesítése. Az adószabály itt sem egyértelmű, hiszen az alábbi kérdések függvényében eltérő az adóztatás. Pontosan tudni kell, hogy: ki az értékesítő (magánszemély, vállalkozó, őstermelő), az […]

A Magyar Közlöny 2022/93. számában közzétételre került az extraprofitok adóztatásával kapcsolatos 197/2022 (VI. 4.) Korm.rendelet. A kormányrendelet több ágazatra is többletfizetési kötelezettséget ír elő valamilyen formában.  Jelenlegi cikkünkben csak a pénzügyi szférát közvetlenül érintő extraprofit adóztatással foglalkozunk. A pénzügyi intézményeket sújtó különadó A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások körét a 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: […]

A Magyar Közlöny 2022/93. számában közzétett 197/2022 (VI. 4.) Korm. rendelet a kiskereskedelmi tevékenységet végzőket sem kímélte. A kormányrendelet 21. §-a a kiskereskedelmi adómértékek növeléséről, míg a kormányrendelet 20. §-a a kiskereskedelmi pótadó bevezetéséről rendelkezik. A kiskereskedelmi pótadóval kapcsolatos hatósági feladatokat a Nemzeti Adó és Vámhivatal látja el.  A kiskereskedelmi adó változása A kiskereskedelmi tevékenységre […]

Az egyszerűsített foglalkoztatás módjairól, azok feltételeiről, a jövedelmeket terhelő fizetési kötelezettségről, az adómentesen szerezhető jövedelmekről a 2010. évi LXXV. törvény rendelkezik. Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára és az alkalmi munkavégzésre- ezen belül a filmstatisztaként történő munkavállalásra – terjednek ki. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a […]

Adózási szempontból örökzöld slágernek minősül a munkába járás költségtérítése. A témához több jogszabály is kapcsolódik: a 39/2010. (II.26.) Korm.rendeletet a kötelező költségtérítéseket, míg a  a személyi jövedelemadót szabályozó 1995. CXVII. törvény az adómentesen adható költségtérítési szabályokat tartalmazza, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi […]

Az ingatlanokkal kapcsolatos tranzakciók során előbb vagy utóbb mindenkiben felmerülnek adózási kérdések. Ez független attól, hogy valaki számviteli vagy adózási szakemberként, cégvezetőként, egyéni vállalkozóként, őstermelőként vagy természetes személyként végez valamilyen ingatlannal kapcsolatos cselekményt. Ez a cselekmény lehet vásárlás, építés, bővítés, felújítás, lízingbe vétel vagy lízingbe adás, bérbevétel vagy bérbeadás, ingyenes átadás vagy apportálás stb. Ahány […]

Ritkán foglalkozunk a gépjárművek két központi adójával, ez pedig a gépjárműadó és a cégautóadó. A két adónem összefügg és mégis más.  A gépjárműadót a mai napig sokan hiszik helyi adónak, pedig soha nem volt az. A gépjárműadó olyan központi adó, amelyet sokáig az illetékes önkormányzat vetett ki határozattal. 2022-ben ez már nem így van (sőt […]

A gépjármű ügyletekkel és a kapcsolódó adózási kérdésekkel sokan találkoznak. Az érintettek közé tartoznak: a társas vállalkozások, az egyéni vállalkozók, az egyéni cégek, az őstermelők és a családi gazdálkodók, a non profit szervezetek, az önkormányzatok, a költségvetési szervek, természetes személyek. Bárhogyan is tagadjuk, de a mindennapi élethez, a gazdálkodáshoz gépjárműre szükség van, legyen az tehergépjármű […]

A Magyar Közlöny 2022/42. számában jelent meg a kisbenzinkutaknak a vidéki ellátásbiztonság garantálása érdekében történő támogatásáról szóló 84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet), amely az üzemanyagok árstopja következtében megjelenő bevételkiesés miatt kíván segítséget nyújtani az érintetteknek. A kormányrendelet az alábbi jogszabályokat érinti: 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (továbbiakban: Szocho törvény), 2011. […]

Szinte minden gazdálkodó (vállalkozás, költségvetési szerv stb.) rendelkezik gépjárművel. Az adózási kérdések tehát napi szinten megjelennek. A munka szépsége és egyben nehézsége ott kezdődik, amikor a különböző járművekről meg kell állapítani, hogy gépjárműnek minősül-e, és ha igen, akkor besorolandók-e a személygépjármű kategóriájába. A besorolás rendkívül fontos, hiszen az egyes adótörvények más-más szabály alkalmazását teszik lehetővé […]

1) A szocho fizetési kötelezettség A 2022. évi jogszabályváltozások az átalányadózó szociális hozzájárulási adófizetését sem hagyták változatlanul. Megjegyezném, hogy az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőkét sem. A szocho fizetési kötelezettség megállapításánál fontos szerepe van annak, hogy az egyéni vállalkozó főfoglalkozású, többes jogviszonyos, vagy kiegészítő tevékenységet folytató. Mindemellett az is fontos, hogy a vállalkozó (őstermelő) költségelszámoló vagy átalányadózást […]

1. A fontosabb változások Az átalányadózás szabályrendszerében bekövetkezett jogszabályi módosítások komoly dilemma elé állították az egyéni vállalkozókat. A pozitív jogszabálymódosítások érintették a személyi jövedelemadó, a szociális hozzájárulási adó és a tb járulékfizetési kötelezettséget is. A mezőgazdasági termelés folytató őstermelők számára is újabb előnyös adózási lehetőség rajzolódik ki, hiszen a mezőgazdasági tevékenységek megbonthatók aszerint, hogy melyik […]

A parlament elé terjesztett adómódosításokat összefoglaló cikkünk első részében a T/17668. számú törvényjavaslat módostásaival foglalkoztunk. Ebben a cikkben a T/17671. számú törvényjavaslatban található adómódosításokkal folytatjuk az adóváltozások bemutatását. Az távmunkavégzés költségtérítése A T/17671. számú törvényjavaslat értelmében módosításra kerül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény távmunkavégzésre vonatkozó szabályrendszere. A módosítással a távmunkavégzés tekintetében a […]

Már olvasható a parlament honlapján a 2021. november 23-án benyújtásra került a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló T/17668. számú törvényjavaslat. Ugyancsak a parlament elé került a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló T/17671. számú törvényjavaslat, amelyek elfogadása estén több adózást érintő szabály is változtatásra […]

A Magyar Közlöny 179. számában kihirdetésre került a veszélyhelyzetre tekintettel a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítéséről szóló a 560/2021. (IX. 30.) Korm. rendelet. A szabályozás a családi kedvezményre jogosultak többlet adóvisszatérítéséről rendelkezik. A kedvezmény összege korlátozott, legfeljebb a 2020. év december hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű […]

Előző cikkünkben a kisvállalati adó növelő-csökkentő tételeinek elszámolásával kapcsolatos problémák kerültek felvillantásra. Jelen cikkünkben a másik adóalappal kapcsolatos kérdéskörre térünk ki. Már önmagában a személyi jellegű kifizetések értelmezése is érdekes. Más a szabályozás a számviteli törvényben, a helyi adó törvényben és teljesen más a kisvállalati adónál. Utóbbi törvény elég egyértelműen szabályoz: a személyi jellegű kifizetések […]

A kisvállalati adó választásának feltételrendszere nem tűnik bonyolultnak, mégis számtalan kérdés merülhet fel: eltérnek-e választási és a kiesési feltételek, mikor kell egybeszámítást alkalmazni a kapcsolt vállalkozások esetében, a kiva évközi választása esetén hogyan alkalmazandók az egybeszámítási szabályok, a jogerősen törölt, majd visszaállított adószám esetén választható-e a kisvállalati adó, mikor és hogyan vizsgálja az adótartozást a […]

Változó adójogi környezetünkben gyakran felmerül az adó és számviteli szakemberek, a cégvezetők, ügyvezetők, vállalkozók gondolataiban, hogy vajon melyik adónemet érdemes választani a rendelkezésre álló lehetőségek közül. Melyik adónem esetén lehet törvényesen mérsékelni az adót finanszírozási forrást vagy nagyobb osztalékot szerezve ezáltal. Nem könnyű eligazodni a jogszabályok dzsungelében, hiszen egy-egy adójogi kérdés megfejtéséhez és az adótervezéshez […]

Az előző cikkeinkben leírt évközi változásokon túl módosult az Art. szabályrendszere is. Az Art. pontosítása lényeges információ számunkra (pl. fizetési könnyítések új szabályai). Mindemellett az MNB Monetáris Tanácsának jegybanki alapkamattal kapcsolatos döntési is hatást gyakorolnak adóztatási kérdésekre. Kérdésként merül fel, hogy a természetes személyek, az egyéni és társas vállalkozók, valamint egyéb gazdálkodók milyen esetben fordulhatnak […]

A nyári adócsomag kapcsán egy speciális pénzügyi befektetési lehetőség hozamának adóztatása is újra szabályozásra került. Ez a befektetés a kriptoeszközök (pl.: bitcoin, litecoin, riple stb.) világát célozza meg. A kriptoüzletek nagy hozammal kecsegtetnek, másrészt komoly anyagi veszteség elszenvedését is magában hordozzák. Érthető a jogalkotói szándék, azonban érdekes, hogy az elismert tőkepiaci ügyletek szabályrendszere alkalmazandó, másrészt […]

Alig szoktuk meg a 2021. évi adóváltozásokat, máris újabb módosításokkal kell foglalkoznunk. Június-augusztus hónapban több Magyar Közlönyben került kihirdetésre „adójogszabály” módosítás. A Magyar Közlöny különböző számaiban törvényi és kormányrendeleti szintű, adózást érintő módosítások kerültek kihirdetésre. A változások különböző időpontokban léptek/lépnek hatályba, ezért a jogszabályok alkalmazása különös odafigyelést igényel. A munkát nehezíti, hogy ugyanazon adónemre több […]

A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos fizetési kötelezettséget a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX törvény tartalmazza. E törvény megfogalmazása kisebb zűrzavart keltett az azt alkalmazni kívánók körében. Kormányrendelettel módosításra kerültek az előírások, de még maradtak nyitott kérdések. A Magyar Közlöny 119. számában kihirdetett 2021. évi LXXXIII. törvény pontosította a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség szabályait. Egyértelműen meghatározásra került, […]

A társasági adóalanyok rendszeresen támogatnak valamilyen nemes célt. Adakozási kedvüket segíti a társasági adóról és osztalékadóról szól 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.). A Tao törvény 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján a megfelelő igazolással rendelkező támogatók a különféle pénzbeli és természetbeni támogatásaik következtében a támogatás értékének bizonyos százalékát adózás előtti eredményt csökkentő […]

Az Áfa tv. 82. § (2) bekezdése és a 3. számú melléklet II. rész 3. pontja alapján az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (TESZOR’15 56.10-ből) adómértéke az adó alapjának 5 százaléka. Ez a szakágazat magában foglalja a fogyasztók kiszolgálását étellel úgy, hogy felszolgálják nekik, mialatt ők ülnek, vagy a […]

A cafeteria rendszer egyik közkedvelt eleme a SZÉP-kártya juttatás. Nem véletlen, hogy a munkáltatói juttatások adózási kérdéseivel kapcsolatban a figyelem is leginkább a SZÉP-kártya juttatások értékösszegeire, adófizetési kérdéseire irányul. A rekreációs keretösszeg és annak változása egyaránt izgatja az államháztartási szférában dolgozókat, de az államháztartási szférán kívüli érintetteket is. A jelenleg hatályos törvényi előírások szerint július […]

A Magyar Közlöny 81. számában került kihirdetésre a személyi jövedelemadózást és az adózás rendjét módosító 2021. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Módtv.). A Módtv. értelmében a 25. életévét be nem töltött magánszemély az összevont adóalapját a 25 év alatti fiatalok kedvezményével csökkenti. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) több olyan kedvezményt […]

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adóztatása A digitális technológia fejlődésének köszönhetően egyre több országban történnek olyan irányú fejlesztések, amelyek lehetővé teszik, hogy egymással összekapcsolt gépek képesek legyenek egymással automatikusan kereskedni. A hagyományos szerződések helyett „okos szerződések” köttetnek, vagyis a szerződések feltételeit az összes érintett egyetértése alapján programozzák. Az „okos szerződések” lényege, hogy valamilyen feltétel bekövetkezéséhez […]

A parlament honlapján olvasható a T/16208 törvényjavaslat (továbbiakban: törvényjavaslat), amely a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (továbbiakban: Szja tv.) több ponton kívánja módosítani. Az egyik domináns változás az átalányadózó egyéni vállalkozókat érinti. A javaslat egyszerűsíti az egyéni vállalkozók átalányadózásának szabályait. A főbb változások: az adózási mód választására jogosító bevételi határ meghatározásához az éves […]

Meghosszabbított átmeneti kedvezmények: A 37. számú Magyar Közlönyben kihirdetésre került a Kormány veszélyhelyzet ideje alatti egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása. A 2021. március 5 -én kihirdetett 105/2021. (III. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 2021. március 6-án hatályba lépett. A módosítással érintett jogszabályok: szociális hozzájárulási adóról szóló 2018.  évi LII.  törvény, […]

2021. január 1-jétől változott a mezőgazdasági őstermelők háttérszabályozása. Eltérő követelmények vannak az őstermelővé válással kapcsolatban. Megszűnt a közös őstermelői igazolvány. Kérdés kiből mi lett? Ment vagy maradt az őstermelői körben. Mindemellett módosultak a személyi jövedelemadó, a szociális hozzájárulási adó és a TB járulék fizetésének őstermelőkre vonatkozó szabályai is. A személyi jövedelemadózásról szóló 1995. évi CXVII. […]

A szakképzési hozzájárulás fizetésének kötelezettségét a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szabályozza. A 2019. évi LXXX. törvény a 105. § (2) bekezdése taxative felsorolja azokat a gazdálkodókat, amelyeket mentesít a szakképzési hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól. A 2019. évi LXXX. törvény 106. § alapján szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó […]

A minimálbér és az adórendszer kapcsolata: A Magyar Közlöny 13/2021. számában megjelent a 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet), amely a legkisebb munkabér összegét szabályozza. A bérszabályozás szempontjából a kormányrendelet megkülönbözteti azokat a munkaköröket, amelyekhez középfokú végzettség szükséges és azokat, amelyekhez középfokú végzettség nem szükséges. A kormányrendelet 2. § (1) értelmében 2021. február 1-jétől […]

A koronavírus megjelenése és terjedése miatt egyre több munkáltató hoz olyan döntést, hogy az otthoni munkavégzést engedélyezi vagy rendeli el munkavállalói számára. Arról azonban igen sokan megfeledkeztek, hogy az otthoni munkavégzésnek költségei generálódhatnak (pár ezer forinttól milliós nagyságrendig terjedően), a költségtérítések pedig elmaradtak. Megjegyezném, hogy a Munka Törvénykönyve korábban is rendelkezett a munkavégzéssel kapcsolatos költségek […]

Novemberi kedvezmények: A 242. számú Magyar Közlönyben kihirdetésre került a Kormány veszélyhelyzet ideje alatti egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelete (továbbiakban: Kormányrendelet). A kormányrendelet szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos kedvezmény bevezetéséről rendelkezik. A kormányrendelet 5. §-a sorolja fel azokat a tevékenységeket, amelyek esetében a kedvezmény igénybe vehető. A tevékenységi besorolásnál a TEÁOR kódokat […]

A helyi iparűzési adó szabályait a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv) IV. fejezete tartalmazza. A Htv. évközi módosítása az adóévből még előttünk lévő időszakot érinti, a T/13258. számú törvényjavaslat (továbbiakban: törvényjavaslat) pedig a következő adóévi adóztatás szabályrendszerét módosítja. Az adóelőleg kiegészítés A Htv. 40.§ (9) bekezdés értelmében 2020. január 1-jétől a […]

A számla- nyugta kibocsátása alóli mentesítés Számlának minősül minden olyan bizonylat, amely megfelel az általános forgalmi adózást szabályozó 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) X.  fejezetében meghatározott feltételeknek. Az Áfa tv. gyakorlati alkalmazása kapcsán igen sokszor felmerül, hogy kötelező vagy nem kötelező a számlát kibocsátani, illetve ha nincs számlakibocsátás, akkor kötelező-e nyugtát kibocsátani. További […]

Az Országgyűlés elé terjesztett, az egyes adótörvények módosításáról szóló T/13258. számú törvényjavaslat (továbbiakban: törvényjavaslat) pontosította a munkáltatók és munkavállalók által leginkább kedvelt cafetéria elemet. A SZÉP-kártya juttatás éves rekreációs keretösszege 2020. április 21-éig az államháztartás szervezeteinél dolgozók esetében évi 200 000 forint nettó összeg, más munkavállalók esetében évi 450 000 forint volt. A 2020. január 1-je és […]

Parlament előtt az őszi adócsomag: már olvasható a T/13258. számú törvényjavaslat (továbbiakban: törvényjavaslat). A törvényjavaslat leglényegesebb (nem minden) módosításai az alábbiakban kerülnek bemutatásra. Változások a személyi jövedelemadóban A személyi kedvezmény újradefiniálása A személyi jövedelemadó törvény (továbbiakban: Szja tv.) különféle kedvezményeket tartalmaz, amelyek vagy összjövedelmet, vagy meghatározott jogcímű összevonásra kerülő jövedelmek adóalapját csökkenti, vagy éppen számított […]

Még meg sem száradt a tinta a pár hete kihirdetett kormányrendeleteken és máris itt az újabb kormányzati segítség. A Magyar Közlöny több számára hívnám fel a figyelmet. Mindegyik olyan információkat tartalmaz, amely a napi számviteli, bértámogatási, bérszámfejtési és adózási kérdéseket befolyásolja. A cikk írásának időpontjában az érintett jogszabályok az alábbiak: Kormányrendelet Magyar Közlöny Hatálybalépés 1 […]

Telik az idő és még mindig vannak nyitott kérdések a krízishelyzetre tekintettel kihirdetett kormányrendeletekkel kapcsolatban. Ráadásul folyamatosan jelennek meg a módosító jogszabályok (pl.: 97/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet). A legtöbb félreértés a kisadózó vállalkozások és a kisvállalati adóalanyok által fizetendő adó és járulék témakört érinti. Számtalan kérdés merül fel és hiába igyekszik segíteni a NAV. […]

A koronavírussal kapcsolatos kormányzati intézkedések kapcsán több olyan kormányrendelet került kihirdetésre, amely a számviteli, bérszámfejtési és adószakmát is érinti. A kormányrendeletek értelmezésekor a segítő szándék – a kormányzat kitűzött cél – lebegjen szemünk előtt. Nem szabad semmit belemagyarázni. a szabályok alkalmazása nem az egyéni véleményeken múlik. Az is gondot okozhat, ha egy-egy törvény vagy a […]

A Magyar Közlöny 47. számában, kihirdetésre került a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet), amely a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges, a Magyar Kormány által elrendelt azonnali intézkedéseket tartalmazza. A részletszabályok meghatározására újabb kormányrendeletek várhatók. Bár a rendkívüli helyzet több ágazatot is igen negatívan érint, ettől függetlenül a kihirdetett átmeneti adóintézkedésekkel […]

Figyelemre méltó törvényjavaslat jelent meg az országgyűlés honlapján. Bár a 2020. március 3-án benyújtott T/9459. törvényjavaslat (továbbiakban: javaslat) még tárgysorozatba vételre vár, azonban igen érdekes elgondolást tartalmaz, amely egyaránt érinti a munkáltatókat, a munkavállalókat, valamint az egyéni és a társas a vállalkozókat is. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 153. § -át […]

Újra itt egy újabb év, pedig még a tavalyit sem zártuk le igazán. Újabb év, újabb adóváltozás. Új szabályok, módosuló nyomtatványok. Mindig, mindenre figyelni kell. A munkánkat érintő és legkorábban alkalmazandó változás a januárban „begyűjtendő” adóelőleg nyilatkozatokkal kapcsolatos. Most nem szabad alkalmazni az „ahogy szoktuk” módszert, mert nagyon-nagy kavarodás lehet. Vajon mi ennek az oka? […]

Az egészségügyi szolgáltatási járulék A parlament előtt a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló T/8021. számú törvényjavaslat (továbbiakban: törvényjavaslat). A kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított járulékfizetési kötelezettség alapján szerezhet jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra. A törvényjavaslat alapján járuléknak minősül: a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulék, a bizonyos […]

A 2020-as költségvetés fókuszában a családvédelmi akcióterv áll. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról T/6351. számú törvényjavaslat (továbbiakban: törvényjavaslat) egy újabb paragrafust kíván beiktatni a személyi jövedelemadót szabályozó 1995. évi CXVII. törvénybe (továbbiakban: Szja tv.).  A módosítás az összevont adóalap megállapításával kapcsolatos. A jelenleg hatályos Szja. törvényben két jogcímen csökkenthető az összevonásra kerülő […]

Az országgyűlés elfogadta a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről és az ezzel összefüggő más törvények módosításáról szóló T/6441 számú törvényjavaslatot. Ennek értelmében 2019. július 1-jétől módosul a szociális hozzájárulási adót szabályozó 2018. évi LII. tv. (továbbiakban: Szocho tv). A változás oka, hogy a kormányzat még olcsóbbá kívánja tenni a munkaerő foglalkoztatását, vagyis mérsékelni kívánják a […]

Nem fog tétlenül elmúlni a nyár (lesz mit olvasni a strandon), hiszen már olvashatjuk a parlament honlapján a legújabb – az adózási szabályokat érintő – törvényjavaslatokat. T/6349. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról (továbbiakban: Mód 1). T/6351. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények […]

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) lehetővé teszi, hogy a törvény által preferált esetekben az adóalany adókedvezményt érvényesítsen. Az adókedvezmény az adó összegének ‒ feltételekhez kötött ‒ mérséklési lehetősége. Az egyes adókedvezményeket nem veheti figyelembe minden vállalkozás. A Tao tv. különbséget tesz aszerint is, hogy a vállalkozás […]

Még alig-alig szoktuk meg a 2019. január 1-jétől változott személyi jövedelemadózás új szabályait, máris újabb törvénymódosításokat kell tanulmányozni. A két új módosító salátatörvény pozitív változásokat hozott. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) módosításai: az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáráról szóló 2019. évi XXVI. törvény (továbbiakban: Mód1), valamint a családvédelmi akcióterv […]

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) 7. § (1) a) pontja lehetővé teszi, hogy a társasági adóalany az adóalapjának meghatározása során figyelembe vegye adózás előtti eredményt csökkentő tételként a korábbi években felmerült veszteséget. Mi is ez a veszteség? Valamelyik számviteli eredmény kategória? Még véletlenül sem. Az elhatárolt […]

A magyar adótörvények által biztosított, bizonyos esetekben méltányosabb adózás miatt előfordul a gyakorlatban, hogy egy-egy önálló, többféle tevékenységet végző nagyobb vállalkozás helyett kisebb cégekből álló, eltérő tevékenységi körű cégcsoportot hoznak létre a vállalkozók. A cégcsoport felállításából több előny is származhat: az egyes vállalkozásoknál eltérő tulajdonosi kör vonható be, a különálló cégek eltérő adózás alá vonhatók […]

Nem kis fejtörést okoz a munkáltatóknak, hogy a 2019. január 1-jén hatályba lépő új adózási szabályok mellett milyen módon támogassák munkavállalóikat. A kérdés az, hogy a juttatás formája vagy az adótakarékosság a cél. Szerintem mindkettő. Egyrészt fontos a munkavállalók iránti felelősségvállalás, másrészt fontos az adótakarékosság. Megfontolandó tehát az önkéntes pénztárak felé való fordulás (megmaradás). Az […]

A profitszerzés megvalósítása nem egyszerű dolog sem a kisvállalkozásoknak, sem a tőkeerős nagyvállalatoknak. Az egyiknek sikerül, a másiknak nem. Természetesen a nyereség alakulása sok tényezőtől függ. Többek között a könyvelők és az adószakemberek ügyességétől, kreativitásától, hiszen az adófizetés olyan forráskivonás, amely esetén ellentételezés, ellenszolgáltatás nincs. Az adótervezés területén – a cégcsoportokat illetően – újabb kihívás, […]

A 2019. január 1-jétől nemcsak az adózási, hanem a járulékfizetési szabályok is módosultak, amelyek nem kis zűrzavart okoztak a gondolkodásban azoknál a magánszemélyeknél, akik saját jogú nyugdíjasként kereseti korláttal kell, hogy szembesüljenek. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Nyugdíjtörvény) 18. §-a alapján öregségi nyugdíjat kap az a magánszemély, aki betöltötte az öregségi nyugdíjra […]

Még meg sem száradt a tinta a T/2931. számú törvényjavaslat szövegén. Még ki sem hirdették a módosító törvényt és máris szembesülni kell a 2018. november 9-én benyújtott – a T/2931 törvényjavaslatot érintő – újabb „Összegző módosító javaslattal” (továbbiakban: javaslat). Figyelemre méltó a lakáscélú kölcsönöket érintő újabb változtatási javaslat. Amikor jelentősebb törvénymódosításra (nem pontosításra) kerül sor […]

A klasszikus bankműveleteket áttekintve nem nehéz megállapítani, hogy bankban tartani a pénzt szinte csak veszteséget okoz. A hitel relatíve drága, a bankbetét hozama nullához konvergál, ha pedig nagy összegű betétlekötésben gondolkodunk, akkor negatív bankkamattal (őrzési díj) kell kalkulálni. Ettől a készpénztartás is gazdaságosabbnak látszik. Természetesen a harmadik klasszikus bankári műveletek, vagyis a számlavezetés és a […]

Jelenleg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 72. §. (4) bekezdésének f) pontja rendelkezik a lakáscélú munkáltató kölcsönök adóztatási szabályairól. A jelenleg hatályos szabályok alapján nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani akkor, ha a munkáltató alacsony kamatozású vagy éppen kamatmentes kölcsönt nyújt munkavállalójának. Az adómentesség feltétele, hogy a munkáltató a […]

A nyári adómódosítások olvasgatása kapcsán nem biztos, hogy feltűnt, de igencsak fontos változásra kell felhívni a figyelmet. Ez pedig nem más, mint az osztaléktípusú jövedelmek adószabályainak változása. A személyi jövedelemadó osztalékot érintő szabályozása ugyan nem változik, de az osztalékot terhelő, jelenleg 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás helyett 2019-től 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni […]

A szem az egyik legfontosabb érzékszerveink közé tartozik, a látás képessége nélkül nem lennénk képesek elvégezni hétköznapi teendőinket és munkánkat sem. A munkáltató által biztosított vagy biztosítandó szemüvegek többfélék lehetnek és a juttatás a munkavégzés körülményeitől függően adóköteles vagy sem. Természetesen a szemüveg lehet dioptriás (egyfókuszú, bifokális, többfókuszú) vagy sem. Előbbihez szemész orvosi vizsgálat szükséges, […]

Még bőven tombol a nyár, virágzik a vendéglátás, annak ellenére, hogy a vendéglátósok ezt nem mindig így látják. A könyvelők és tanácsadók szabadságukat töltik, pihennek és máris itt a banánhéjas elcsúszás lehetősége. Ennek pedig egy 2018. január 1-jén bevezetett új „adónem” áll a hátterében. Ez a turizmusfejlesztési hozzájárulás. A részletszabályok 2016. évi LXVI. törvény (Eat.) […]

Az Országgyűlés által elfogadott, és a 117. sz. Magyar Közlönyben kihirdetett 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől igencsak szűk körben hagyja meg – a már megszokott – cafeteria juttatásokat. Néhány kivételtől eltekintve a közkedvelt juttatások bérként fognak adózni. A megjelenő költségtöbblet természetesen annak függvénye, hogy a meglévő cafeteria rendszer konkrétan milyen juttatási elemeket tartalmaz: […]

A pénzügyi befektetések kapcsán a jelenlegi – szemmel alig látható, szinte észrevehetetlen – piaci hozamokat tekintve nem csodálkozhatunk azon, ha a magánszemélyek befektetései az ingatlanpiacot célozták meg, hiszen a bérleti díjak magasabb éves hozamot biztosítanak, mint egy átlagos pénzügyi befektetés. Az ingatlanpiacon azonban jelen vannak azok a magánszemélyek is, akik örökség, ajándékozás stb. révén szabad […]

A Parlament elé terjesztett T/625 törvényjavaslat a munkáltatók és a munkavállalók egyik legkedveltebb – „egészségügyi” – cafetéria elemeit sem kímélte. Az elmúlt években egyre több munkáltató ismerte fel, hogy fontos a dolgozók egészsége, hiszen az üzleti, vállalati célok eléréséhez is nélkülözhetetlenek az egészséges és aktív munkavállalók. Az egészségmegőrzésre, betegségmegelőzésre, gyógyító eljárásokra, gyógyszerek finanszírozására hajlandóak voltak […]

A Parlament elé beterjesztett T/625 és T/627. számú törvényjavaslatok értelmében a munkáltatók által a munkavállalók részére nyújtott juttatások köre és „adóztatása” is módosításra kerül. A változtatások nem jogszabályi pontosításokat, hanem érdemi változásokat eredményeznek: juttatási elemek besorolása, adóalap megállapításának változtatása, az eho terhelés eltörlése, a szociális hozzájárulási adó megjelenése. Érdemes tehát előre felkészülni és átgondolni a […]

Süllyesztőben az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás Az elmúlt évek igen közkedvelt juttatási elemeként számon tartott vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás a T/625. számú törvényjavaslat 16. §-a alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú melléklete jelentősen megváltozik. A módosítások alapján a munkáltatói lakáscélú támogatások adómentessége alapján megszüntetésre kerül. A […]

Már régen voltam kisgyermek, de még mindig hiszek a tücsök és a hangya meséjében. Ki ide, ki oda tartozik. Én történetesen a hangya csapatba sorolom magamat. Optimista szemléletű vagyok, de mindig hittem abban, hogy nem árt legalább 10-15 évvel előre gondolkodni, a legrosszabbra számítani, hogy attól csak jobb legyen. Ebben az előre gondolkodásban, a jövőről […]

Az emberek nagy része szeret játszani, de nem feltétlenül társasjáték formájában. Egy nagy össznépi játszma, spekuláció, nyerészkedés „parkettje” a tőzsde. Sokan megpróbálták, sokan nyertek, sokan vesztettek. Olyan is akad, aki a tőzsdén sok millió forinttal, dollárral, euróval stb. kaszinózik. A játékosok lehetnek magánszemélyek, de egyéni és társas vállalkozók is. Egy dologra kevesen gondolnak, hogy ez […]

Az arany bűvöletében élünk évezredek óta, és úgy látszik, hogy egyre inkább. Adjuk-vesszük, őrizzük: ékszerként, érmeként, aranylapként vagy éppen tömbarany formájában. Van, aki nyer, van, aki veszít, és van, aki maga sem tudja, hogy hol tart. Az adó és számviteli szakemberek gondolkodása akkor kezdődik, amikor az arany biznisz a szakmájukat érinti, könyvelésben, adózási kérdésekben kell […]

Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy a magánszemélyek (egyéni vállalkozók) esetében hogyan fizetendő a cégautóadó amennyiben üzleti célra személygépkocsit használnak és velük kapcsolatban költséget számolnak el. Mai írásunkban a társaságok cégautóadó terhével foglalkozunk, legyen szó magyar vagy külföldi rendszámú személygépkocsiról vagy különböző finanszírozási – részletvétel vagy pénzügyi lízing – konstrukcióban megszerzett személygépkocsiról. Társaságok többféle úton-módon juthatnak […]

Egy újabb adónem, amelynek részletszabályai ritkán változnak, ezért talán el is hanyagoljuk, elfeledkezünk a bevallási, befizetési és a nyilvántartási kötelezettségről, pedig ezek mulasztása késedelmi pótlék, adó- és mulasztási bírságok kivetését indukálhatják. Igen ez a cégautóadó! Cikksorozatunk első részében a magánszemélyek költségelszámolása szempontjából tekintjük át a kérdést. Ha górcső alá vesszük, hogy hány magánszemély, egyéni- és […]

A jövő évet érintő adómódosítások egy része már kihirdetésre került és újfent megbizonyosodhattunk arról, hogy a könyvelői társadalom a következő évben sem fog unatkozni. Az új szabályrendszer gondoskodik arról, hogy a jelenlegi szolgáltatási szerződések és az ügyféllel történő együttműködési/munkamegosztási feltételek átgondolásra kerüljenek. Bár a módosítások egy része nem ismeretlen – hiszen egy év haladékot adott […]

Cikksorozatunk első részében – az év vége miatt aktuális – karácsonyi céges partik adóvonzatairól írtunk. Az év vége közeledtével azonban az ajándékozási sorozat is megkezdődik, ezért mai írásunkban ennek adózási kérdéseit járjuk körbe részletesebben. Az adótörvények nem tartalmaznak általános meghatározást az ajándékra, mégis sok fajta ajándékot kell kezelnünk az adórendszerben. Az ajándékot többen tévesztik az […]

Minden évben elkövetkezik az az időszak, amikor a gazdasági élet szereplői számot vetnek egész évi működésükkel, felmérik valós és potenciális üzleti partnereiket. Az év vége közeledtével egyre több céges rendezvény kerül megszervezésre, amelyen nem csupán a vállalkozás dolgozói, hanem annak üzleti partnerei is részt vesznek. De mennyibe kerül mindez a cégnek? A fogadás lehet szerényebb […]

Előző cikkünkben a magánszemélyek Bitcoin ügyleteinek adózási kérdéseit tekintettük át. A Bitcoin azonban nemcsak a magánszemélyeket, hanem a vállalkozók egy részét is rabul ejtette. A kriptovalutához való hozzájutás módja ugyanaz, mint a magánszemélyek esetében, talán annyi a különbség, hogy a vállalkozások termékeik vagy szolgáltatásaik ellenértékeként nagyobb eséllyel juthatnak hozzá. Az első probléma rögtön a számviteli […]

Ma már valóság, amiről egykoron álmodni tudtunk. Napjainkra a számítástechnika és az internet olyan fejlettségi fokot ért el, hogy a kiadott szoftverek képesek teljes virtuális világokat, gazdaságokat és pénzeket modellezni. A már régóta létező elektronikus pénz lehetséges alternatívájaként bevezetett virtuális pénznemek viszonylag új megjelenése számviteli és adójogi kérdések sorát veti fel. A problémát leginkább az […]

Akár egyéni, akár társas vállalkozóról van szó, óhatatlanul előfordulhat, hogy olyan eszközt vásárol, vagy olyan szolgáltatást vesz igénye, amely nem feltétlenül szolgálja a vállalkozás tevékenységét, vagy éppen magáncélúnak minősül. Nem feltétlenül kell különleges kiadásokra gondolni, de az adóhiány ezek miatt is megmutatkozhat. Vajon hány vállalkozó és könyvelője gondolkodott el azon, hogy egy termelő üzem környékének […]

Sok munkavállalónak van kisgyermeke, akiknek a bölcsődei elhelyezésük, a bölcsődébe, óvodába hordásuk, az iskolakezdésük és iskolába járatásuk megannyi fizikai és anyagi terhet ró a családokra. Szerencsére vannak gyermekszerető munkáltatók, akik kihasználva az adórendszer teremtette lehetőségeket igyekeznek enyhíteni ezeken a terheken. A magyar adórendszer olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek ismerete segít abban, hogy a munkáltatók adómentesen […]

Az elmúlt években folyamatosan merültek fel kérdések a munkába járás és a kiküldetési költségek elszámolásával kapcsolatban. A jogszabályok értelmezése és alkalmazása nem egyszerű és mindezt tovább nehezítette azok folyamatos változása. A gyakorlat azt mutatja, hogy sok munkahelyen nem térítik meg a jogos költségeket, más munkahelyeken pedig teljesen fölöslegesen adóztatják meg a munkába járás vagy éppen […]

Ismét eltelt egy év és a személyi jövedelemadó alanyainak előbb vagy utóbb, de legkésőbb 2017. május 20-áig számot kell adniuk a 2016. évben realizált adóköteles jövedelmükről. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (továbbiakban: Art.) szabályai szerint ennek három módja lehetséges: önbevallás, munkáltatói adómegállapítás, az Állami Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) által készített bevallási […]

Cikksorozatom első részében foglalkoztam a munkába járás fogalmának, valamint a munkáltató költségtérítési kötelezettségének évközi és jövő évi változásaival. Mai írásomban a kiküldetéssel összefüggésben alkalmazandó új szabályok kerülnek bemutatásra. Kiküldetés fogalmának változása A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Mód tv.) 1. § 1. pontja pontosította […]

Korábbi cikksorozatomban részletesen foglalkoztam a munkába járás és a belföldi/külföldi kiküldetés költségtérítésének szabályrendszerével. Ezen cikk keretében csupán a 2016. év közben, továbbá a 2017. január 1-jén hatályba lépő változások kerülnek bemutatásra. A munkába járás fogalmának módosítása A Magyar Közlöny 174. számában jelent meg az egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló 335/2016. […]

Az adószámos magánszemélyek adózási kérdéseinek témájában írt háromrészes cikksorozatunk első része az adószámos magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, valamint az őstermelők elhatárolásával foglalkozott. A cikk második része az egyéb adószámos magánszemély (nem vállalkozó, nem őstermelő) önálló tevékenység keretében történő munkavégzésének adózási kérdéseibe nyújtott betekintést. Mai írásunkban az adószámos magánszemélyek bérbeadási tevékenységével kapcsolatos adózási kérdéseket járjuk körbe. […]

Az adójogi szakzsargon szívesen használja a köznyelvbe is bekerült „cafeteria” kifejezést, mely a jogintézmény angolszász eredetére utal. A „cafeteria”azonban nem adójogi fogalom, ennek ellenére sokan keverik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 71. §-ában található juttatási elemekkel, illetve az éves keretbe és az éves rekreációs keretbe beszámítandó juttatásokkal. A „cafeteria” […]

Cikksorozatom első része az adószámos magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, valamint az őstermelők elhatárolásával foglalkozott. A cikk második része az egyéb adószámos magánszemély (nem vállalkozó, nem őstermelő) önálló tevékenység keretében történő munkavégzésének adózási kérdéseibe nyújt betekintést. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 3. § 4. pontja tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek […]

Az adóellenőrzések és a gyakorlati munka kapcsán oly sokat hallhatunk, olvashatunk a számláról, mint valami nélkülözhetetlen, mindent megoldó, leegyszerűsítő dokumentumról. Pedig a számla kiállítása még a gazdálkodók között sem kötelező minden esetben. A magánszemélyek – az egyéni vállalkozók kivételével – tevékenysége kapcsán pedig pláne nélkülözhető. Sokat lehetne töprengeni azon, hogy mi értelme van egy vállalkozási […]

Cikksorozatom első részében a munkáltatók által nyújtott kötelező munkáltatói juttatások áfa kérdéseit jártuk körbe. A munkáltatói juttatások második nagy csoportja a kötelező költségtérítéseket foglalja magába. A költségtérítések igen szerteágazóak lehetnek, ezért e cikk keretében csak a legtipikusabbak kerülnek bemutatásra, valamint terítékre kerül az „egyéb” juttatások áfa vonzata is. Kötelező költségtérítések Az internet-használat A munkáltató a […]

A munkáltatók által adott különféle juttatások kapcsán a nyújtó fél viszonylag ritkán figyel arra, hogy a juttatásnak nem csupán szja és eho, hanem áfa vonzata is lehet. Cikksorozatom első részében a legtipikusabb kötelező juttatások általános forgalmi adóval való kapcsolata kerül bemutatásra. A munkáltatói juttatások a javadalmazás azon elemei, amelyeket a munkáltató az alap- és mozgó […]

A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos rendelkezéseket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) tartalmazza. A Magyar Közlöny 2016/87. számában kihirdetett – adótörvények módosítását is tartalmazó 2016. évi LXVI. törvény – a kisadózó vállalkozások szabályrendszerét is felülírta. A változások egy része 2016. június 16-tól, másik része […]

A munkavégzéshez kapcsolódó munkáltatói költségtérítés számos formában adható. Az utazással kapcsolatban keletkező költségek egy részét a munkáltató köteles megtéríteni, másik részét pedig megtérítheti, ha belső szabályzatában erről rendelkezett. Előző cikkemben a kiküldetéshez kapcsolódó költségtérítés szabályok kerültek ismertetésre. Cikksorozatom utolsó részében a változó munkahelyen történő munkavégzéssel kapcsolatos költségek térítésének eseteit, illetve az önálló tevékenységhez kapcsolódó költségtérítést […]

A munkavégzéshez kapcsolódó munkáltatói költségtérítés számos formában adható. Az utazással kapcsolatban keletkező költségek egy részét a munkáltató köteles megtéríteni, másik részét pedig megtérítheti, ha belső szabályzatában erről rendelkezett. Előző cikkemben a munkavállaló heti hazautazásával kapcsolatos költségtérítés szabályokat jártam körbe. Mostani írásomban a kiküldetéshez kapcsolódó költségtérítés szabályok kerülnek ismertetésre. A kiküldetés fogalma A költségtérítések adózási kérdéseinek […]

A munkavégzéshez kapcsolódó munkáltatói költségtérítés számos formában adható. Az utazással kapcsolatban keletkező költségek egy részét a munkáltató köteles megtéríteni, másik részét pedig megtérítheti, ha belső szabályzatában erről rendelkezett. Előző cikkemben a munkába járás költségtérítésének adókötelezettségeit és adómentességi eseteit jártam körbe. Mostani írásomban a munkavállaló heti hazautazásával kapcsolatos költségtérítés szabályok kerülnek ismertetésre. A hazautazás értelmezése A […]

A munkavégzéshez kapcsolódóan többféle ok miatt jelenhet meg utazási költség, azonban az egyes esetekhez eltérő módú, összegű és elszámolású költségtérítés kapcsolódhat. Cikksorozatom 2. részében a tömegközlekedési eszközzel, illetve a gépjármű használattal kapcsolatos munkáltatói térítési kötelezettségeket jártam körbe. Mostani írásomban a munkába járás költségtérítésének adózási szabályai kerülnek bemutatásra. A tömegközlekedési bérlet Az Szja tv. 1. számú […]

Előző cikkemben az utazási költségtérítés lehetséges okait, jogszabályi hátterét jártam körbe. Az utazással kapcsolatban keletkező költségek egy részét a munkáltató köteles megtéríteni, másik részét pedig megtérítheti, ha belső szabályzatában erről rendelkezett. Mostani írásomban a tömegközlekedési eszközzel, illetve a gépjármű használattal kapcsolatos munkáltatói térítési kötelezettségeket szeretném bemutatni. A tömegközlekedési költségek A 39/2010 (II.26.) Korm.rendelet (kormányrendelet) értelmében […]

A munkavégzéshez kapcsolódóan többféle ok miatt jelenhet meg utazási költség, azonban az egyes esetekhez eltérő módú, összegű és elszámolású költségtérítés kapcsolódhat. Az utazással kapcsolatban keletkező költségek egy részét a munkáltató köteles megtéríteni, másik részét pedig megtérítheti, ha belső szabályzatában erről rendelkezett. A munkáltató térítési kötelezettségének mértéke és összege egyrészt annak függvényében alakul, hogy a költségtérítésre […]

Nagyon sok munkavállalót érint a lakásával, házával, kölcsöntörlesztésével kapcsolatos felmerülő költségek finanszírozásának nehézsége. A munkáltatók ezeknek a terheknek az enyhítéséhez nyújthatnak adómentes anyagi segítséget munkavállalóik részére. A cikksorozat első része az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás feltételrendszerét mutatta be, jelen cikk pedig a további feltételeket tárgyalja. A méltányolható lakásigény Az adómentesség további feltétele, hogy a támogatott […]

A munkavállalók lakáshoz való jutását az elmúlt években több kormányzati intézkedés is segítette. Ettől függetlenül munkáltatói támogatások sem veszítettek jelentőségükből. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyre több munkáltató kíván segíteni munkavállalójának, amit alapvetően az ösztönöz, hogy a munkáltató adómentesen is támogathatja munkavállalóinak lakáshoz jutását, és így ez a juttatás adótervezési szempontból sem közömbös. A támogatási […]

A lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéshez, korszerűsítéshez, illetve hiteltörlesztéshez kapcsolódó, különböző kedvező adókötelezettség alá tartozó munkáltatói juttatások iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik. A munkáltató többféle módon tudja segíteni munkavállalói lakáshoz jutását, illetve a lakásszerzéssel kapcsolatos költségeinek enyhítését: az egyik lehetőség az elemi kár, katasztrófa bekövetkezése esetén történő munkáltatói segítségnyújtás, másfelől kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású munkáltatói kölcsön […]