Ha fontos a dolgozók egészsége

Avagy az egészségügyi "cafeteria"...

Az adójogi szakzsargon szívesen használja a köznyelvbe is bekerült „cafeteria” kifejezést, mely a jogintézmény angolszász eredetére utal. A „cafeteria”azonban nem adójogi fogalom, ennek ellenére sokan keverik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 71. §-ában található juttatási elemekkel, illetve az éves keretbe és az éves rekreációs keretbe beszámítandó juttatásokkal.

A „cafeteria” a munkáltató által kialakított olyan juttatási csomag, amellyel kapcsolatban az adószabályozás csak azt mondja meg, hogy a csomagba vont juttatások egyes elemei hogyan adóznak. A munkáltató által kidolgozott cafeteria rendszer adóköteles és adómentes juttatásokat egyaránt tartalmazhat, sőt nincs jogszabályi tiltás arra sem, hogy a jogszabály által kötelezően adandó juttatási elemek is részét képezzék.

A cafeteria rendszer lényege a dolgozók teljesítményösztönzésében és az adómegtakarítási lehetőségben rejlik. A Magyar Közlöny 2016/87. számában kihirdetésre került az Szja szabályokat több helyen módosító 2016. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Mód. tv.), amely többek között a munkáltató által 2017. január 1-jétől adható juttatások közterheit újraszabályozta. Megjegyzendő, hogy a Parlament által jelenleg tárgyalandó T/12741. számú törvényjavaslat az adóalapok meghatározásának módját változtatja.

Amennyiben a törvényjavaslat elfogadásra kerül, akkor az Szja tv. 70. és 71. §-a alá tartozó juttatások esetében az adóalap a jelenleg alkalmazandó az 1,19-es szorzószám helyett 1,18-as szorzószámmal lesz meghatározandó. Ezt figyelembe véve a munkáltató által viselendő közterhek mértéke a 71. § alá tartozó juttatások esetében 34,22%, a 70. § alá tartozó juttatások esetében pedig 49,56% lesz, amennyiben az szja mértéke változatlan marad.

Érdemes tehát jó előre végiggondolni, hogy milyen közterhek mellett lehet a jövő évtől a dolgozók ösztönzését, megbecsülését szolgáló juttatási elemeket finanszírozni az e célra rendelkezésre álló pénzösszegből.

Egyre több munkáltató ismeri fel, hogy a dolgozók egészsége fontos, ezért az egészségmegőrzésre, gyógyító eljárások finanszírozására hajlandó anyagiakat is áldozni. E cikk keretében olyan juttatási elemek kerülnek bemutatásra, amelyek a munkavállalók egészségének megőrzését, eseteges betegség esetén a gyógyulásukat szolgálja.

A 2017. január 1-jétől hatályos Szja tv. 81. §-ának (6) bekezdése értelmében a munkáltató adómentesen nyújthat – nem pénzben kapott juttatásként – dolgozói részére egészségügyi szolgáltatásokat. Jelenleg az értékösszeg és a szolgáltatások köre még nem ismert. Az egészségügyért felelős miniszter rendeletben fogja meghatározni azokat az egészségügyi ellátásokat, amelyeket a munkáltató – nem pénzben kapott juttatásként – adómentesen biztosíthat a munkavállaló számára. A magyar munkavállalók egészségügyi állapotát tekintve ez igen fontos juttatási elem lehet a munkáltatók cafeteria rendszerében. A T/12741 javaslat azonban kezdeményezi, hogy ne lépjen hatályba az a tavasszal elfogadott új jogcím, amely 2017. január 1-jétől mentesítené a személyi jövedelemadó alól a külön jogszabályban meghatározott, a munkáltató által munkavállalónak biztosított egészségügyi szolgáltatásokat.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 58. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.6. d) pontja jelenleg is és 2017. január 1-től is adómentes juttatásnak minősíti a foglalkozás-egészségügyi ellátást, amelynek köre a konkrét foglalkozások körében (pl. oktató, hajóskapitány, olajipari munkás stb.) eltérő.

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.39. pontja alapján ugyancsak adómentes a kifizető által biztosított védőoltás.

Az Szja tv. 3. §-ának 91. pontja definiálja a kockázati biztosítások fogalmát, amelybe a kockázati egészség (betegség)-biztosítás is beletartozik. Az egészség (betegség)-biztosítás lényege az Szja tv. 3. §-ának 94. pontjában meghatározott. A szerződéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a biztosítási tevékenységet szabályozó 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.), továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) tartalmazza. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegű díjfizetés esetében adómentes juttatásként kezeli a kockázati betegség (egészség)-biztosításokat abban az esetben, ha annak a díját nem a biztosított, hanem harmadik személy (pl. a munkáltató) fizeti. Az azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része az az összeg, amely nem haladhatja meg a minimálbér 30 százalékát.

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.10. pontja alapján adómentes az a juttatás, amelyet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (továbbiakban: Öpt.) előírásai szerint célzott szolgáltatásként kap a magánszemély. A finanszírozott szolgáltatások köréről a munkáltató és az egészségpénztár között kötött szerződésben kell határozni.

Az Szja tv. 71. § (3a) bekezdése 2016. augusztus 1-jétől úgy rendelkezik, hogy béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag vagy a munkáltató, mint támogató által az Öpt. előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. A szabályozás 2017. január 1-jével változik. A módosítás alapján Az Szja tv. 70. § (3a) bekezdése értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg. A juttatónak a befizetett összeg 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.

A jelenleg hatályban lévő Szja tv. 71. § (3) b) pontja alapján a munkáltató által egészségpénztárba befizetett tagdíj hozzájárulás a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben béren kívüli juttatásnak minősül. A módosító törvény értelmében egészségpénztárba 2017. január 1-jétől is teljesíthet tagdíj hozzájárulást a munkáltató, azonban ennek teljes összege egyéb meghatározott juttatásnak fog minősülni. Ebből az következik, hogy a támogatás összegétől függetlenül a tagdíj hozzájárulás teljes összegének 1,18-szoresa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

A jövő évtől meggondolandó, hogy ne tagdíj hozzájárulásként, hanem munkáltatói adományként adja ezt a munkáltató. Bár adó és 27 százalék eho fog megjelenni, azonban a magánszemély a támogatási összeg után 20 százalék adókedvezményt vehet igénybe rendelkezés formájában.

Az egészségmegőrzéshez hozzátartozik a rendszeres testmozgás. Ennek segítésére a munkáltató különféle sportolási tevékenységet lehetővé tevő belépőjegeket, bérleteket biztosíthat (konditerem bérlet, bubi bérlet, uszodabérlet stb.). Ezen juttatások az Szja tv. 70. § (3) b) pontja értelmében egyéb meghatározott juttatásnak minősülnek. Értékük 1,19-szeresének – 2017. január 1-jétől várhatóan 1,18-szorosának – összege után 15% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

* * *

Értesülj első kézből a 2017. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2017

A konferenciasorozat 11 helyszínének teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2017 helyszínei és időpontjai:

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése