A 2022/155. számú Magyar Közlönyben kihirdetett 366/2022. (IX. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) lehetővé teszi, hogy a vészhelyzet kihirdetésének végéig, azaz a 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig az iparűzési adóelőleget és az iparűzési adót magyar forint helyett amerikai dollárban és euróban is meg lehet fizetni.

A rendelet ugyan már hatályba lépett, de a devizafizetési lehetőség 2023. január 1-je után esedékessé váló helyi iparűzési adóelőleg és helyi iparűzési adó tekintetében alkalmazandó.

Azok a vállalkozások, amelyek üzleti éve a naptári évvel azonos, már a 2023. március 15-én esedékes adóelőleget és a 2023. május 31-án esedékes – 2022. adóvére vonatkozó – iparűzési adót is teljesíthetik euróban vagy amerikai dollárban.

A gazdasági évet követő vállalkozások a 2023. január 1-je után esedékessé váló kötelezettségüket teljesíthetik e két devizanemben.

Ez a rendelkezés azoknak a vállalkozásoknak kedvező, amelyek e két devizanemben értékesítenek, vagy nyújtanak szolgáltatásokat akár belföldre, akár más országba. Megjegyezném, hogy Magyarországon bármelyik konvertibilis devizában ki lehet fizetni az áruértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértékét, de a társasági adót és az iparűzési adót kizárólag az Európai Közösség kollektív valutájában (EUR)és a világvalutában (USD) lehet teljesíteni, a többi adónemben az adófizetési kötelezettség – a jelenlegi szabályozás alapján – kizárólag forintban teljesíthető.

Az adófizetés devizában történő teljesítése azonban számviteli elszámolási és adózási kérdéseket is felvet. Az elszámolás technikája következtében árfolyamnyereség és árfolyamveszteség is megjelenhet azoknál a vállalkozásoknál, akik a könyveiket magyar forintban vezetik, vagy devizatranzakciót hajtanak végre az adófizetés miatt. Bár utóbbit nem igazán valószínűsítem.

A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban Htv.) értelmében helyi adó kivetésére a települési önkormányzatnak is és a megyei önkormányzatnak is lehetősége van. Utóbbi a különleges gazdasági övezetben található adózók tekintetében állapíthat meg iparűzési adót.

A Htv. 9. §-a alapján a helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat első fokon (főszabályként) az önkormányzati adóhatóság, míg a különleges gazdasági övezetbe tartozó területen lévő adóalanyok kapcsán a NAV gyakorolja. 

A devizában történő adófizetési lehetőség és az illetékesség okán a vállalkozások két csoportba sorolhatóak:

1. különleges gazdasági övezetbe tartozó adózók, és
2. nem a különleges gazdasági övezetbe tartozó adózók.

A devizában utalandó iparűzési adóelőleget és adót a Magyar Államkincstár által a helyi iparűzési adót bevezetett illetékes önkormányzat részére erre a célból nyitott számlára lehet teljesíteni. 

A különleges gazdasági övezetbe tartozó adózók az euróban vagy amerikai dollárban történő iparűzési adóelőleget és az iparűzési adót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal erre a célra nyitott számlájára is átutalhatják.

Devizaügyletek esetén mindig felmerül a kérdés, hogy melyik árfolyamot kell alkalmazni. A számlavezető bank árfolyamát? A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát? A másik kérdés az, hogy melyik napon érvényes árfolyam a mérvadó? A vállalkozó devizaszámlájának megterhelése napján érvényes árfolyam? Az adóelőleg vagy az adó esedékességének napján érvényes árfolyam? A Magyar Államkincstár vagy a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál történő jóváírás napján közzétett árfolyam? Netán az érintett önkormányzatok számláján történő jóváírás napján érvényes árfolyam? 

Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása után láthatjuk, hogy bizony-bizony árfolyam különbséggel is kalkulálni kell. Mi hát a szabály?

Az iparűzési adóelőleg és az iparűzési adó tehát két számlán is megjelenhet:

• a Magyar Államkincstár számláján és
• a Nemzeti Adó és Vámhivatal által vezetett számlán.

Magyar Államkincstár számláját a Magyar Nemzeti Bank vezeti, vagyis az MNB a kincstár számlavezető bankja. A Kincstár számlájára utalt euró és amerikai dollár átváltásakor alkalmazandó árfolyam a Magyar Államkincstár számlavezető bankjához történő beérkezésekor érvényes árfolyam. Megjegyezném, hogy az MNB az üzleti partnereinek nem feltétlenül azt az árfolyamot jegyzi, amelyet mi hivatalos árfolyamnak ismerünk.

A Magyar Államkincstár a számláján magyar forintban jóváírt összeget haladéktalanul átutalja az illetékes önkormányzat, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal helyi iparűzési adóbeszedési számlájára. 

Az illetékes adóhatóság az adózó adószámláján ezt az összeget tünteti fel befizetésként. Az adószámlán emellett fel kell tüntetni az euróban vagy dollárban átutalt összeget is, valamint az átváltásra alkalmazott devizaárfolyamot.

Az adó megfizetésének napja az illetékes önkormányzat, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal helyi iparűzési adó befizetésére szolgáló beszedési számláján való jóváírás napja. Tekintettel arra, hogy két átutalás is történik (adózó utal a kincstárnak és a kincstár utal az önkormányzatnak vagy a NAV-nak), időben el kell indítani a devizautalásokat.

***

Készülj fel a jövő évi adóváltozásokból az Adóegyetem 2023 rendezvényen! >> Jelentkezz most!