A munkáltatói lakáscélú kölcsönöket érintő 2019-re vonatkozó törvényjavaslat

Kedvező szabályok léphetnek életbe bizonyos lakáscélú kölcsönök esetében

Jelenleg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 72. §. (4) bekezdésének f) pontja rendelkezik a lakáscélú munkáltató kölcsönök adóztatási szabályairól. A jelenleg hatályos szabályok alapján nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani akkor, ha a munkáltató alacsony kamatozású vagy éppen kamatmentes kölcsönt nyújt munkavállalójának. Az adómentesség feltétele, hogy a munkáltató a kölcsönt hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján folyósítsa, továbbá a lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. A feltételek teljesítéséhez szükséges fogalmak tartalmát (pl. lakáscélú felhasználás, korszerűsítés, méltányolható lakásigény, akadálymentesítés stb.) az Szja tv. 1. számú melléket 9.3. pontja határozta meg. A nyáron elfogadott adómódosítások értelmében az Szja tv. 1. számú melléket 9.3. pontja 2019. január 1-jével hatályon kívül kerül.

Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló T/2931. számú törvényjavaslat (továbbiakban: törvényjavaslat) a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításával kapcsolatos szabály alkalmazhatóságának biztosítása érdekében az Szja tv. 72. §-át új bekezdéssel egészíti ki.

A törvényjavaslat értelmében – amennyiben az változatlan tartalommal elfogadásra kerül – 2019. január 1-jétől nem kell kamatkedvezményt megállapítani, sem az önkormányzat sem a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelek esetében, ha a kölcsönnel/hitellel érintett lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. Az adómentesség további feltétele, hogy a kölcsönt/hitelt a Magyar Államkincstár vagy hitelintézet útján nyújtsák. Természetesen a hitelcélt előbbieknek igazolniuk kell. A hitel célja lehet:

  • lakásvásárlás (belföldön lévő lakás tulajdonjogának megszerzése és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is)),
  • építés vagy építtetés,
  • lakásbővítés (az alapterület legalább egy lakószobával való növelése),
  • korszerűsítés (lakás komfortfokozatának növelése beleértve a megújuló energiaforrások létesítését is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, stb.),
  • akadálymentesítés (műszaki akadálymentesítési munkák),
  • korábbi munkáltatótól felvett kölcsön visszafizetése, törlesztése, vagy
  • korábban hitelintézettől felvett hitel visszafizetése, törlesztése.

A munkáltatói és az önkormányzati kölcsönök jelentősége megnő, hiszen az Szja tv. nyári módosítása értelmében 2019. január 1-jétől a munkáltatói vissza nem térítendő lakáscélú támogatások adómentessége megszűnik. A 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben az Szja tv. 2018. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

A törvényjavaslat 8. § (2) bekezdése értelmében a kamatkedvezmény elbírálása szempontjából a méltányolható lakásigény mértéke az alábbiak szerint alakul:

  • egy-két együtt költöző, együtt lakó családtagok esetében legfeljebb három lakószoba,
  • három-négy együtt költöző, együtt lakó családtagok esetében legfeljebb négy lakószoba,
  • minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.

Az együtt költöző, együtt lakó családtagnak számít a munkavállaló:

  • (2013. évi V. tv.) szerinti közeli hozzátartozója,
  • házastársának közeli hozzátartozója,

élettársa és annak közeli hozzátartozója.

További feltétel, hogy az érintettek a hitellel érintett lakásba együtt költözzenek be vagy ott életvitelszerűen együtt lakjanak. Az együtt költöző, együtt lakó családtagok életkora és jövedelme nem releváns.

Ha egy házaspár esetén sem a férj sem a feleség nem töltötte be a 40. életévét, akkor együtt költöző, együtt lakó családtagnak azokat a gyermekeket is beszámíthatják, amelyek még nem születtek meg. Megszületendő gyermekként figyelembe lehet venni:

  • gyermektelen házaspár esetében három születendő gyermeket,
  • egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket,
  • két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket.

A lakószobák számának megállapítása során ügyelni kell az alapterületre is:

  • Nem kell lakószobaként figyelembe venni azt a helyiséget, amelynek alapterülete a 8 négyzetmétert nem haladja meg.
  • A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni.
  • Egy lakószobának legfeljebb a 30 négyzetméter alapterületű lakóhelyiség számít. Amennyiben a lakóhelyiség alapterülete a 30 négyzetmétert meghaladja, akkor azt két lakószobaként kell figyelembe venni.
  • Előfordulhat, hogy a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van. Ebben az esetben ezt a helyiséget két szobaként kell számításba venni, ha a hasznos alapterület meghaladja a 60 négyzetmétert.

A „bankrendszert” érintő hitelezési szabályok szigorítsa miatt különösen érdemes megfontolni a munkáltatói kölcsönök nyújtását a jövő évben is, hiszen a kamatmentes vagy az alacsony kamatozás mellett folyósított lakáscélú munkáltatói kölcsön nagy segítséget nyújthat a munkavállalóknak.

Ha a munkáltatói kölcsönre vonatkozó adómentesség feltételei nem állnak fenn, akkor az Szja tv. 72. § (1) bekezdése alapján számítandó a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell majd fizetnie a munkáltatónak. Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot. A jegybanki alapkamat mértéke a cikkírás időpontjában 0,9 százalék.

Bármely munkáltató dönthet úgy, hogy a munkavállalójának korábban lakáscélra nyújtott kölcsön egy részét, vagy teljes egészét elengedi. Amennyiben a kölcsön elengedésére 2018. december 31-ét követően kerül sor, akkor már méltányolható lakásigény esetén sem lehet adómentes támogatásként kezelni az elengedett kölcsön összegét. A jelenleg hatályos Szja tv. 4.§ (2) c) pontja értelmében a magánszemély nem pénzben szerzett bevételének minősül az elengedett tartozás összege.

* * *

Értesülj első kézből a 2019. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2019

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2019 helyszínei és időpontjai 2018-ban:

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!