Napjainkban a legtöbb fejlődő és fejlett ország a gazdasági növekedés egyik jelentős eszközének tartja a tudásalapú társadalmat. A legjobb befektetés a tanulás, hallhattuk oly sokszor diákkorunkban. A sikeres vállalati stratégia kötelező eleme pedig a munkavállalók folyamatos képzése. A munkaerőpiac változásai nemcsak a munkavállalókat, de a munkáltatókat is egyre nagyobb kihívások elé állítják. A fiatal munkavállalóknál már a tanulási lehetőség egyértelműen egy olyan szempont, ami döntő a munkahelyválasztásnál.

A tudás és a munkanélküliség között fordított arányosság figyelhető meg. Minél több ismerettel, tapasztalattal rendelkezik a munkavállaló, annál jobb pozícióban jelenik meg a munkaerőpiacon (és kisebb valószínűséggel kerül a munkanélküliek kategóriájába).

A tudás, az ismeret, a szakképzettség a nemzetgazdaság valamennyi szintjén (munkavállaló, munkáltató) a gazdaság megkerülhetetlen hajtóereje. A képzett (és megfizetett) munkaerő az adott munkakörnyezetben hatékonyabban dolgozik, mert az adott vállalkozás munkafolyamatait átlátja, az adott technikai eszközöket megfelelően tudja használni, és így szakértelmével hatékonyan segíti azt a vállalkozást, amely megfelelő munkakörülményeket tud teremteni.

A vállalkozások sokszínűsége mellett a foglalkoztatottak képzése és továbbképzése is széles palettán mozog. Míg a nagyobb szervezetek esetében a belépést követő, illetve a folyamatos képzések a működésük szerves részét képezik, a mikro- és kisvállalkozások esetében a munkahelyi képzésre csak akkor kerül sor, ha az a működéséhez már nélkülözhetetlen (pl. egy új gyártósor vásárlásakor, vagy egy új technológia bevezetésekor).

A munkavállalók képzése, továbbképzése kétféle módon történhet:

• belső képzés keretében (ez is költségekkel jár),
• külső szolgáltató igénybevételével (iskolák, felnőttképző intézmények).

Az oktatás akár belső-, akár külső képzés keretében történik, mindenképpen költségeket generál. A belső képzések költségeit (oktató, oktatási eszközök, kieső munkaidő stb.) a munkáltatónak kell finanszíroznia. A külső képzés költségeit a munkáltató akkor köteles finanszírozni, ha a képzésben való részvételt elrendelte. Természetesen lehetőség van arra is, hogy a munkavállaló tanulási igényeit kielégítve önként finanszírozzon oktatási és az oktatáshoz kapcsolódó költségeket. A kérdés csupán az, hogy az oktatás finanszírozása a társasági adóban, a kisvállalati adóban elismert költségnek minősül, vagy sem.

További kérdésként merül fel, hogy a képzés költsége általános forgalmi adóval terhelt (pl. nem akkreditált szakmai képzések), vagy áfamentesnek minősül (pl. felsőoktatás). Az sem elhanyagolható szempont, hogy az adott képzést terhelő általános forgalmi adó levonásba helyezhető, vagy sem.

Talán az egyik leggyakoribb tévedéseket a személyi jövedelemadó szabályai okozzák. Sokan esnek abba a tévhitbe, hogy a tanulmányi szerződés mentesít az adóztatás alól. Ez pedig nem így van. Az adójogi megítélést a tanulmányi szerződés megléte vagy hiánya nem befolyásolja. A tanulmányi szerződés másról szól. Miről is?

A tanulmányi szerződés

Az oktatás támogatása miatt tanulmányi szerződést nem szükséges kötni. Sőt, nem köthető akkor, ha a munkáltató kötelezi a munkavállalót a tanulásra. Amikor a munkavállaló akar tanulni, és ez a munkáltatónak is hasznos, akkor a költségek átvállalásáért cserébe a munkáltató tanulmányi szerződést írathat alá a munkavállalóval. Ez azonban csupán a képzéssel kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói jogokat (pl. tanulmányi szabadság) és kötelezettségeket (a képzés sikeres elvégzése, a képzés elvégzése utáni munkavégzési időtartam) tartalmazza. Bármit tartalmazzon is a tanulmányi szerződés, az adózást nem befolyásolja. Felmerül tehát a kérdés, hogy melyek azok a tényezők, amelyek adózási kérdésekre gyakorolnak hatást.

Adójogi szempontból a képzés kétszer kétféle lehet:

• egy képzés lehet tanulói, hallgatói jogviszonyt keletkeztető iskolarendszerű, valamint
• hallgatói jogviszonyt nem keletkeztető felnőttképzés vagy belső képzés.

Fentieket a képzés időtartama (pár óra vagy több év) nem befolyásolja.

Adózási szempontból az is meghatározó tényező, hogy az adott képzés keretében megszerezhető tudás szükséges-e a betöltött munkakörhöz, a munkavállaló által ellátandó feladatokhoz. Ennek megítélése azonban nem mindig egyszerű.

A képzés történhet Magyarországon, külföldön. Lehet tanteremben zajló vagy online képzés is. Utóbbi miatt különösen érdekes, ha az oktató az egyik, a tanulni vágyó pedig egy másik országban él. Kérdésként merül fel, hogy ez esetben hol van az Áfa tv. szerinti teljesítési hely. Az is eldöntendő, hogy a teljesítési helyet befolyásolja-e az, hogy a számla a magánszemély, vagy pedig a munkáltató nevére fog szólni.

Az iskolarendszerű képzés

Az Szja tv. 3. §-ának 87. pontja alapján az iskolarendszerű képzés olyan képzés, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, valamint azon külföldi képzés, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés.

Az iskolarendszerű képzés költségeinek vagy a költségek egy részének átvállalása az Szja tv. szabályai szerint munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. Ez akkor is igaz, ha a képzést a munkáltató elrendelte, akkor is, ha nem. Akkor is adózni kell, ha a megszerzendő ismeret a munkavégzéshez feltétlenül szükséges.

Amennyiben a költségtérítés összegét a munkáltató közvetlenül a képzést folytató intézménynek (pl. egyetem) utalja, akkor ez az összeg nettó bérnek minősül. Fel kell bruttósítani és az adókat meg kell fizetni. A munkáltató 13 százalék szociális hozzájárulási adót, a munkavállaló 15 százalék személyi jövedelemadót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.

Amennyiben a munkáltató a költségtérítést nem a képző intézménynek utalja, akkor dönthet úgy, hogy bruttó bérként kezeli. Természetesen ez esetben a munkavállalónak kell a fennmaradó 33,5 százalékos költséget finanszíroznia.

Az iskolarendszerű képzések költsége és a vizsgadíj mentes az általános forgalmi adó alól. Ebből az következik, hogy áfa fizetésre nincs kötelezettség, áfa levonásra pedig nincs lehetőség. Azt is meg kell említeni, hogy lehetnek olyan fizetési kötelezettségek, amelyek szankció jellegűek (pl. különeljárási díjak). Ebben az esetben sem jelenik meg az általános forgalmi adó.

Az iskolarendszeren kívüli képzés

Az Szja tv. 3. §-ának 86. pontja alapján az iskolarendszeren kívüli képzés olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban (pl. adótanácsadó, okleveles adószakértői, könyvvizsgálói képzés, mérlegképes könyvelők éves kötelező továbbképzése, nyelvtanfolyam stb.).

A nem iskolarendszerű képzés költségeinek munkáltató általi megtérítése esetén sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem kell adót fizetnie. Ennek feltétele, hogy a munkavégzés érdekében szükséges legyen a képzés. A tanulás célja tehát a munkakör betöltéshez szükséges ismeretek elsajátítása. Ebben az esetben a külső szolgáltató felnőttképzési szerződést köt.

Az iskolarendszeren kívüli képzések lehetnek áfa mentesek (pl. mérlegképes könyvelői alapképzés, adótanácsadói képzés stb.). A képzések lehetnek áfásak is (pl. a Pénzügyminisztérium által nem akkreditált adókonferencia).

Külön gondolkodni valót ad az egyéb oktatás elnevezés. Mi is az? Adózik, nem adózik?

A kötelező képzés

Az egyes jogállási törvények lehetővé tehetik, illetve előírhatnak kötelező (belső, szaktanfolyami stb.) továbbképzéseken való részvételt. A költségtérítés összege az Szja tv. alapján nem korlátozott. Az egyes jogállási törvények rendelkezhetnek arról, hogy az adott törvény, vagy a munkáltató által kötelezően előírt képzés, továbbképzés, vagy átképzés költségeinek fedezetét a munkáltató köteles biztosítani. A költségek fedezetének biztosítására az érintett munkavállaló nem kötelezhető.

A sikeres nyelvvizsga

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.37. pontja alapján adómentes az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjának jogszabály alapján visszatérített összege.

A vendégtanár jövedelme

Az Szja tv. 1. sz. mellékletének 4.3. pontja alapján adómentes a belföldön köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben vendégtanári tevékenység ellátásáért kapott jövedelem, annak figyelembevételével, hogy vendégtanári tevékenységnek minősül a Kormánnyal kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy tárcaközi munkaterv alapján külföldi illetőségű magánszemély által nem magyar nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység.

***

5percAdó ajánló:

Sándorné Új Évával a 2024. évi kötelező kreditpontos továbbképzések előadójaként is találkozhatsz! Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet!

• Tantermi továbbképzések >>
• ÉLŐ ONLINE közvetítések >>
• E-LEARNING videók >>

***

A cikksorozat I. részét, melynek témája a természetben adott munkáltatói juttatások megítélése az Áfa törvény rendszerében, ide kattintva >>, a II. részét, melynek témája a szemüveg, mint munkáltatói juttatás, ide kattintva >> olvashatod.