Itt az újabb kormányzati segítség

Figyelni a határidőkre, mert becsapódhatunk

Még meg sem száradt a tinta a pár hete kihirdetett kormányrendeleteken és máris itt az újabb kormányzati segítség. A Magyar Közlöny több számára hívnám fel a figyelmet. Mindegyik olyan információkat tartalmaz, amely a napi számviteli, bértámogatási, bérszámfejtési és adózási kérdéseket befolyásolja. A cikk írásának időpontjában az érintett jogszabályok az alábbiak:

Kormányrendelet Magyar Közlöny Hatálybalépés
1 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet 73 2020.V.01. és V.15.
2 131/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet 79. 2020.IV.18.
3 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 82. 2020.IV. 22, IV.26, V.6.,

2020. VII.01. és 2021.I.01.

4 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 82. 2020.IV.28
5 142/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet 83. 2020.IV.23. és V.07.

A pár nap eltéréssel megjelent jogszabályokba – ugyanúgy – mint elődeikbe- nem szabad belemagyarázni semmit, nem szabad egyéni igényeknek megfelelően félreértelmezni. Mindegyik rendeletre vonatkozik, hogy figyelni kell a jogszabályok által előírt határidőkre. A hatályba léptetés sem minden eset en a kihirdetést követő nap. A kormányrendeletek egyes §-ai más-más időpontban lépnek/léptek hatályba. A cselekvési lehetőség sem feltétlenül 2020. december 31.

A 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendeletre (továbbiakban: kormányrendelet1) azoknak a könyvelőknek és adótanácsadóknak a figyelmét szeretném felhívni, akik ügyfeleik miatt a kiskereskedelemben érintettek. A kiskereskedelmi/nagykereskedelmi tevékenység értelmezése nem mindig egyszerű. Ezt már az online pénztárgép kötelező használatának bevezetése kapcsán is lehetett tapasztalni. Jelen kormányrendelt1 a TEÁOR’ 08 jogszabályban külön nevesített ágazatait érti kiskereskedelmi tevékenység alatt (pl. dohányáru kiskereskedelem). Érdemes figyelni a viszonteladókra, a kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó szabályozásra, továbbá arra is, hogy a TEÁO R08 mit nem tekint kiskereskedelmi tevékenységnek (pl. a termék jellegéből adódóan a közlekedési jegyek értékesítése nem az, de szintén nem tartozik ide a mezőgazdasági termékek termelői értékesítése). Az adókötelezettség a vészhelyzet megszűnését magába foglaló teljes adóévre vonatkozik. Az adó alapja az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel. A Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozások adóalapja egybeszámítandó. Az adó progresszív adó. Az adókulcs az adóalap függvényében 0 százaléktól 2,5 százalékig terjed. Az összevonat adóalap után számított adót naparányosan kel megállapítani és kapcsolt vállalkozás esetén a figyelembe vett nettó árbevétel arányában kell szétosztani az érintett felek között.

A 131/2020. (IV. 17.) Korm. rendeletet az egyéni vállalkozói tevékenységek veszélyhelyzet idején történő folytatásának újabb szabályait tartalmazza (továbbiakban: kormányrndelet2). A koronavírus következtében kialakult nehéz helyzetre való tekintettel több egyéni vállalkozó – eltérő indok miatt – tevékenységének szüneteltetését kérte. Elképzelhető, hogy a szüneteltetés kérését követően olyan kormányzati intézkedésekre került sor, aminek korábbi ismerete más döntésre sarkallta volna az érintetteket. Ez a probléma az új kormányrendelet alapján orvosolható. A rendelkezés lényege, hogy azok az egyéni vállalkozók, akik 2020. március 11. napja és 2020. március 30. napja között jelentették be tevékenységüknek a szüneteltetését 2020. május 2-áig bejelenthetik:

  • a tevékenységének szünetelése iránti bejelentés visszavonását vagy
  • szüneteltetett tevékenységének folytatását.

A kormányrendelet1 adónemtől (szja, kata) függetlenül adja meg ezt a lehetőséget az egyéni vállalkozók számára. A tevékenység szünetelésének kezdő időpontjára vonatkozó adatot úgy törli a nyilvántartásból, hogy az, mint törölt adat se legyen megismerhető. Ez remek intézkedés, azonban továbbgondolni valókat hagy maga után:

  • az szja hatálya alá tartozó főfoglalkozású vállalkozóknak a 7710 forint egészségügyi szolgáltatási járulék helyett – április hónapra – megjelenik az emelt járulékalap fizetendő nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulékfizetési kötelezettség. Ez nem kevés. Még több, ha netán ettől nagyobb összegű vállalkozói kivétre is sor kerülne április hónapban.
  • az egyéni vállalkozóknak érdemes megnézni, hogy a többször módosított 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet kedvezményes szabályai alá esnek-e. Amennyiben igen, akkor az Szja. tv. hatálya alá tartozók kevesebb járulékot fizetnek. Nekik csak a 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, legfeljebb 7 710 forint összegig. Amennyiben az egyéni vállalkozó a Katv. hatálya alá esik, és kedvezményezett tevékenységet folytat, akkor nem kell tételes adót fizetnie. A kedvezményekről élőadás formájában már részletes tájékoztatást nyújtottunk.
  • a klasszikus (nem alanyi mentes) adóalanyoknak ügyelniük kell az áfa bevallásra is. amennyiben töröltetik a vállalkozás szüneteltetését.

A kormányrendelet2 1. § (1) b) pontja lehetővé teszi a szüneteltetett tevékenység folytatását. Ez azért érdekes, mert az 1. § (3) bekezdése megengedi, hogy a tevékenység újrakezdése hónapon belül (napra vonatkozóan) is lehetséges legyen). Meggondolandó, azonban az adójogi következményeivel is számolni kell, ha valaki hó közben megnyitja a vállalkozását.

A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrndelet3) már kissé összetettebb szabályozást tartalmaz. A főbb témakörök: beszámoló készítés, adókötelezettség teljesítése, adóeljárási szabályok, Széchenyi Pihenő Kártya juttatás, idegenforgalmi adó, szociális hozzájárulási adó. E cikk keretében –terjedelmi okok miatt – csakis a legfontosabb információk kerülnek megemlítésre. A naptári évet követő vállalkozások esetében a beszámolók elkészítésének, közzétételének határnapja 2020. május 31-ről 2020. szeptember 30-ra módosult. A nem naptári, hanem gazdasági évet követő vállalkozások esetében akkor mérvadó a szeptember 30-ai határnap, amennyiben a bevallás elkészítésének végső határideje a kormányrendelet3 hatálybalépése és szeptember 20 közé esik. Ezekben az esetekben a társasági adó, a kisvállalati adó, és a helyi iparűzési adó megfizetésének határideje is 2020. szeptember 30-ra módosult.

A kormányrendelet3 1. § (8) bekezdése alapján bizonyos adónemeknél az adóelőleg bevallásának és megfizetésének határideje (2020. IV. 22.) is szeptember 20-ra módosult, amennyiben az előleg-bevallás és előlegfizetés a kormányrendelet hatálybalépése és szeptember 30 között esedékes. Az érintett közterhek: társasági adó, kisvállalati adó és az innovációs járulék.

Társasági adó esetében ez a május, június, július, augusztus hónapra vonatkozó adóelőleget és a 2 negyedéves adóelőleget érinti. A kisvállalati adó-előleg az innovációs –előleg esetében a 2. negyedévi bevallás határideje tolódik el.

A kormányrendelet3 3.§-a alapján több Széchenyi Pihenő Kártya formájában adható béren kívüli juttatás lehetséges. Továbbra is figyelni kell azonban arra, hogy az Szja tv. 71. §-a alapján eltérő juttatás lehet az államháztartás szervezeteinél dolgozók és más munkavállalók juttatási lehetősége között. Bármelyik dolgozóról legyen is szó, le kell szögezni, hogy az Szja. tv.-ben nevesített összegek nettó (nem közterhekkel növelt) juttatásként értendők.

Szálláshely alszámla Vendéglátás alszámla Szabadidő alszámla
400 000 forint 265 000 forint 135 000 forint
Költségvetési szerv munkáltató esetében legfeljebb évi 400 000 forint.
Más munkáltató esetében legfeljebb évi 800 000 forint.

A költségvetési szervek cafeteria szabályozása módosult. A 2020-ra vonatkozó költségvetési törvény a Szép-kártya juttatás éves keretét nettó 400 000 forintra emeli (2019. évi LXXI. törvény 58.§).

A fenti összegeket meghaladó juttatás az Szja tv. 70. §-a alapján adóztatandó. Módosításra került a szociális hozzájárulási adót szabályozó törvény is. A módosítás értelmében a béren kívüli juttatásként adott Szép-kártya juttatást nem terheli szociális hozzájárulási adó. Igen ám, de ez csak akkor igaz, ha a Szép-kártya juttatásra 2020. IV. 22 és 2020. VI. 30-a között kerül sor. Nagyon figyelni kell tehát a határidőkre. Amennyivel a juttatás értéke a június havi munkabérrel együtt történik (pl. július 5-én), akkor nincs szocho mentesség.

2020. július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ennek következtében módosul a személyi jövedelemadó törvény is. Abban az esetben, ha az adó alanya szocho fizetésre kötelezett és azt költségként nem tudja elszámolni, akkor a költségekkel csökkentett jövedelem 87 százaléka lesz a szocho és az szja alapja. Az első félévben ez 85 százalék volt.

Ugyancsak változik az ekho is. A magánszemélytől levonandó 15 százalék egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás 15,5 százalékra nő. Ne feledkezzünk meg arról, hogy korábbi jogszabály módosítás miatt a nyugdíjasoktól levont ekho 11,1 százalékról 9,5 százalékra csökken.

Változik a katások ellátási alapja is a főfoglalkozású kisadózók esetében. Figyelem! Ez csak 2021. január 1-jétől lesz érvényes.

50 000 Ft/hó tételes adó esetén 75 000 Ft/hó tételes adó esetén
102 000 Ft/hó 170 000 Ft/hó

Ne feledkezzünk meg a kisvállalati adóról sem. Ennek mértéke 2021. január 1-jétől 12 százalékról 11 százalékra csökken.

Végül megemlíteném, hogy a 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, valamint a 142/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet a csökkentett munkaidős foglalkoztatással kapcsolatos jogszabály módosításokat tartalmaz.

 * * *

Egy új, kötöttségektől mentes képzési formát ajánl a PENTA UNIÓ Zrt. a számodra, melynek keretében egy rendezvény felvett videó anyagát tudod visszanézni, mintha Te is részese lettél volna a konferenciának. Így mindenki lehetőséget kaphat megszerezni a tudást, helytől és időtől függetlenül!

Sándorné Új Éva több, a krízishelyzettel összefüggő felvételét és további kínálatunk listáját itt találod>> E-learning (nem kreditpontos)

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!