Itt az újabb kormányzati segítség
Figyelni a határidőkre, mert becsapódhatunk
Még meg sem száradt a tinta a pár hete kihirdetett kormányrendeleteken és máris itt az újabb kormányzati segítség. A Magyar Közlöny több számára hívnám fel a figyelmet. Mindegyik olyan információkat tartalmaz, amely a napi számviteli, bértámogatási, bérszámfejtési és adózási kérdéseket befolyásolja. A cikk írásának időpontjában az érintett jogszabályok az alábbiak:
Kormányrendelet | Magyar Közlöny | Hatálybalépés | |
1 | 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet | 73 | 2020.V.01. és V.15. |
2 | 131/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet | 79. | 2020.IV.18. |
3 | 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet | 82. | 2020.IV. 22, IV.26, V.6.,
2020. VII.01. és 2021.I.01. |
4 | 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet | 82. | 2020.IV.28 |
5 | 142/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet | 83. | 2020.IV.23. és V.07. |
A pár nap eltéréssel megjelent jogszabályokba – ugyanúgy – mint elődeikbe- nem szabad belemagyarázni semmit, nem szabad egyéni igényeknek megfelelően félreértelmezni. Mindegyik rendeletre vonatkozik, hogy figyelni kell a jogszabályok által előírt határidőkre. A hatályba léptetés sem minden eset en a kihirdetést követő nap. A kormányrendeletek egyes §-ai más-más időpontban lépnek/léptek hatályba. A cselekvési lehetőség sem feltétlenül 2020. december 31.
A 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendeletre (továbbiakban: kormányrendelet1) azoknak a könyvelőknek és adótanácsadóknak a figyelmét szeretném felhívni, akik ügyfeleik miatt a kiskereskedelemben érintettek. A kiskereskedelmi/nagykereskedelmi tevékenység értelmezése nem mindig egyszerű. Ezt már az online pénztárgép kötelező használatának bevezetése kapcsán is lehetett tapasztalni. Jelen kormányrendelt1 a TEÁOR’ 08 jogszabályban külön nevesített ágazatait érti kiskereskedelmi tevékenység alatt (pl. dohányáru kiskereskedelem). Érdemes figyelni a viszonteladókra, a kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó szabályozásra, továbbá arra is, hogy a TEÁO R08 mit nem tekint kiskereskedelmi tevékenységnek (pl. a termék jellegéből adódóan a közlekedési jegyek értékesítése nem az, de szintén nem tartozik ide a mezőgazdasági termékek termelői értékesítése). Az adókötelezettség a vészhelyzet megszűnését magába foglaló teljes adóévre vonatkozik. Az adó alapja az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel. A Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozások adóalapja egybeszámítandó. Az adó progresszív adó. Az adókulcs az adóalap függvényében 0 százaléktól 2,5 százalékig terjed. Az összevonat adóalap után számított adót naparányosan kel megállapítani és kapcsolt vállalkozás esetén a figyelembe vett nettó árbevétel arányában kell szétosztani az érintett felek között.
A 131/2020. (IV. 17.) Korm. rendeletet az egyéni vállalkozói tevékenységek veszélyhelyzet idején történő folytatásának újabb szabályait tartalmazza (továbbiakban: kormányrndelet2). A koronavírus következtében kialakult nehéz helyzetre való tekintettel több egyéni vállalkozó – eltérő indok miatt – tevékenységének szüneteltetését kérte. Elképzelhető, hogy a szüneteltetés kérését követően olyan kormányzati intézkedésekre került sor, aminek korábbi ismerete más döntésre sarkallta volna az érintetteket. Ez a probléma az új kormányrendelet alapján orvosolható. A rendelkezés lényege, hogy azok az egyéni vállalkozók, akik 2020. március 11. napja és 2020. március 30. napja között jelentették be tevékenységüknek a szüneteltetését 2020. május 2-áig bejelenthetik:
- a tevékenységének szünetelése iránti bejelentés visszavonását vagy
- szüneteltetett tevékenységének folytatását.
A kormányrendelet1 adónemtől (szja, kata) függetlenül adja meg ezt a lehetőséget az egyéni vállalkozók számára. A tevékenység szünetelésének kezdő időpontjára vonatkozó adatot úgy törli a nyilvántartásból, hogy az, mint törölt adat se legyen megismerhető. Ez remek intézkedés, azonban továbbgondolni valókat hagy maga után:
- az szja hatálya alá tartozó főfoglalkozású vállalkozóknak a 7710 forint egészségügyi szolgáltatási járulék helyett – április hónapra – megjelenik az emelt járulékalap fizetendő nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulékfizetési kötelezettség. Ez nem kevés. Még több, ha netán ettől nagyobb összegű vállalkozói kivétre is sor kerülne április hónapban.
- az egyéni vállalkozóknak érdemes megnézni, hogy a többször módosított 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet kedvezményes szabályai alá esnek-e. Amennyiben igen, akkor az Szja. tv. hatálya alá tartozók kevesebb járulékot fizetnek. Nekik csak a 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, legfeljebb 7 710 forint összegig. Amennyiben az egyéni vállalkozó a Katv. hatálya alá esik, és kedvezményezett tevékenységet folytat, akkor nem kell tételes adót fizetnie. A kedvezményekről élőadás formájában már részletes tájékoztatást nyújtottunk.
- a klasszikus (nem alanyi mentes) adóalanyoknak ügyelniük kell az áfa bevallásra is. amennyiben töröltetik a vállalkozás szüneteltetését.
A kormányrendelet2 1. § (1) b) pontja lehetővé teszi a szüneteltetett tevékenység folytatását. Ez azért érdekes, mert az 1. § (3) bekezdése megengedi, hogy a tevékenység újrakezdése hónapon belül (napra vonatkozóan) is lehetséges legyen). Meggondolandó, azonban az adójogi következményeivel is számolni kell, ha valaki hó közben megnyitja a vállalkozását.
A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrndelet3) már kissé összetettebb szabályozást tartalmaz. A főbb témakörök: beszámoló készítés, adókötelezettség teljesítése, adóeljárási szabályok, Széchenyi Pihenő Kártya juttatás, idegenforgalmi adó, szociális hozzájárulási adó. E cikk keretében –terjedelmi okok miatt – csakis a legfontosabb információk kerülnek megemlítésre. A naptári évet követő vállalkozások esetében a beszámolók elkészítésének, közzétételének határnapja 2020. május 31-ről 2020. szeptember 30-ra módosult. A nem naptári, hanem gazdasági évet követő vállalkozások esetében akkor mérvadó a szeptember 30-ai határnap, amennyiben a bevallás elkészítésének végső határideje a kormányrendelet3 hatálybalépése és szeptember 20 közé esik. Ezekben az esetekben a társasági adó, a kisvállalati adó, és a helyi iparűzési adó megfizetésének határideje is 2020. szeptember 30-ra módosult.
A kormányrendelet3 1. § (8) bekezdése alapján bizonyos adónemeknél az adóelőleg bevallásának és megfizetésének határideje (2020. IV. 22.) is szeptember 20-ra módosult, amennyiben az előleg-bevallás és előlegfizetés a kormányrendelet hatálybalépése és szeptember 30 között esedékes. Az érintett közterhek: társasági adó, kisvállalati adó és az innovációs járulék.
Társasági adó esetében ez a május, június, július, augusztus hónapra vonatkozó adóelőleget és a 2 negyedéves adóelőleget érinti. A kisvállalati adó-előleg az innovációs –előleg esetében a 2. negyedévi bevallás határideje tolódik el.
A kormányrendelet3 3.§-a alapján több Széchenyi Pihenő Kártya formájában adható béren kívüli juttatás lehetséges. Továbbra is figyelni kell azonban arra, hogy az Szja tv. 71. §-a alapján eltérő juttatás lehet az államháztartás szervezeteinél dolgozók és más munkavállalók juttatási lehetősége között. Bármelyik dolgozóról legyen is szó, le kell szögezni, hogy az Szja. tv.-ben nevesített összegek nettó (nem közterhekkel növelt) juttatásként értendők.
Szálláshely alszámla | Vendéglátás alszámla | Szabadidő alszámla |
400 000 forint | 265 000 forint | 135 000 forint |
Költségvetési szerv munkáltató esetében legfeljebb évi 400 000 forint. | ||
Más munkáltató esetében legfeljebb évi 800 000 forint. |
A költségvetési szervek cafeteria szabályozása módosult. A 2020-ra vonatkozó költségvetési törvény a Szép-kártya juttatás éves keretét nettó 400 000 forintra emeli (2019. évi LXXI. törvény 58.§).
A fenti összegeket meghaladó juttatás az Szja tv. 70. §-a alapján adóztatandó. Módosításra került a szociális hozzájárulási adót szabályozó törvény is. A módosítás értelmében a béren kívüli juttatásként adott Szép-kártya juttatást nem terheli szociális hozzájárulási adó. Igen ám, de ez csak akkor igaz, ha a Szép-kártya juttatásra 2020. IV. 22 és 2020. VI. 30-a között kerül sor. Nagyon figyelni kell tehát a határidőkre. Amennyivel a juttatás értéke a június havi munkabérrel együtt történik (pl. július 5-én), akkor nincs szocho mentesség.
2020. július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ennek következtében módosul a személyi jövedelemadó törvény is. Abban az esetben, ha az adó alanya szocho fizetésre kötelezett és azt költségként nem tudja elszámolni, akkor a költségekkel csökkentett jövedelem 87 százaléka lesz a szocho és az szja alapja. Az első félévben ez 85 százalék volt.
Ugyancsak változik az ekho is. A magánszemélytől levonandó 15 százalék egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás 15,5 százalékra nő. Ne feledkezzünk meg arról, hogy korábbi jogszabály módosítás miatt a nyugdíjasoktól levont ekho 11,1 százalékról 9,5 százalékra csökken.
Változik a katások ellátási alapja is a főfoglalkozású kisadózók esetében. Figyelem! Ez csak 2021. január 1-jétől lesz érvényes.
50 000 Ft/hó tételes adó esetén | 75 000 Ft/hó tételes adó esetén |
102 000 Ft/hó | 170 000 Ft/hó |
Ne feledkezzünk meg a kisvállalati adóról sem. Ennek mértéke 2021. január 1-jétől 12 százalékról 11 százalékra csökken.
Végül megemlíteném, hogy a 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, valamint a 142/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet a csökkentett munkaidős foglalkoztatással kapcsolatos jogszabály módosításokat tartalmaz.
* * *
Egy új, kötöttségektől mentes képzési formát ajánl a PENTA UNIÓ Zrt. a számodra, melynek keretében egy rendezvény felvett videó anyagát tudod visszanézni, mintha Te is részese lettél volna a konferenciának. Így mindenki lehetőséget kaphat megszerezni a tudást, helytől és időtől függetlenül!
Sándorné Új Éva több, a krízishelyzettel összefüggő felvételét és további kínálatunk listáját itt találod>> E-learning (nem kreditpontos)
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás