Az igénybe vehető kedvezmények szabályozása

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) több olyan adóalap csökkentési lehetőséget és adókedvezményt tartalmaz, amely de minimis támogatásnak minősül. Mindemellett a de minimis támogatások köre többet jelent mint a társasági adóban megjelenő kedvezmények, preferenciák. Egyrészt a de minimis érinthet más adónemet is (pl. iparűzési adó), másrészt lehet adórendszeren kívüli támogatás is (pl.: vissza nem térítendő állami támogatás, állami kezességvállalás, kamattámogatás stb.). 

A de minimis rendeletek szabályozása és keretösszege eltérő, mindemellett a szomszédos országban dúló háború miatt több Válságközlemény is megjelent, amelynek szabályait érdemes ismerni. A keretösszegek tekintetében a de minimis rendeletek és a Válságközlemény egybeszámítási kötelezettséget ír elő az összefonódó vállalkozásoknál, azonban a de minimis rendeletek az egy és ugyanazon vállalkozások fogalmát használja a Válságközlemény pedig a kapcsolt vállalkozásokét. A két fogalom nagyon hasonlatos, azonban nem ugyanaz.

Az 1407/2013/EU rendelet szerinti egy és ugyanazon vállalkozásnak juttatott adórendszer keretében (közvetett) és az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások, amelyek együttes összege bármely 3 egymást követő, a vállalkozó által alkalmazott pénzügyi év (adóév) időszakában nem haladhatja meg

• az általános felső korlát esetén a 200 ezer eurót, illetve 
• a közúti áruszállítási tevékenységet végző vállalkozás (ide nem értve azt a vállalkozót, aki saját magának szállítja a terméket, illetve vevőjének a saját áruját) részére odaítélt támogatás összege a 100 ezer eurót.
• a mezőgazdasági termelő vállalkozások esetén ez az összeg 15 ezer euró.

Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdése alapján a tagállamok dönthetnek úgy, hogy bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakban az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatás összege tagállamonként nem haladhatja meg a 20 000 EUR-t. A módosítás következtében a mezőgazdasági de minimis rendelet 3. cikkének (3a) bekezdése azonban lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az egy és ugyanazon vállalkozásnak nyújtott csekély összegű támogatás összege elérje bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakban maximálisan a 25 ezer eurót. Magyarország a magasabb összegű, 25 ezer eurós egyéni keretösszeget választotta.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 717/2014/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakot tekintve az egy és ugyanazon halászati és akvakultúra-ágazati vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatások összege tagállamonként nem haladhatja meg a 30 000 EUR-t.

Az értékhatár számítása szempontjából a támogatástartalom az irányadó, amelynek meghatározását a de minimis rendeletek tartalmazzák. A de minimis rendeletben meghatározott, három pénzügyi évre vonatkozó maximális keretösszeget tagállamonként kell vizsgálni.

Az egyes de minimis támogatásokra vonatkozó szabályok is változhatnak, amelyek a társasági adó kedvezményeit és az adórendszeren kívüli támogatási lehetőségeket is befolyásolják. 

A példa kedvéért megemlítendő, hogy a Magyar Közlöny 2023. évi 138. számában megjelent a gazdaságfejlesztési miniszter 25/2023. (IX. 28.) GFM rendelete az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott de minimis támogatásokról szóló 39/2011. (V. 18.) VM rendelet módosításáról. A módosítás alapján a támogatás mértéke 

• évi 4 százalékpontnyi kamattámogatás, valamint
• a hitelhez nyújtott kezességi díj 50%-áig terjedő támogatás azzal, hogy a támogatás nem haladhatja meg a kezességi díj vetítési alapjának 0,75%-át.

Bár a társasági adó rendszerén belül ilyen támogatások nem vehetők igénybe, azonban az összeszámításnál az adórendszeren kívüli támogatásokra is tekintettel kell lenni az 1407/2013/EU rendelet 5. cikk (1) bekezdés alapján.

A csekély összegű (de minimis) támogatások formái

A csekély összegű (de minimis) támogatások többféle formában megjelenhetnek. A támogatás lehet adórendszeren belüli és adórendszeren kívüli támogatás. A támogatás konkrét formái:

• az adózás előtti eredményt csökkentő tételre jutó számított adó formájában,
• a számított adót csökkentő adókedvezményként,
• kamattámogatás jelenértékeként (a kamattámogatási összegek diszkontálása),
• vissza nem térítendő állami támogatás formájában,
• hitelekből álló támogatás (az előírt feltételek betartása mellett),
• tőkeinjekciókból álló támogatás (ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összeg felső határát),
• a kezességvállalásokból álló támogatás (az előírt feltételek mellett),
• egyéb, nem pénzbeli juttatás (pl. piaci árnál alacsonyabb ár).

A de minimis támogatásokat tartalmazó EU bizottsági rendeletek és magyar szabályok mellett a Válságrendeletet is érdemes ismerni, hiszen ez a rendelet jelenleg 2 millió euróban állapítja meg az igénybe vehető de mnimis támogatások keretösszegét.

Az adórendszeren belüli de minimis támogatásokat a társasági adóbevallásban rögzíteni kell. A gyakorlatban azonban problémát jelent, hogy az egyes támogatási jogcímeket melyik rendelet alá tartozónak kell tekinteni. 

A Tao tv. az egyes adózás előtti eredményt csökkentő tételeknél és bizonyos adókedvezményeknél egyértelműen rögzíti, hogy annak támogatástartalma de minimis támogatásnak minősül, más esetekben pedig választási lehetőséget biztosít az adott kedvezmény támogatástartalmának csekély összegű (de minimis) támogatásként való figyelembevételére. A kedvezmények harmadik csoportját kötelezően általános csoportmentességi támogatásként kell nyilvántartani.

Tételezzük fel, hogy egy társasági adóalany 2022-ben 15 ezer euró összegű, 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati de minimis támogatást vett igénybe. A 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti de minimis támogatások nyilvántartott összege 2021-2022-ben összesen 120 ezer euró. A kérdés az, hogy mennyi de minimis kerete maradt 2023-ra.

A Tao bevallás 02-01, 02-02 és 02-03 lapjain feltüntetendő adatok

Ezen a lapon a csekély összegű (de minimis), a mezőgazdasági és általános csoportmentességi, továbbá a Válságközlemény 2.1 szakasza szerinti támogatásokról kell számot adni. A támogatásokat az alábbiak szerint kell besorolni:

• Csekély összegű (de minimis támogatások). Ezen belül közúti árufuvarozói és általános támogatások
• Csoportmentességi támogatások. Ezen belül mezőgazdasági és általános támogatások. 
• A Válságközlemény 2.1. szakasza szerinti támogatások.

A Tao bevallás 02 – AKTAM lapján feltüntetendő adatok

A társasági adóbevallásban az adórendszeren kívüli juttatások támogatástartalmával kapcsolatos információkat alábbi jogcímek szerint kell feltüntetni:

• Támogatási döntés dátuma.
• Mezőgazdasági de minimis.
• Halászati de minimis. 
• Általános de minimis (kivéve közüti árufuvarozó).
• Közúti árufuvarozó de minimis.
• Közszolgáltati de minimis.
• Az adózóval egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő adózók adószámai.

Egy és ugyanazon vállalkozásnak (nem kapcsolt vállalkozásnak) minősül valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll: 

• valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével, 
• valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét, 
• valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően, 
• valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét. 

Abban az esetben is egy és ugyanazon vállalkozásról beszélünk, ha a fenti kapcsolatok bármelyike nem közvetlen, hanem közvetett módon áll fenn a vállalkozások között.

Felmerülő kérdések

A besorolás és az egy és ugyanazon vállalkozás, valamint a kapcsolt vállalkozás megkülönböztetése önmagában sem egyszerű, de az egyes kedvezmények szabályainak alkalmazása is igen nagy odafigyelést igényel. Néhány domináns kérdésre választ kell adni:

• az adózás előtti eredményt csökkentő tételek közül melyik minősül de minimis támogatásnak?
• a fejlesztési tartalék de minimis támogatás?
• mit jelent, hogy korai fázisú vállalkozás? Melyik is az?
• a mikrovállalkozás hogyan számítja ki az átlagos állományi létszámot?
• a 0,5 főt hogyan írjam be a társasági adóbevallásba?
• a teljes adóalapcsökkentés a de minimis támogatás?
• az adókedvezmények mindegyike de minimis támogatás?
• melyik rendelet szabályait kell alkalmazni?
• mikor mekkora a de minimis keret?
• melyik nap lesz a támogatás igénybevételének napja (igénylés? megítélés? folyósítás?)?
• hogyan kell kiszámítani a támogatástartalma?
• a jelenértékszámítást melyik diszkontlábbal kell elvégezni? Honnan szerezzük az információt?
• támogatási intenzitást figyelni kell-e?
• melyik támogatási intenzitási térképet kell alkalmazni?
• személygépkocsira is elszámolható 100 százalék értékcsökkenési leírás?
• a csoportos társasági adóalanyok melyik kedvezményt érvényesíthetik?
• mi történik akkor, ha a vállalkozás kisvállalati adóalannyá válik?
• hogyan kezeljük a más tagállamban kapott támogatásokat?
• melyek a válságrendelet alapján igénybevehető kedvezmények?
• hogyan kell a kkv minősítést elvégezni?
• lehet-e önellenőrizni?

Megannyi kérdés, amelyre pontos válasz ritkán akad, gyors meg még ritkábban.

Még nagyobb gondot és elakadást jelent a gyakorlatban, hogy vannak olyan kedvezmények, amelyek egymással párhuzamosan is igénybe vehetők. A vállalkozások azonban nem merik ezt megtenni.

Tételezzük fel, hogy egy kizárólag magánszemély tulajdonában álló kisvállalkozás az előző két évben képzett, és adózás előtti eredményként elszámolt fejlesztési tartalék összegét kiegészítve végrehajtott egy 150 millió forint nettó jelenértékű energiahatékonysági beruházást. A beruházásra szabad fejlesztési zónában került sor. Az aktiválás 2023-ban megtörtént. A beruházáshoz tagi kölcsönt is igénybe vett. Ugyanehhez a beruházáshoz vissza nem térítendő állami támogatást és kamattámogatott beruházási kölcsönt is kapott. 

A kérdés csupán az, hogy milyen kedvezményeket vehet igénybe ez a vállalkozás, feltételezve, hogy előző két évben de minimis támogatást semmilyen jogcímen nem vett igénybe. A példa egyszerű, de a megoldás nem biztos, hogy annyira könnyű.

Konferenciánkon ezekben az útvesztőkben is segítünk eligazodni.

***

A társasági adó törvény sok adóalapcsökkentés és adókedvezmény igénybevételét teszi lehetővé. Ez a spórolási lehetőség azonban csak elméleti, a kedvezmények között vannak olyanok, amelyek de minimis támogatásnak minősülnek, az Európai Uniós rendeletek értelmében a de minimis keret nem korlátlan. Emellett az adóbevallás kitöltése is feladja a leckét, a szabályozási részletekről nem is beszélve… Ön tudja a részletszabályokat? Vegyen részt “A társasági adó kedvezményei és a de minimis támogatások” című konferencián, és biztosítsa be tudását! >> Jelentkezem a konferenciára!