Lízing jogi szabályozása

A lízing mind a lakosság, mind a gazdálkodók körében egyre kedveltebb, bár elég drága finanszírozási forma. E speciális finanszírozási konstrukció kapcsán a legnagyobb problémát az okozza, hogy Magyarországon a lízingügyletekre vonatkozó önálló jogszabályok nem léteznek. A jogalkotók különböző helyeken határozzák meg a lízingre vonatkozó törvényi előírásokat, de egyértelmű meghatározás nincs. Ennek következtében az adóztatási kérdések megoldása sem egyszerű. A lízing értelmezésénél a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.) meghatározásából érdemes kiindulni, hiszen a legtöbb jogszabály erre a két törvényre utal. Konkrét megfogalmazás azonban e két törvényben sem található. 

Lízing típusai

A vállalkozások más tulajdonát képező eszközt akkor tudnak használatba venni, ha a szükséges eszközt bérlik vagy lízingelik, netán megvásárolják azt. A lízing lényege az adásvétel, a bérleti ügylet és a hitelügylet kombinációja. A lízing típusát és egyben adójogi kezelését az dönti el, hogy a három ügyletből melyik a domináns. Alapvetően három lízingtípus különböztethető meg:

• operatív lízing (lényegében tartós bérlet),
• a tulajdonszerzésre vonatkozó opciós jogot tartalmazó nyílt végű pénzügyi lízing,
• a feltétlen tulajdonjogot biztosító zárt végű pénzügyi lízing. 

Operatív lízing főbb adózási szabályai

Az operatív lízing csak elnevezésében lízing, tartalmát tekintve bérleti ügyletnek minősül. Az operatív lízingre vonatkozó előírások az ügylet bérleti jellege miatt a Ptk. szabályai között találhatók. Az operatív lízing abban különbözik a zárt végű pénzügyi lízingtől, hogy az operatív lízingnél nincs tulajdonszerzés.

Ez az ügylet szolgáltatásnyújtásként kezelendő. A számlázása is ennek megfelelően történik. Az általános forgalmi adó a lízingdíjakhoz kapcsolódik. Az áfa levonhatósága már a lízingbe vevő áfa státuszától (a tevékenység áfás, áfamentes) és az operatív lízingbe vett eszköz típusától függ (személygépjármű, lakóingatlan, ipari ingatlan, termelő berendezés, telek stb.).

A kérdéses eszköz a lízingbe adó könyveiben szerepel. Az értékcsökkenést is a lízingbe adó számolja el. Az értékcsökkenés elszámolása a társasági adóalanyoknál adózás előtti eredményt módosító tétel. A ráfordításként elszámolt értékcsökkenés a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tao. tv.) 8. § (19 bekezdésének b) pontja alapján adózás előtti eredményt növelő tétel. A Tao tv. által elismert értékcsökkenés pedig a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja alapján adózás előtti eredményt csökkentő tételként számolható el.

Az operatív lízing (tartós bérlet) díja havonta, negyedévente stb. fizetendő. Az operatív lízing az Áfa tv. 58. §-a alapján időszakos elszámolású ügyletnek tekintendő, amely esetén a számlán feltüntetendő teljesítési nap a fizetési feltételektől függ (előre fizetés, utólagos fizetés).

Nyílt végű lízing kimutatása, számlázása, adózása

A nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnak minősül, mert a szerződés nem rögzíti egyértelműen, hogy a futamidő végén a lízingbe vevő megszerzi-e a tulajdonjogot. Ez a szerződéstípus opciós jogot tartalmaz, amely háromféle döntési lehetőséget biztosít. Ez a három eset számviteli és adózási szempontból eltérően kezelendő. Melyek is a szerződés adta lehetőségek?

1. A lízing lejáratának végén a lízingbe vevő visszaadhatja az eszközt a lízingbe adónak. 
2. A lízing lejáratának végén a lízingbe vevő megszerezheti a lízingelt eszköz tulajdonjogát, azonban ez nem kötelező. 
3. A lízing lejáratának végén a lízingbe vevő kijelölhet egy harmadik személyt arra, hogy az vásárolja meg a lízingtárgyat.

A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben. Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el. Ennek következtében az értékcsökkenés a lízingbe vevő társasági adóalapját érinti.

A lízingdíjakról szóló számlákat kötelező kiállítani. Az ügylet áfa mentessége, vagy áfa esetén az áfakulcs attól függ, hogy mi a lízing tárgya (pl. tehergépjármű, lakóingatlan stb.). Az áfa levonhatóságát ugyancsak a lízingtárgy konkrét mivolta befolyásolja (lakóingatlan, egyéb ingatlan, termelő gép, jármű stb.).

A lízingdíj havonta, negyedévente, stb. fizetendő. A nyílt végű lízing az Áfa tv. 58. §-a alapján időszakos elszámolású ügyletnek tekintendő, amely esetén a számlán feltüntetendő teljesítési nap a fizetési feltételektől függ (előre fizetés, utólagos fizetés).

Rendszeresen felmerül kérdésként, hogy kell-e a kibocsátott számlákat helyesbíteni abban az esetben, ha a futamidő végén az eszköz visszaadásra kerül, valamint az is, hogy miként változik a visszaadott eszköz számviteli nyilvántartása.

A lízingbe vevő olyan döntést is hozhat, hogy megszerzi az eszköz tulajdonjogát. Ez esetben óvatosan kell kezelni az áfát, mert a tulajdonjog megszerzésére ekkor kerül sor. Az utolsó lízingdíj áfájának levonásba helyezése kritikus lehet.
Számvitelileg a maradványértéket a futamidő végén rá kell aktiválni a korábban lízingbe vett tárgyi eszköz bruttó értékére, és a további hasznos élettartamot, terv szerinti értékcsökkenést, maradványértéket újra kell tervezni. 

A vevőkijelöléssel járó nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióban a futamidő végén számviteli bizonylatot (általános forgalmi adót nem tartalmazó számviteli bizonylatot, számlát helyettesítő okmányt vagy számlát) kell kiállítani a lízingbe vevő által a lízingbe adó számára visszaadott (és a lízingbe adó által visszavett) eszköz értékéről, majd ezt követően a lízingbe adónak a kijelölt vevő számára történő eladást az értékesítés általános szabályai szerint kell elszámolnia.
Felmerül a kérdés, hogy a nyílt végű pénzügyi lízing esetén a visszavett eszköz miatt kell-e a futamidő alatt kibocsátott számlákat utólagosan helyesbíteni.

Zárt végű pénzügyi lízing számviteli és adózási szabályai

A zártvégű pénzügyi lízingszerződésben az adásvételi ügylet dominál. A szerződés opciós jogot nem tartalmaz. A lízing futamidejének végén lízingbe vevő mindenképpen tulajdonjogot szerez a lízingtárgy felett. Ez az ügylet adásvételként kezelendő. Áfás ügylet esetén (nem biztos, hogy az) a birtokba adáskor a teljes eszközértékre vonatkozó áfát ki kell számlázni. További számlakiállítás nem kötelező. Az áfa levonhatóságát a konkrét lízingtárgy függvényében lehet eldönteni.

A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben. Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el. Ennek következtében az értékcsökkenés a lízingbe vevő társasági adóalapját érinti.

Lízing és a KIVA

A kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Kiva tv.) alapján a kisvállalati adóalap a társasági adóalaptól eltérően határozható meg. Kérdésként merül fel, hogy a lízingügylet befolyásolja-e a kisvállalati adóalapot. Az értékcsökkenés elszámolásra kerül, de az elszámolt amortizáció nem befolyásolja a kisvállalati adó alapját. Az már érdekesebb kérdés, hogy a lízingcélra beszerzett új tárgyi eszköz (beruházás) jogalapot teremt-e az esetleges veszteség személyi jellegű kifizetések adóalaprész csökkentésére.

Lízing és társasági adó kedvezmények

Ugyancsak sajátos adójogi kérdések merülnek fel a társasági adóval kapcsolatban is. A Tao. tv. több olyan adózás előtti eredményt csökkentő tételt tartalmaz, amely tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódik, pl.:

• fejlesztési tartalék felhasználhatósága,
• egyösszegű értékcsökkenés elszámolási lehetősége, 
• kkv. beruházási adóalap-csökkentési lehetőség,
• fejlesztési kedvezmények,
• kkv. kamatkedvezmény, stb.

Minden esetben felmerül a kérdés, hogy a lízingügylet jogalapot teremt-e a társasági adó kedvezményeinek elszámolására, és ha igen, akkor a lízingbe adónál vagy a lízingbe vevőnél, esetleg mindkét félnél?

Egyéb gyakorlati kérdések

Előfordulhat, hogy egy zárt végű lízingügylet a futamidő alatt a lízingbe vevő nem fizetése okán megszűnik, és a szerződés megszüntetése után a szerződés megszüntetésével, valamint a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy értékesítésével kapcsolatos költségeket a lízingbe adó gyakran megtérítteti a lízingbe vevővel. Pl.: 

• behajtási költségek,
• a lízingtárgy későbbi értékesítése érdekében igénybe vett közvetítő díja,
• ügyvédi költségek,
• egyéb közreműködők költsége, stb.

Rendszeresen kérdésként merül fel, hogy az áfa és a számlázás szempontjából hogyan kell kezelni ezeket.

A legdominánsabb lízingtárgyak a termelőberendezések, a gépjárművek és az ingatlanok. A lízingügyletek kapcsán sokféle adózási kérdés merülhet fel, hiszen a folyamat az eszköz beszerzésétől annak visszaadásáig vagy a tulajdonjog átszállásáig tart. A lízing lebonyolítása során több adózási pont is megjelenik. Az allízing és a visszlízing esetén még több. 

Arról se feledkezzünk meg, hogy a lízingdíj megszabható magyar forintban, devizában, devizához kötötten is, de extrém esetben a kriptodeviza is megjelenhet. Ez további elszámolási és adózási kérdéseket vet fel mind a lízingbe adó, mind a lízingbe vevő szempontjából.

A lízingügylethez szinte mindig kötődik valamilyen vagyonbiztosítás. Izgalmas kérdés, hogy a biztosítási díj áfaalapot képez-e. Ez a konkrét biztosítási szerződéstől, illetve annak megkötésétől függ (ki a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, ki kinek a javára köti, stb.).

***

Cikksorozat következő részei:

II. rész: A személygépjármű lízing
III. rész: Az ingatlanlízing

***

Teljesítsd 2024. évi kreditpontjaid most! Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet!

• Tantermi továbbképzések >>
• ÉLŐ ONLINE közvetítések >>
• E-LEARNING videók >>