Az arany bűvöletében élünk évezredek óta, és úgy látszik, hogy egyre inkább. Adjuk-vesszük, őrizzük: ékszerként, érmeként, aranylapként vagy éppen tömbarany formájában. Van, aki nyer, van, aki veszít, és van, aki maga sem tudja, hogy hol tart. Az adó és számviteli szakemberek gondolkodása akkor kezdődik, amikor az arany biznisz a szakmájukat érinti, könyvelésben, adózási kérdésekben kell dűlőre jutniuk.

Egy biztos, hogy az arany ára bármennyire is ingadozik, hosszabb időtáv alatt masszívan felfelé tart, tehát tartalékolási és befektetési lehetőségeket rejt magában. A vevői eladói oldalon megjelenhetnek kis- és nagypénzű magánszemélyek, egyéni és társas vállalkozók. A központi bankokról már ne is szóljunk. A két oldal közé beékelődnek a közvetítők is (MLM is), akik jutalék fejében a vevőt és az eladót „összeboronálják”. Az ügylet lehet egyszeri, többszöri és folyamatos is.

A magánszemélyek esetében az arany értékének növekedése következtében arról kell elmélkedni, hogy ha valós pénzügyi nyereségre kívánja váltani a potenciális hasznát, vagyis drágábban adja el az aranyat, mint ahogyan azt annak idején vette, akkor devizaügyletben vagy ingó értékesítésben gondolkodjunk. Természetesen az ékszerek esetében ez nem kérdés. Bármelyik is legyen azonban elmélkedésünk tárgya további adójogi problémát jelent, hogy egyszeri eladásról vagy rendszeres gazdasági tevékenységről van-e szó, és ha ez utóbbi, akkor vajon megjelenik-e az adó mellett az egészségügyi hozzájárulás? Hogyan kell ennek alapját meghatározni? Miként kell az adóhatóság felé eljárni?

Vállalkozások esetében számviteli kérdésekkel is foglalkozni szükséges. Ki vette? Miért vette? Kitől vette? Hogyan vette? Kinek, mikor hogyan értékesíti? Került-e vagy sem számla kibocsátásra stb.? Sokszor az sem egyértelmű, hogy a vállalkozónak mi a célja és ennek függvényében a megvásárolt aranyat hogyan kellene nyilvántartani. Befektetett eszköz? Tárgyi eszköz? Befektetett pénzügyi eszköz? Forgóeszköz? Készlet? Deviza? Milyen áron tartsuk nyilván? Mit csináljunk, ha zuhannak a piaci árak? Mit csináljunk, ha emelkednek a piaci árak? Egyáltalán hol változnak a piaci árak? Tőzsdén? Tőzsdén kívüli kereskedelemben? Egyáltalán mit csinál a vállalkozó? Ékszerész? Zálogházas? Befektetési arany forgalmazó? Befektetési aranyat közvetítő stb.?

Azt sem ártana végig gondolni, hogy mi az arany útja. Belföldön halad? Közösségből érkezik? Importarany? Eladáskor hová tart az arany? Belföldi magánszemélyhez, Belföldi vállalkozáshoz? Értéktőzsdén forog? Spot piacon? Határidős vagy származékos piacon? Melyik tőzsdén? Belföldin? Külföldin? Egyszerűen csak export arany? Érdekes-e ez egyáltalán? Azt sem ártana végig gondolni, hogy eladáskor fizikailag mozog-e vagy sem? Ha igen, ki fuvarozza el kinek (már ha tetemes mennyiségű aranyról van szó). Egyáltalán kivihetem az országból? Kivihetem a Közösségből? Kell ehhez engedély vagy tartozik-e hozzá bejelentési kötelezettség? Megannyi kérdés és a válasz nem egyszerű.

A konkrét tranzakciók esetében legalább a felvázoltak ismeretében lehet megmondani a kérdéseket a számviteli nyilvántartásra, az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás, a társasági adó, a kisvállalati adó, de még a kisadózó vállalkozások tételes adója esetében is.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervesében 2018. április 5-én tartandó konferenciámat – melynek címe A pénzügyi befektetések és a tőzsdeműveletek adózási kérdései – különösen azoknak ajánlom, akik a klasszikus pénzügyi lehetőség mellett vállalkozói szellemmel, kockáztatási merészséggel is rendelkeznek és bátran kilépnek a megszokottól eltérő pénzügyi színterekre. Jelentkezz most még kedvezményesen!