Zsebre megy – azaz a diplomás minimálbér

A T/9459-es törvényjavaslat

Figyelemre méltó törvényjavaslat jelent meg az országgyűlés honlapján. Bár a 2020. március 3-án benyújtott T/9459. törvényjavaslat (továbbiakban: javaslat) még tárgysorozatba vételre vár, azonban igen érdekes elgondolást tartalmaz, amely egyaránt érinti a munkáltatókat, a munkavállalókat, valamint az egyéni és a társas a vállalkozókat is.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 153. § -át kívánják módosítani, amely jelenleg felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően – rendeletben állapítsa meg.

A jelenleg hatályos 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján a minimálbér bruttó 161.000 forint/hó, a garantált bérminimum pedig bruttó 210.600 forint/hó.

A módosítás lényege a diplomás bérminimum kormányrendelettel történő bevezetése. A javaslat alapján a Kormány a diplomás bérminimum összegét a felsőfokú iskolai végzettséget vagy felsőfokú szakképesítést igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók részére megállapítja.

A javaslat alapján módosításra kerülne a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: új TBJ) 4. §. 14. pontja is. Ez a jogszabályi hely kimondja, hogy a TBJ szerinti minimálbér:

  • a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
  • a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

A törvényjavaslat 2. § 14.3. alapján a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes a legalább felsőfokú végzettséget vagy felsőfokú szakképzettséget igénylőkre vonatkozó diplomás bérminimum összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább felsőfokú iskolai végzettséget vagy felsőfokú szakképzettséget igényel.”

A módosítás (ha elfogadják) a kihirdetést követő 8. napon lépne hatályba. Gondoljuk végig ennek a következményeit:

Az alacsony bérezésű szektorokban iszonyatos bérfeszültség keletkezne, mert egyáltalán nem biztosított, hogy az arányos béremelésre a munkáltató pénzügyi fedezettel rendelkezik. Bár a javaslat konkrét bérösszeget nem tartalmaz, de a logika azt mutatja, hogy legalább a minimálbér és a garantált bérminimum eltérését (jelenleg 210.600 – 161.000 = 49.400) megjelenítené. A társasági adóalany munkáltatóknak nem csak ez okozna költségtöbbletet, hanem a bruttó bérek után megfizetendő 17,5százalék szociális hozzájárulási adó és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás is. A kisvállalati adóalany munkáltatóknál a bruttó béremelés mértékén felül az erre rakódó 12 százalék kisvállalati adótöbblet is megjelenik, hiszen a munkabér az ő esetükben adóalapot képez. Továbbgondolva a dolgot a béremelés költségnövekedést generál ez pedig nagy valószínűséggel be fog épülni a fogyasztói árakba. Talán a munkáltatók is átgondolják még az egyes munkakörhöz szükséges követelményeket, mert az álláshirdetésekből az látszik, hogy már majdnem mindenhez több nyelv ismerete és diploma szükséges, bár a munka jellege (pl. ügyintéző) ezt nem kívánja meg.

A diplomás minimálbér nem hagyja érintetlenül az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók zsebét sem.

A főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében a havonta megfizetendő szocho és egyéni járulékok alapja a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér/garantált bérminimum valahány szorosa. Szocho esetében 112,5 százalékos szorzó, nyugdíjjáruléknál 100 százalékos szorzó, míg egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék esetében 150 százalékos szorzó alkalmazandó. Ez a szabályozás 2020. június 30-ig érvényes. 2020. július elsejétől az egyéni járulékokat 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék váltja fel. Az új Tbj. értelmében szorzószámok már nem lesznek. A T/9459 törvényjavaslat a jelenleg hatályos Tbj-re nem utal, kizárólag az új Tbj-t kívánja módosítani, ezért úgy vélem, hogy a törvényjavaslat 2020. június 30-ig nem lépne hatályba. Érdekes megfogalmazás a személyesen végzett főtevékenység. Az adó és járulékfizetési következmények alapján elképzelhető a főtevékenységek megmódosítása vagy egyéb módszerek igénybe vétele.

A társas vállalkozások esetében az ügyvezetés és az egyéb munkavégzés elkülönítendő. A kisebb vállalkozások (pl. családi cégek) élén általában a tulajdonos tölti be az ügyvezetői posztot. Amennyiben az érintett személynek más jogviszonya nincs, akkor praktikus a munkaviszony, hiszen a megfizetendő közterhek összege így csökkenthető. Az érintett személyek munkaköri leírásában pedig sokszor az árokásástól a mérnöki tevékenységig minden szerepel. A törvényjavaslat elfogadásával költségnövekedés az ő számukra is elég egyértelmű. A közterhek mértéke (17,5 + 1,5 + 15 + 10 + 7 +1,5) 52,5 százalék.

Tagi jogviszonyban történő munkavégzés esetén a főfoglalkozású tagok esetében az szocho és a járulékfizetési kötelezettség az egyéni vállalkozókéhoz hasonlóan alakul, de esetükben még a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás is megjelenik.

Nem egészen világos a társas vállalkozó főtevékenysége elnevezés. Tudomásom szerint a társas vállalkozások (például bt., kft. rt. stb.) esetében magának a társas vállalkozásnak van főtevékenysége és nem a tagnak. Amennyiben a törvényjavaslat a vállalkozás főtevékenységére értendő, akkor viszonylag egyszerűen a megoldás, vagyis a diplomás minimálbér alkalmazása alóli kibújás. A társas vállalkozó, mint magánszemély főtevékenysége számomra sem egyértelmű.

Bárhogyan is értendő a társas vállalkozás főtevékenysége, a kisvállalati adóalanyokat is érintheti, hiszen a főfoglalkozású tagok miatt a személyi jellegű kifizetések adóalapja legalább a minimálbér/garantált bérminimum/diplomás minimálbér 112,5 százaléka. Adóalap növekedés következhet be. Az egyéni járulékok összegének növekedése pedig egyértelmű.

Végül a kisadózó vállalkozások is megemlítendők. Emeljük ki a betéti társaságokat. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás be nem jelentett tagja munkát végez, akkor munkaviszonyosként kell kezelni. Ekkor pedig a diplomás minimálbér alkalmazásának szabályrendszere is megjelenhet.

Üdvözítő lehet tehát a diplomás minimálbér a munkavállalók tekintetében, de túlzott terheket ró a kényszervállalkozókra.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!