Az Országgyűlés által elfogadott, és a 117. sz. Magyar Közlönyben kihirdetett 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől igencsak szűk körben hagyja meg – a már megszokott – cafeteria juttatásokat. Néhány kivételtől eltekintve a közkedvelt juttatások bérként fognak adózni.

A megjelenő költségtöbblet természetesen annak függvénye, hogy a meglévő cafeteria rendszer konkrétan milyen juttatási elemeket tartalmaz: adómentes juttatás, béren kívüli juttatás vagy egyes meghatározott juttatás. Ugyanazon összegű juttatási elem bérként történő adóztatása esetén az adóterhelés megnő.

A jelenlegi közterhek mellett egy 100 000 forint nettó bér a munkáltatónak 181 955 forintjába kerül. A pluszköltség 81 955 forint. Nyugdíjas munkavállalók esetében ettől kevesebb lesz, hiszen járulékokat majd nem kell levonni tőlük. Ha ugyanezen juttatást béren kívüli juttatásként adja az idén, akkor 100 000 forint juttatás, 134 200 forintjába kerül a munkáltatónak. Egyes meghatározott juttatásként pedig 140 710 forint a költség.

Érdemes tehát megfontolni, hogy miként tudja segíteni a munkáltató munkavállalóit. Elég sokat olvashatunk arról, hogy a munkáltató adjon inkább céges autót, mert az olcsóbb. Valóban? Tényleg olcsóbb? Elképzelhető, de érdemes átgondolni néhány dolgot!

A legfőbb kérdés az, hogy a már meglévő vagy újonnan beszerzendő autót mire használják, vagy mire kívánják használni? Munkaautó és magáncélú is? Kizárólag magánhasználat (például munkába járásra, egyéb magáncélú utakra)? Ez utóbbi igen nagy luxus. A kérdés megválaszolása nélkül igen nehéz az adótervezés. Mégpedig azért, mert nem tudni mekkora költséget hasonlítsunk össze a megszokott cafeteria költségekkel és a 2019. január 1-jétől felmerülő közterhekkel. Teljesen más a tervezés, ha egyébként a munkavégzéshez is szükséges az autó és megint más, ha kizárólag céges juttatás céljából vásárolják vagy bérelik/lízingelik.

A következő átgondolandó dolog az, hogy ki kapjon céges autót? Mindenki? Még a legnagyobb bevételű cégeknél sem adnak mindenkinek. Akkor ki kapjon autót? A vezető beosztásúak? Milyen beosztási szintig? Na és milyen juttatást kap a többi munkavállaló?

Az is eldöntendő, hogy milyen kategóriájú autót adjon a munkáltató. Egyszerűt? Középkategóriást? Luxusautót? Egyáltalán vásárolt bérelt, vagy lízingelt személygépjármű legyen. Mennyibe kerülhetnek az autók? Mennyi lehet a bérleti díj vagy a lízingdíj? Persze differenciálni lehet.

A személygépjárművel kapcsolatban felmerülő tipikus költségek/kiadások:

• vételár,
• bérleti díj,
• lízingdíj,
• kötelező felelősségbiztosítás,
• casco biztosítás (esetleges),
• gépjárműadó,
• cégautóadó (esetleg gépjárműadóval csökkentve),
• fenntartási és szerviz költségek,
• üzemanyag, kenőanyag,
• a le nem vonható áfa (vásárlás, zártvégű lízing).

Fontos kérdés, hogy a felmerülő költségeket kinek kell állnia. A munkáltatónak, a bérbeadónak, a lízingbeadónak vagy a munkavállalónak. Bármilyen megoldás szóba jöhet. Sok itt a kérdés. A kérdésekre adandó válaszokat viszont nem árt szabályzatba foglalni. A szabályzat készítése ettől függetlenül is kötelező, hiszen a céges autó rendelkezésre bocsátásával több vitás helyzet alakulhat ki (például autóbalesetkor a casco önrészen osztozás).

Felmerül még egy másik adótervezési dilemma is! Mégpedig az, hogy melyik adónem alá tartozik a munkáltató? A kisadózó vállalkozók tételes adóját (KATA) hagyjuk. Ez itt most nem számít. Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) összegét a költségelszámolás nem érinti. A kisvállalati adó (KIVA) esetében a költségelszámolás sajátosan alakul, ugyanis a bérként adóztatandó és egyben járulékalapot képező jövedelmek megnövelik a kisvállalati adóalapot (személyi jellegű kifizetések). Ez többlet adót generál. A gépjármű használathoz kapcsolódó, költségként elszámolt amortizáció vagy bérleti díj az adó alapját és így annak összegét nem befolyásolja.

A társasági adó esetében a költségelszámolás miatt 9% adót lehet spórolni. Bár az adótervezéshez az is hozzátartozik, hogy ha nagyobb az elszámolt, elismert költség (például bér lesz a juttatás), akkor a TAO-n való spórolás is nagyobb lesz. Amennyiben kisebb lenne a költség (autó biztosítása), akkor több a társasági adó is. Számok nélkül precízebbnek lenni nehéz. A korábbi példánál maradva 100 000 forint nettó értékű juttatás esetén az elszámolt költség 181 955 forint. A megspórolt adó pedig 16 376 forint. A gépjármű használathoz kapcsolódó, költségként elszámolt amortizáció vagy bérleti díj, valamint a levonásba nem helyezhető általános forgalmi adó az adózás előtti eredményt, így az adó alapját és a társasági adó összegét csökkenti.

Nézzük az általános forgalmi adót! Témánk szempontjából közömbös, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. (Áfa tv.) a személygépjármű fogalmát eltérően határozza meg. A cikk keretében feltételezzük, hogy a gépjármű minden érintett adótörvény esetében személygépjárműnek minősül.

Az autóhoz többféle módon hozzájuthat a vállalkozás, azonban nem mindegyik „beszerzés” egyformán célszerű. A vásárlás és a zárt végű pénzügyi lízingelés esetén az áfát levonásba helyezni nem lehet. Kivételt képez az áfás hasznosítás. A magánhasználatba adás nem az. A tételes törvényi tiltás következtében érdektelen a magáncélú használat megvalósulása. Vásárlás vagy zártvégű pénzügyi lízingkor tehát 27% költségtöbblettel és 9% tao spórolással kell kalkulálni.

A bérelt vagy nyílt végű lízingelt autók esetében az áfa ugyan levonásba helyezhető, de csak az üzleti utak arányában. A magáncélú utakra jutó áfát visszakérni nem lehet. A magánhasználat nem minősül adóköteles tevékenységnek. Ebből az következik, hogy az általános forgalmi adó levonása vagy egyáltalán nem lehetséges vagy – az üzleti utak megjelenése esetében – részben lehetséges. A nyílt végű lízing esetében arra is figyelni kell, hogy az első és az utolsó lízingdíj vagy maradványértéken történő tulajdonjog átszállás esetében az áfát levonni nem lehet. Ez újabb plusz költséget jelent.

A következő adónem a cégautóadó és a gépjárműadó. Munkacélú autók esetében ez közömbös, mert mindenképpen megjelenik. Azonban ha azért vásárol/bérel/lízingel autót egy vállalkozás, hogy juttatásként adja, akkor ez újabb plusz költség. Autóbérlés esetén a bérlő nem fizet cégautóadót sem. Persze ez sokszor csak látszat, mert a bérleti díjba beépítik, vagy számlával áthárítják. Minden esetre a negyedévente esedékes bevallásokkal és adófizetéssel nem kell bajlódni. A szerződő feleknek figyelni kell arra, hogy amennyiben a cégautóadó továbbszámlázásra kerül, akkor járulékos költségként a bérleti díj 27% -os áfájával együtt számlázandó (azaz áfa szempontú besorolása ugyanaz). Még nagyobb a költségként viselendő áfa. Persze TAO-t spórolunk.

A biztosítási, a javítási, fenntartási költségek nagyságrendje is igen változó. Persze ez TAO-t csökkentő tétel. Van egy kis adóspórolás.

Tetemes költség lehet az üzemanyag. Amennyiben a magáncélú használatra jutó üzemanyagot a munkáltató finanszírozza, az személyi költségnek (nem anyagköltségnek) számít. Ha a munkavállaló állja, akkor ebből a szempontból nincs tovább adótervezés.

Lehetséges tehát, hogy a céges autó kevésbé terheli meg a cég költségvetését, mint egy hasonló értékű pénzbeli juttatás? Minden a számokon múlik.  Amennyiben munkavégzés miatt használják az autót és ehhez kapcsolódik a magáncélú használat megengedése, akkor a többletköltség a le nem vonható áfában, mint többletteherben valamint az esetlegesen megemelkedő szervizdíjakban, alkatrészcserékben jelenik meg. A társasági adó viszont kisebb összegű lesz. Ebben az esetben a céges autó juttatása valóban olcsóbb, mint az azonos összegű nettó bér vagy az akként adózó juttatás. Főleg akkor, ha az üzemanyagot a vállalkozás nem vállalja át.

Amennyiben kizárólag magáncélú használat miatt történik a beszerzés, bérlés, lízing, akkor a teljes áfa összeggel, biztosítási díjakkal, cégautóadóval is kalkulálni kell. Ha 100 000 forint a bérleti díj, lízingdíj, akkor 27 000 forint áfa biztosan megjelenik. A kérdés az, hogy a további (81 955 – 27 000) 54 955 forintot elviszi-e az üzemeltetési költség, a biztosítás és a cégautóadó. Ez gépjármű függő. Hát kérem, minden a számokon múlik.

* * *

Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő és folyamatosan bővülő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!