A Magyar Közlöny 2023/105. számában két törvény és egy kormányrendelet jelent meg az adómódosításokkal kapcsolatban. 

• 2023. évi LVIII. törvény a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról,
• 2023. évi LIX. törvény a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról,
• a Kormány 308/2023. (VII. 14.) Korm. rendelete a 2023. évi települési földadó visszatérítéséről

A módosítások szinte minden adótörvényt érintenek, legyen az közvetlen vagy közvetett adó. A változások négy csoportba sorolhatók:

• A módosítások egy része a már korábban kihirdetett kormányrendeleteket emeli törvényi szintre. Ezekkel a szabályokkal is körültekintően kell eljárni, hiszen előfordulhat, hogy egy-egy kormányrendeleti átemelés nem teljes azonossággal történik.
• A változások másik csoportjába a korábbi törvényi szövegek pontosítása, módosítása sorolható.
• A harmadik csoportba pedig azok a változások tartoznak, amelyek a már jól ismert adótörvények szövegét bővíti ki, azaz új szabályok kerültek beiktatásra. 
• A negyedik csoportba tartozó változások azért érdekesek, mert korábbi jogszabályi szövegeket helyez hatályon kívül. Mindemellett vészhelyzeti kormányrendeletek is hatályon kívül helyezésre kerültek. A vészhelyzeti kormányrendeletekre való hivatkozás több jogszabály szövegében is megtalálható.

A feladat tehát most sem könnyű. Nagy hiba a felületes olvasás. Mindemellett az egyes változások hatálybalépési időpontjaira is ügyelni kell. A hatályba léptetés ugyanis fokozatosan, eltérő időpontokban történik. A módosítások kihirdetésére 2023. július 14-én került sor.

A módosítások hatályba lépésének időpontjai:

• több változás a kihirdetést követő napon már hatályba lépett,
• más változások a kihirdetést követő 5., illetve 15. napon léptek/lépnek hatályba,
• a következő hatályba léptetési időpont 2023. augusztus 1., 
• ezt követi a kihirdetést követő 31. nap,
• a következő fontos dátum 2023. szeptember 1.,
• ezután jön a kihirdetést követő 45. és 60. nap,
• a következő hatályba léptetési dátum 2023. október 1. 
• ezt követően a módosítások kihirdetési napját követő 90. napot kell figyelni,
• ezután következik 2024. január 1., 2024. február 1. és 2024. július 1.,
• az utolsó dátum – amire fókuszálni szükséges – 2025. január 1.

Hogy tovább bonyolítsam a helyzetet, felhívnám a figyelmet arra, hogy egy-egy adótörvény módosítására nem feltétlenül csak a salátatörvényben került sor. Sőt a helyi adó szabályozás változásához két kormányrendelet is kapcsolódik.

A helyi adókat érintő legfontosabb módosítások

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény konkrét megfogalmazással tartalmazza a bevezethető helyi adókat, továbbá felhatalmazást ad a települési és a vármegyei önkormányzatoknak települési adók bevezetésére. 

A 2023. július 14-én kihirdetésre került 2023. évi LVIII. törvény értelmében a települési önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket törvény nem tilt.

A korábbi szabályozáshoz képest pontosításra került az az adóalanyi kör, akikre/amelyekre települési adó kivethető. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó.

A törvénymódosítás egyrészt megtiltja a termőföld tulajdonjoga, a termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga adóztatását, másrészt ezzel kapcsolatban feladatokat ró az önkormányzatokra.

A 308/2023. (VII. 14.) Korm. rendelet értelmében az önkormányzat köteles a 2023. adóévre jutó, megfizetett, beszedett adó összegét az adóalany számára 2023. október 1-jéig visszatéríteni. A kormányrendelet arról is rendelkezik, hogy 2023. adóévre jutó, meg nem fizetett adó összeget az adóalany nem köteles megfizetni, és azt az önkormányzati adóhatóság sem szedheti be.

A 2023. évi LIX. törvény is tartalmaz helyi adót érintő módosításokat. 

• Az egyik módosítás az egyéni vállalkozó adóalanyiságával kapcsolatos. Ügyelni kell a tevékenység szüneteltetésének időtartamára, mert adóalanyiságot érinthet.
• A másik változás a kisvállalkozók adóelőleg-fizetési kötelezettségét érinti.
• Módosításra került a nettó árbevétel meghatározása,
• Változott a telephely fogalma.
• A légi személyszállítást végző vállalkozások miatt pontosítások kerültek a törvénybe.

A pénzügyi tranzakciós illeték

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szabályai nem ismeretlenek a számunkra. A pénzügyi tranzakciós illetéket közvetlenül áthárítani nem szabad, azonban különféle elnevezésekkel mégis megtörténik. A törvény személyi hatálya most kiterjesztésre került. Természetesen ez a változás a pénzügyi szférát (pénzforgalmi szolgáltatókat, hitelintézeteket, befektetési szolgáltatókat) érinti.

A Pti. az „Értékpapír tranzakciós illeték” fejezettel került kiegészítésre. Az értékpapír tranzakciós illetéket önadózás útján havonta, ezer forintra kerekítve kell megállapítani, bevallani és megfizetni. Ennek határideje a teljesítési napot követő hónap 20-a.

A törvénymódosítás az illetékmentességek körét is tartalmazza. Mentesül az értékpapír tranzakciós illeték kötelezettség alól a pénzügyi eszköz vétele, ha

• a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja,
• magánszemély (kivéve egyéni vállalkozói minőségében) javára vételenként 20 ezer forintot meg nem haladó értékben történik,
• az ügyfélszámla (értékpapírszámla) tulajdonosa kizárólag olyan természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogi, aki (amely) az Európai Unió más tagállama vagy más állam adójogszabályai értelmében más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű volt.

Az államháztartás egyensúlyát javító különadó és járadék

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény kiegészítésre került. A módosítás értelében nem kell a különadót megfizetnie a pénzügyi szervezetnek, ha

a) szolgáltatásait határon átnyúló szolgáltatásként Magyarországon bejegyzett székhelyéről nyújtotta az adóévet megelőző két adóévben, és
b) az adóévet megelőző második adóévi éves nettó díj- és jutalékbevétele, valamint nettó kamatbevétele legalább kétharmad részben devizakülföldi ügyfelektől származik.

A társasági adó

A salátatörvény a Tao tv. kapcsán is tartalmaz értelmező rendelkezésekre vonatkozó előírásokat.

• változott a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság fogalma. 
• az értelmezések között megjelent a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházás kategóriája. Ezen beruházással kapcsolatban adókedvezmény igénybevételének lehetősége is bekerült a Tao törvénybe.

A már ismertekhez képest pontosításra kerültek a veszteség (negatív társasági adóalap) elhatárolásának szabályai is. Különös tekintettel a figyelembe veendő 50 százalékos korlátra.

Módosításra kerültek a fejlesztési kedvezményekkel kapcsolatos előírások is. Bizonyos kedvezmény átmeneti fejlesztési kedvezménynek minősül. Az adózó által igénybe vehető átmeneti fejlesztési adókedvezmény mértéke korlátozásra került. Az összeg nem haladhatja meg az igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költsége

• Budapesten 15 százalékának,
• Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén 35 százalékának megfelelő forintösszeget.

A kedvezménnyel kapcsolatban változtatásra kerültek a kapcsolódó állami támogatásra irányuló szabályok is.

Módosításra került a Válságközleményre vonatkozó szabályozás is. 

A kisadózó vállalkozók tételes adója

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályait a 2022. évi XIII. törvény tartalmazza. Ez a törvény most szintén módosításra került. A módosítások kapcsán változtak az adóalanyiság megszűnésének esetei. Erre nagyon ügyelni kell, mert a szabályozás méltányos, és nehogy tévedésből kerüljön bejelentésre az adóalanyiság megszűnése.

A kibővített törvény alapján állami adó- és vámhatóság határozattal is megállapítja a kisadózói adóalanyiság megszűnését.

A regisztrációs adó

A regisztrációs adóról szóló törvény az elektronikus kapcsolattartás szabályaival bővült ki. A módosítás értelmében az elektronikus úton zajló adóigazgatási eljárás során az információcsere és adattárolás 

• a vámhatóság által biztosított informatikai rendszeren vagy 
• az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton történik.

Az általános forgalmi adó

Az áfa az egyik legnagyobb költségvetési bevételt hozó, legjobban ellenőrzött adónem. A 2023. évi LIX. törvény kihirdetése után általános forgalmi adó szabályai sem maradtak érintetlenül. A salátatörvény több helyen is módosította az Áfa törvény szabályait.

• Változtak a jogutódlással történő megszűnésnek az esetei.
• Módosult a vagyonátadással kapcsolatos szabályozás.
• Változott az adó alapjának meghatározása.
• Kibővült az alkalmazandó adókulcsok köre.
• Pontosították az üzletág-átruházással kapcsolatos szabályokat.
• Bevezetésre kerül a határon átnyúló fizetésekhez kapcsolódó adatszolgáltatás.

Az áfa törvény a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjával összefüggő különös szabályokkal bővült.

• A törvénybe új fogalmak kerültek beiktatásra.
• Meghatározásra került az adófizetési kötelezettség és a fizetendő adó.
• Előírták az adófizetésre kötelezettek körét, az adó alapját és mértékét.

Változtak a pénztárgéppel kapcsolatos szabályok is. A pénztárgépre, a nyugtatárra, a nyugtatár működésére vonatkozó szabályok kerülnek bevezetésre.

***

Az adótörvény módosításokra  fókuszál a PENTA UNIÓ Zrt. soron következő, “2023. évi (nyári) adóváltozások” című előadása 2023. július 26-án. A konferencián ismertetésre kerülnek az Szja tv., a Tao tv., a Kata tv., az Art., az Áfa tv., az Efo tv., a Szocho tv., a Tbj., az extraprofitadók, a különadók, a Htp. Gjt., a pénzügyi tranzakciós illetékek és a Jöt főbb módosításai. Készülj fel Velünk a nyári adóváltozásokra! >> Jelentkezem a konferenciára!