A 2019. január 1-jétől nemcsak az adózási, hanem a járulékfizetési szabályok is módosultak, amelyek nem kis zűrzavart okoztak a gondolkodásban azoknál a magánszemélyeknél, akik saját jogú nyugdíjasként kereseti korláttal kell, hogy szembesüljenek.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Nyugdíjtörvény) 18. §-a alapján öregségi nyugdíjat kap az a magánszemély, aki betöltötte az öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez a korhatár a születési év függvényében 62 évtől 65 évig terjedhet. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági (nem szolgálati) idővel rendelkezik.

A kereseti korlát

A Nyugdíjtörvény 83/B. § (1) bekezdése értelmében kereseti korlát vonatkozik arra a nyugdíjasra, aki még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Az éves keretösszeg a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosa. Tekintettel arra hogy a minap kihirdetett 2019. adóév első napján érvényes legkisebb munkabér összege 149.000 forint, az éves keretösszeg 2.682.000 forint (149.000 x 18). Amennyiben az érintett magánszemély nyugdíjjárulék alapja meghaladja ezt az éves keretösszeget, akkor az érintett magánszemély nyugdíja felfüggesztésre kerül.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 25. §-a alapján a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

A munka törvénykönyve alapján foglalkoztatottak

A Tbj. 25. §-a alapján a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy nem fizet sem egészségbiztosítási járulékot, sem nyugdíjjárulékot. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulék nem kerül megfizetésre, ezért a munkaviszonyból származó jövedelem járulékalapja nulla forint. Ebből pedig az következik, hogy az érintett személyek esetében a kereseti korlát nem jelentkezik. A nyugdíj soha nem kerül felfüggesztésre. A Tbj. 15. § (1) bekezdése alapján 2019. január 1-jétől megszűnt a baleseti ellátásokra való jogosultságuk. Vagyis nem jár baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék.

A „közszféra”

A Nyugdíjtörvény 83/C. § (1) bekezdése alapján az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas

• közalkalmazotti jogviszonyban,
• kormányzati szolgálati jogviszonyban,
• állami szolgálati jogviszonyban,
• állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
• köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
• bírói szolgálati viszonyban,
• igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
• ügyészségi szolgálati viszonyban,
• a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy
• a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

A fentiek miatt kereseti korlátról ezen jogviszonyok kapcsán írni nem érdemes.

A megbízási jogviszony

A Polgári a Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:272. §-a szabályozza a megbízási jogviszonyokat. A Ptk. 6:272. §-a értelmében, a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. A megbízási jogviszony lehet tartós megbízás vagy egyszeri megbízás. Témánk szempontjából ez lényegtelen. A fontos az, hogy a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasoktól nyugdíjjárulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni a járulékalapot (megbízási díj költségekkel csökkentett összege) képező jövedelemből. A megbízási szerződések (legyen az adószámos magánszeméllyel vagy nem adószámos magánszeméllyel kötött szerződés) esetében megjelenik a nyugdíjjárulék-alap. Ebből pedig az következik, hogy a kereseti korlát elérhető. Kivételt képez az az eset, ha az ugyanazon kifizetőtől származó jövedelem havi szinten nem éri el a minimálbér 30 százalékát vagy annak egy napra eső egyharmadát. A kisösszegű kifizetések jövedelme nem képez járulékalapot.

Szerzői jogvédelem alá tartozó kifizetések

Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a magánszemélytől (vagy adószámos magánszemélytől) olyan produktumokat (szoftver, újságcikk, jegyzet, könyv, zenemű, tanulmány stb.) rendelnek meg, amelyeket szerzői jog véd. A díjazás – a kivételektől eltekintve – két részre bontható:

• személyes közreműködés díja (munkadíj),
• felhasználói jog (vagyoni értékű jog).

A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni. A személyes közreműködésre eső jövedelemrészből 10 százalék nyugdíjjárulékot, 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetendő. Saját jogú nyugdíjas esetén a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell megfizetni. A Tbj. 21. § d) pontja értelmében nem képez járulékalapot a szerzői jogi védelem alatt álló mű, felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj. A kereseti korlát figyelésénél a járulékalapot kell göngyölíteni.

Egyéni és társas vállalkozói jogviszony

A Tbj. 18. § (1) bekezdése a) pontja alapján a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot köteles fizetni. A Tbj. 19. § (2) bekezdése alapján a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. A nyugdíjjárulék alapja az egyéni vállalkozói kivét összege, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem, társas vállalkozó esetén a tagi jövedelem. A kereseti korlát tehát megmarad a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas egyéni és társas vállalkozók esetében.

A Tbj. 18. § (1) bekezdése c) pontja a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A Tbj. 19. § (4) bekezdése alapján 2019-től emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.500 forintra (napi összege 250 forintra).

A Tbj. 37/A. § f) pontja alapján nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát. Ezt a szabályt óvatosan kell kezelni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék „elengedését” csak a nem Mt. alapján foglalkoztatott munkaviszonyokra kell érteni. Ezen jogviszonyokban ugyanis járulékfizetési kötelezettsége áll fenn a nyugdíjas munkavállalónak. A saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszony esetén nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék fizetés nincs, ezért havonta meg kell fizetni a 7.500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A rokkantsági és a rehabilitációs ellátásban részesülők

Nem szűnik meg a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásban részesülők kereseti korlátja sem, náluk továbbra is szüneteltetni kell az ellátást, ha három egymást követő hónap mindegyikében többet keresnek, mint a minimálbér másfélszerese (149.000 x 1,5 = 223,500 forint). A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátást csak akkor kell megszüntetni, ha az ellátás melletti bruttó kereset három egymást követő naptári hónap mindegyikében meghaladná a minimálbér másfélszeresét. Vagyis minden három hónapból kettőben lehet akár sokkal többet is keresni, csak a háromból egy hónapban legyen legfeljebb a minimálbér másfélszerese a kereset.

* * *

Tavaszi Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!