Egyre több munkáltató ismeri fel, hogy a munkavállalókat nem csupán béremeléssel, jutalommal lehet ösztönözni és a céghez való lojalitásra bírni. A munkáltatói juttatások kapcsán egyre inkább előtérbe kerülnek a munkahelyek kényelmi szolgáltatásai (pl.: pihenőszobák, kávézó – teázó helységek, kényelmet nyújtó, egészségvédő eszközök, sportolási lehetőségek, munkahelyi óvodák, bölcsődék stb.). A jobb, kellemesebb munkahelyi légkör nagyobb teljesítményre, a munkahely megtartására ösztönzi a munkavállalókat.

Nem bér formájában kapott juttatások, azok jogszabályi környezete

A kellemes munkahelyi légkör mellett fokozottan nő a munkáltató által adott olyan juttatások jelentősége, amelyet a munkavállaló nem bér formájában kap (pl. értékpapír-juttatás, szolgálati lakás, munkáltatói üdültetés, jutalomutak stb.).

A munkáltatói juttatások egy része jogszabály általi kötelezettség (pl. foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, védőruha, védőszemüveg stb.), másik része a munkáltató által önként adott juttatás. Sok vállalkozás rendelkezik ún. cafeteria szabályzattal, és sok vállalkozás kollektív szabályzatba foglalja a juttatási elemeket és azok munkavállalók részére történő biztosításának módját. Olyan munkáltatók is adnak azonban juttatásokat, akik/amelyek egyáltalán nem rendelkeznek szabályzattal. Ők általában egy-két juttatási formát biztosítanak (pl. SZÉP-kártya, csekély értékű ajándék). 

Sajátos juttatási rendszerrel rendelkeznek az államháztartási szférában dolgozók. Az ő juttatási lehetőségeiket a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény, valamint az egyes jogállási törvények is befolyásolják. A közszolgálati tisztviselőknek még a 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet előírásait is be kell tartaniuk. A szabályozás tehát nem egységes. 

A piaci szférában tevékenykedő vállalkozások által nyújtható munkáltatói juttatásokra vonatkozó jogszabályi korlátozás nincs. A munkavállalóknak nyújtható lehetőségeiket a rendelkezésre álló forrásaik és a vezetői döntések befolyásolják. Ugyanez vonatkozik a pénzügyi területen működőkre is.

A munkáltatói juttatások a javadalmazás azon elemei, amelyeket a munkáltató az alap- és mozgó béren, valamint bérkiegészítésein kívül nyújt a dolgozónak. Figyelni kell azonban a béren kívüli juttatás fogalomra, mert mást ért alatta a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és mást jelent a béren kívüli juttatás a Személyi jövedelemadózást szabályozó 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.), valamint a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (továbbiakban: Szocho tv.) szerint.

Munkaruha – egyéb ruha

Az áfa levonhatóságának megítélése szempontjából elsődleges kérdés, hogy a munkavállaló részére juttatott ruha valóban munkaruha juttatásnak minősül-e. Abban az esetben, ha a ruházat az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.24-es és 9.2. pontja alapján tényleg munkaruházatnak minősül, és a juttatás áfás tevékenység végzéséhez kapcsolódik, akkor az áfa levonási jog is megnyílik. 

Ugyancsak levonható az áfa abban az esetben is, ha a munkavállaló köteles a munkáltatója által megszabott öltözetet viselni, más öltözetben nem láthatja el a munkáját. Ebben az esetben a ruházat a munkavégzéshez szorosan kapcsolódik, és amennyiben a tevékenység áfás, akkor az áfa levonási jog is megnyílik.

Egyéb ruha juttatása esetén a ruhajuttatás nem rendelhető közvetlenül az áfás tevékenységhez. Ebből pedig az következik, hogy az általános forgalmi adót levonásba helyezni nem lehet.

Az áfa helyzet tovább bonyolódik abban az esetben, ha a munkáltató nem csupán áfás tevékenységet folytat, hanem az Áfa tv. 85.§ és a 86.§ alá tartozó adómentes tevékenységet is. A legnehezebb helyzetet az teremti, ha az érintett dolgozó többféle adójogi megítélés alá tartozó munkaterületet is ellát. Ebben az esetben ugyanis áfamegosztásra is sor kerülhet.

Védőital

Az egészséges és biztonságos munkavégzési feltételek megvalósítása érdekében a munkáltató egyik kötelezettsége a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és annak végrehajtásáról kiadott 5/1993. (XII.26) MüM rendelet, továbbá a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét szabályozó 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet betartása. Utóbbi rendelet 7. §-a szabályozza, hogy mely körülmények között köteles a munkáltató védőitalt biztosítani. Az Áfa tv. 124. § (1) k) pontja tételesen tiltja az ital áfájának levonásba helyezését és a 125.§ mentesítő szabályai között sem található a védőital. Ebből az következik, hogy az áfát levonásba helyezni nem lehet.

A védőszemüveg

Az irodai munkavégzéshez adott szemüveg adómentes elszámolásának igen szigorúak a feltételei, és emiatt a gyakorlatban csak egy szűk körben van erre lehetőség. Ugyanez igaz az áfa levonhatóságára. Azt kell tehát megvizsgálni, hogy a szemüveg juttatására az Szja tv. 1. sz. mellékletének 8.8. pontja alá tartozó juttatásról van-e szó. Az 50/1999 EÜM rendelet 7. § szerint a juttató nem terhelheti rá a munkavállalóra a szemüveg beszerzési árát, ennek ellenére az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonásba helyezhető. Az áfatörvény 67. § (2) bekezdése értelmében a szemüveg átadásakor áfa fizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Ebben az esetben tehát és az áfa levonási jog az Szja tv. szerinti adómentességgel függ össze. Ha azonban a szemüveg juttatása nem a Szja mentes, akkor az áfát levonásba helyezni nem lehet.

Az internethasználat 

A munkáltató a munkavállalók részére ingyenesen vagy kedvezményesen internethasználatot biztosíthat. Ez történhet: a munkavégzés helyén, otthoni munkavégzés kapcsán, meghatározott munkakörben/beosztásban a munkavégzés helyéhez nem kötötten. Áfás tevékenység esetén, a munkáltató nevére szóló számla ellenében az Áfa tv. 120. – 121. §-a értelmében megnyílik az áfalevonási jog, ugyanis az internethasználat áfáját érintő levonási tiltást az Áfa tv. 124. §-a nem ír elő. 

A lakhatás támogatása

A munkáltatók úgy is segíthetik távoli helyen lakó dolgozóikat, hogy a munkavégzés helyéhez közel lakhatást biztosítanak számukra vagy hozzájárulnak annak költségeihez. A támogatás egyik lehetősége, hogy a munkáltató úgy járul hozzá az albérleti díjhoz, hogy a szerződés a munkavállaló és a bérbeadó között köttetik és a számla a munkavállaló nevére szól. Ebben az esetben az áfát levonásba helyezni nem lehet.

A másik lehetőség, hogy a szerződés a munkáltató és a bérbeadó között köttetik, a számla a munkáltató nevére szól. Ebben az esetben az áfa levonható, ha minden egyéb feltétel teljesül. Megjegyezném, hogy a bérbeadás nem feltétlenül áfás, azonban ebben az esetben az áfa levonhatósága már érdektelen, hiszen az áfa nem jelenik meg.

Munkahelyi étkeztetés

A munkáltatók sok esetben gondoskodnak a munkavállalók munkahelyi étkeztetéséről. Ez különböző formában történhet (helyben főzés, ebédrendelés és kiosztás, munkahelyen más által működtetett étteremben történő étkezés finanszírozása stb.). Az általános forgalmi adó levonásának sorsát az dönti el, hogy a munkáltató kér-e díjazást az étkezésért. Amennyiben az ebédet kifizetteti a munkavállalóval, akkor az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonásba helyezhető, hiszen továbbértékesítésről van szó. Ingyenes étkezés esetén az Áfa tv. 124. § (1) bekezdésének j) és k) pontjai alapján vásárolt étel ital áfáját levonásba helyezni nem lehet. 

Ajándékok

Az ajándékok sokfélék lehetnek, illetve rendezvényen vagy rendezvényen kívül is átadásra kerülhetnek. Az Szja tv. 70. §-a tartalmazza a csekély értékű ajándék, az ajándéktárgy és az üzleti ajándék, valamint az üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás adózási szabályait. 

Amennyiben az ajándékozás tárgyát képező terméket az adóalany már eleve az ajándékozás céljával (ingyenes átadás), illetve más, adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez szerezte be, vagy azt kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez használta/hasznosította, úgy a termék elajándékozása – tekintve, hogy annak beszerzéséhez áfalevonási jog nem kapcsolódott, – az Áfa tv. 11.§ alapján nem lesz adóköteles.

Az ingyenes átadások (pl. csekély értékű ajándék) főszabály szerint nem valósítják meg a termékértékesítés tényállását akkor, ha beszerzéskor az átadó az adólevonási jogot nem gyakorolta. Az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapját megnöveli.

Az ajándék rendelkezhet olyan egyutas csomagolással, amelyet 2024. január 1-jétől 50 forint/db kötelező visszaváltási díj terhel. Az elajándékozott termék (pl. szilvapálinka) esetén a göngyöleg nem kerül visszaváltásra. Ebből következik, hogy a termék bekerülési értékének részét képezi és emiatt a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapját megnöveli.

Szja és Szocho alapja = (termék nettó értéke + áfa + 50 forint) x 1,18.

***

5percAdó konferenciaajánló:

A munkáltatói juttatások a cikkben említetteken kívül még sokfélék lehetnek. 2024. április 04-én, a PENTA UNIÓ Zrt. A munkáltatói juttatások és a kötelező költségtérítések >> című konferenciáján Sándorné Új Éva sok-sok gyakorlati példán keresztül mutatja be a költségtérítések és munkáltatói juttatások áfa és egyéb adózási vonatkozásait.

Sándorné Új Évával “A lízingügyletek adózási kérdései” >> című konferencián is találkozhat.