A kriptovaluták adózási kérdései – 2. rész

Vállalkozók Bitcoin ügyletei…

Előző cikkünkben a magánszemélyek Bitcoin ügyleteinek adózási kérdéseit tekintettük át. A Bitcoin azonban nemcsak a magánszemélyeket, hanem a vállalkozók egy részét is rabul ejtette. A kriptovalutához való hozzájutás módja ugyanaz, mint a magánszemélyek esetében, talán annyi a különbség, hogy a vállalkozások termékeik vagy szolgáltatásaik ellenértékeként nagyobb eséllyel juthatnak hozzá.

Az első probléma rögtön a számviteli elszámolásokat célozza meg. Pénzeszköz (deviza) vagy követelés a Bitcoin (és a többi digitális valuta)? Ez bizony határeset. Úgy vélem, hogy jelenleg ez a digitális pénz – tekintettel arra, hogy hivatalos kibocsátója nincs – nem tekinthető igazi pénznek és ezért nem a pénzeszközök között tartandó nyilván. Nem minősül devizának sem.

Vegyük sorra a megszerzési lehetőségeket!

A Bitcoin bányászat/termelés (szoftverek problémamegoldása során szerzett BTC) során megszerzett fizetőeszköz számvitelileg leginkább egy „térítés nélkül kapott eszköznek” minősíthető, amelynek ellenértékét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) 77. § (4) alapján egyéb bevételként kell elszámolni és időbeli elhatárolása is szükséges. Az időbeli elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor a Bitcoin felhasználásra kerül.

A Bitcoin-hoz való jutás másik lehetősége a vásárlás. A kérdés az, hogy számviteli értelemben mit vásárolunk? Arról már szó esett, hogy devizát biztosan nem. Akkor vajon mit? Tekintettel arra, hogy a Bitcoin bármikor valós devizára váltható, ezért leginkább egy sajátos fizetési ígéretnek felel meg és ezért a Szt. 29.§-ának értelmében vásárolt követelésnek tekinthető és a (8) bekezdés alapján az egyéb követelés mérlegtételnél célszerű kimutatni.

Amikor a digitális valuta eladásra kerül, meg kell vizsgálni, hogy annak értékesítője nyereségre vagy veszteségre tett szert. Mindkettő előfordulhat, hiszen a piacon igen erőteljes ármozgás figyelhető meg, bár többnyire – némi piaci korrekciókon keresztüli – árnövekedést mutató trend (irányzat) figyelhető meg. Abban az esetben, ha a Bitcoin értékesítője az eladás kapcsán nyereségre tett szert, a pénzügyi műveletek bevételei között javasolt kimutatni. Ugyanis a Szt. 84. § (7) bekezdés n) pontja azt írja elő, hogy a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti – nyereségjellegű – különbözetet itt kel kimutatni. Amennyiben a tranzakció veszteséggel zárul, akkor a veszteség a pénzügyi műveletek ráfordításai között mutatandó ki. Az Szt. 85. § (3) bekezdés n) pontja alapján a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti – veszteségjellegű – különbözetet itt kell elszámolni. Véleményem szerint külön analitikus nyilvántartás vezetésére is szükségeltetik.

A Bitcoin ügyletek a számviteli elszámolások mellett a társasági adót sem hagyják érintetlenül. Ennek több oka is megemlíthető. Egyrészt a számviteli elszámolások következtében az adózás előtti eredmény alakulását befolyásolja. Másrészt előfordulhat, hogy a Bitcoin követelésre értékvesztés kerül elszámolásra. Ennek az lehet az oka, hogy a digitális valuta árfolyama a kereslet-kínálat hatására állandó mozgásban van és az Szt. 65.§-a alapján értékvesztés elszámolása is indokolt lehet. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) 8. § (1) bekezdés gy) pontja alapján az elszámolt értékvesztés adózás előtti eredményt növelő tétel. Az is előfordulhat, hogy a vállalkozás elengedi a Bitcoin követelést. Amennyiben ez kapcsolt vállalkozások között történik, akkor a TAO szabályozása alapján adózás előtti eredményt növelő tétel jelenik meg.

Talán még egy domináns adónemre érdemes e cikk keretében kitérni. Ez pedig az általános forgalmi adó. Ez olyan szempontból érdekes, hogy léteznek olyan vállalkozások, amelyek Bitcoin kereskedelmet folytatnak. A kérdés tehát úgy merül fel, hogy a Bitcoinok nemzeti (hivatalos) devizára való váltása áfa köteles vagy áfa mentes tevékenységnek minősül-e. Ebben a kérdésben érdemes az Európai Bíróság (EB) 2015. október 22-én nyilvánosságra hozott – David Hedqvist ügyben született – C-264/14. sz. döntésére támaszkodni. Az EB első lépéseként azt állapította meg, hogy a hagyományos és virtuális devizák közötti átváltási tevékenység nem termékértékesítés. A Bitcoin nem kézzelfogható dolog. Ebből pedig az következik, hogy a Bitcoin váltási tevékenység csak szolgáltatásnyújtás lehet. Tekintettel arra, hogy a bitcoin virtuális devizának nincs más célja, mint az, hogy fizetőeszközként használják, és e tekintetben egyes gazdasági szereplők elfogadják azt, ezért az EB úgy döntött, hogy indokolt az adómentesség alkalmazása a Bitcoin és a hagyományos devizák átváltására irányuló szolgáltatás esetén is.

A termékek és szolgáltatások nyújtásáért cserébe elfogadott Bitcoin a termékértékesítés/ szolgáltatásnyújtás áfáját nem befolyásolja. Áfa szempontjából teljesen közömbös, hogy a termék ellenértékét, a taxi számlát, éttermi számlát stb. magyar forinttal, euróval vagy kriptovalutával egyenlítik ki.

Megjegyezném, hogy a digitális valuta vállalkozás általi elfogadásakor számviteli bizonylat kiállítása kötelező. Az, hogy ez számla vagy nyugta formájában jelenik meg, már egyéb bizonylatolási szabályok ismertetését igényelné. A Bitcoin ügylet esetén a bizonylatnak mind a Bitcoin, mind a forintértéket tartalmaznia kell. Mindemellett a szerződéses árfolyam is feltüntetendő, tekintettel arra, hogy a Bitcoinnak hivatalos árjegyzése nincs.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése