Előző cikkünkben a magánszemélyek Bitcoin ügyleteinek adózási kérdéseit tekintettük át. A Bitcoin azonban nemcsak a magánszemélyeket, hanem a vállalkozók egy részét is rabul ejtette. A kriptovalutához való hozzájutás módja ugyanaz, mint a magánszemélyek esetében, talán annyi a különbség, hogy a vállalkozások termékeik vagy szolgáltatásaik ellenértékeként nagyobb eséllyel juthatnak hozzá.

Az első probléma rögtön a számviteli elszámolásokat célozza meg. Pénzeszköz (deviza) vagy követelés a Bitcoin (és a többi digitális valuta)? Ez bizony határeset. Úgy vélem, hogy jelenleg ez a digitális pénz – tekintettel arra, hogy hivatalos kibocsátója nincs – nem tekinthető igazi pénznek és ezért nem a pénzeszközök között tartandó nyilván. Nem minősül devizának sem.

Vegyük sorra a megszerzési lehetőségeket!

A Bitcoin bányászat/termelés (szoftverek problémamegoldása során szerzett BTC) során megszerzett fizetőeszköz számvitelileg leginkább egy „térítés nélkül kapott eszköznek” minősíthető, amelynek ellenértékét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) 77. § (4) alapján egyéb bevételként kell elszámolni és időbeli elhatárolása is szükséges. Az időbeli elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor a Bitcoin felhasználásra kerül.

A Bitcoin-hoz való jutás másik lehetősége a vásárlás. A kérdés az, hogy számviteli értelemben mit vásárolunk? Arról már szó esett, hogy devizát biztosan nem. Akkor vajon mit? Tekintettel arra, hogy a Bitcoin bármikor valós devizára váltható, ezért leginkább egy sajátos fizetési ígéretnek felel meg és ezért a Szt. 29.§-ának értelmében vásárolt követelésnek tekinthető és a (8) bekezdés alapján az egyéb követelés mérlegtételnél célszerű kimutatni.

Amikor a digitális valuta eladásra kerül, meg kell vizsgálni, hogy annak értékesítője nyereségre vagy veszteségre tett szert. Mindkettő előfordulhat, hiszen a piacon igen erőteljes ármozgás figyelhető meg, bár többnyire – némi piaci korrekciókon keresztüli – árnövekedést mutató trend (irányzat) figyelhető meg. Abban az esetben, ha a Bitcoin értékesítője az eladás kapcsán nyereségre tett szert, a pénzügyi műveletek bevételei között javasolt kimutatni. Ugyanis a Szt. 84. § (7) bekezdés n) pontja azt írja elő, hogy a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti – nyereségjellegű – különbözetet itt kel kimutatni. Amennyiben a tranzakció veszteséggel zárul, akkor a veszteség a pénzügyi műveletek ráfordításai között mutatandó ki. Az Szt. 85. § (3) bekezdés n) pontja alapján a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti – veszteségjellegű – különbözetet itt kell elszámolni. Véleményem szerint külön analitikus nyilvántartás vezetésére is szükségeltetik.

A Bitcoin ügyletek a számviteli elszámolások mellett a társasági adót sem hagyják érintetlenül. Ennek több oka is megemlíthető. Egyrészt a számviteli elszámolások következtében az adózás előtti eredmény alakulását befolyásolja. Másrészt előfordulhat, hogy a Bitcoin követelésre értékvesztés kerül elszámolásra. Ennek az lehet az oka, hogy a digitális valuta árfolyama a kereslet-kínálat hatására állandó mozgásban van és az Szt. 65.§-a alapján értékvesztés elszámolása is indokolt lehet. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) 8. § (1) bekezdés gy) pontja alapján az elszámolt értékvesztés adózás előtti eredményt növelő tétel. Az is előfordulhat, hogy a vállalkozás elengedi a Bitcoin követelést. Amennyiben ez kapcsolt vállalkozások között történik, akkor a TAO szabályozása alapján adózás előtti eredményt növelő tétel jelenik meg.

Talán még egy domináns adónemre érdemes e cikk keretében kitérni. Ez pedig az általános forgalmi adó. Ez olyan szempontból érdekes, hogy léteznek olyan vállalkozások, amelyek Bitcoin kereskedelmet folytatnak. A kérdés tehát úgy merül fel, hogy a Bitcoinok nemzeti (hivatalos) devizára való váltása áfa köteles vagy áfa mentes tevékenységnek minősül-e. Ebben a kérdésben érdemes az Európai Bíróság (EB) 2015. október 22-én nyilvánosságra hozott – David Hedqvist ügyben született – C-264/14. sz. döntésére támaszkodni. Az EB első lépéseként azt állapította meg, hogy a hagyományos és virtuális devizák közötti átváltási tevékenység nem termékértékesítés. A Bitcoin nem kézzelfogható dolog. Ebből pedig az következik, hogy a Bitcoin váltási tevékenység csak szolgáltatásnyújtás lehet. Tekintettel arra, hogy a bitcoin virtuális devizának nincs más célja, mint az, hogy fizetőeszközként használják, és e tekintetben egyes gazdasági szereplők elfogadják azt, ezért az EB úgy döntött, hogy indokolt az adómentesség alkalmazása a Bitcoin és a hagyományos devizák átváltására irányuló szolgáltatás esetén is.

A termékek és szolgáltatások nyújtásáért cserébe elfogadott Bitcoin a termékértékesítés/ szolgáltatásnyújtás áfáját nem befolyásolja. Áfa szempontjából teljesen közömbös, hogy a termék ellenértékét, a taxi számlát, éttermi számlát stb. magyar forinttal, euróval vagy kriptovalutával egyenlítik ki.

Megjegyezném, hogy a digitális valuta vállalkozás általi elfogadásakor számviteli bizonylat kiállítása kötelező. Az, hogy ez számla vagy nyugta formájában jelenik meg, már egyéb bizonylatolási szabályok ismertetését igényelné. A Bitcoin ügylet esetén a bizonylatnak mind a Bitcoin, mind a forintértéket tartalmaznia kell. Mindemellett a szerződéses árfolyam is feltüntetendő, tekintettel arra, hogy a Bitcoinnak hivatalos árjegyzése nincs.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem