A Kkv. törvény módosításai – Sándorné Új Éva

A KKV-k támogatási formáinak változása és a KKV fogalmi meghatározásának pontosítása

A Kkv. törvény módosításai - Sándorné Új Éva

A jogszabályi háttér

Az őszi adócsomag kihirdetése után több Magyar Közlöny is tartalmaz olyan változásokat, amelyek nem adómódosító jogszabályok, de a számviteli törvény, illetve más háttérszabály módosítása kapcsán az adóztatást is befolyásolják. A módosítások egyik köre a társasági adóalanyok egyik nagy csoportját érintik. Ezek a vállalkozások a kis-és középvállalkozások, amelyek sajátos helyet foglalnak el a támogatási és az adóztatási rendszerben is. Így most a folytatásban a Kkv. törvény módosításaival fogunk foglalkozni.

A változások kapcsán két jogszabály említendő:

    • 2023. évi CXIX. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról (továbbiakban: Mód.tv.)
    • A Kormány 643/2023. (XII. 28.) Korm. rendelete a kis- és középvállalkozásokkal összefüggő egyes intézkedésekről (továbbiakban: Kormányrendelet).

A cikk témája szempontjából pedig az alap jogszabályok az alábbiak:

    • kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.).
    • a társasági adóról és az osztalékadóról szóló (továbbiakban: Tao törvény) 1996. évi LXXXI. törvény.

 

A kis-és középvállalkozások a társasági adóban

A kis-és középvállalkozások nem csak a gazdasági életben játszanak fontos szerepet, hanem a támogatási rendszerben és az adórendszerben is sajátos szabályozás vonatkozik rájuk. Az adójogi eltérések leginkább a társasági adóztatás területén lelhetőek fel. A 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (továbbiakban: Tao törvény) alapján, minden olyan szervezetnek, amely jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vállalkozási tevékenységet végez, társasági adó fizetési kötelezettsége van.

A társasági adó kedvezményrendszere preferál, ösztönöz vagy egyben mindkettőt tartalmazza. A kedvezmények elismert költségek, adózás előtti eredményt csökkentő lehetőségek és a számított adót csökkentő kedvezmények formájában vehetők igénybe. Az igénybe vehető kedvezmények azonban nem teljesen egyformák. A Tao. tv. ugyanis tartalmaz olyan kedvezményeket, amelyeket csak kis-és középvállalkozás veheti igénybe. A kedvezmények a kkv. szférán belül is tovább bonthatók. Némely esetben a tulajdonosi körre, más esetben a vállalkozás nagyságára vonatkozóan találhatunk a Tao-ban eltérő feltételeket.

A gyakorlatban néha problémát jelent a törvényi megfogalmazás is.

    • abban az esetben, ha a Tao törvény úgy fogalmaz, hogy kis- és középvállalkozás, akkor az adott kedvezményt bármely kkv kategóriába tartozó (mikro-, kis-, közép) vállalkozás érvényesítheti.
    • amennyiben a Tao törvény középvállalkozást ír, akkor a kedvezmény vagy annak feltétele csak a középvállalkozásokra vonatkozik (pl. fejlesztési kedvezmény esetén).
    • olyan mondat is található a Tao törvényben, amely kisvállalkozást említ. Ebben az esetben a kedvezményt a mikro- és kisvállalkozás veheti igénybe.
    • amennyiben a Tao törvény mikrovállalkozást ír, akkor egyértelmű, hogy az adott kedvezmény vagy annak feltétele csak a mikrovállalkozásokra vonatkozik.

 

A KKV besorolás módosítása 

A vállalkozás besorolása fontos feltétele bizonyos társasági adót érintő kedvezmények igénybevétele szempontjából. Megemlítendő, hogy a besorolás az innovációs járulékfizetési kötelezettség vagy mentesség miatt is elengedhetetlen. Harmadikként pedig az EU pályázatok elérhetőségét is meg kell említeni.

Azt, hogy a magyar szabályok alapján mely vállalkozás minősül mikro-, kis- és középvállalkozásnak, azt a Kkv. tv. határozza meg. A törvény KKv-k besorolására vonatkozó létszámra és pénzügyi mutatókra vonatkozó előírásai teljesen azonosak a 651/2014/EU rendelet szabályaival.

 

A Magyar Közlöny 189. számában megjelent Mód.tv. pontosítja a Kkv. tv. szövegét. A Kkv. tv. szövegéből kikerült az az egyéni vállalkozóra való direkt utalás. Ugyancsak törlésre került az egyszerűsített vállalkozói adóra (Eva) vonatkozó megjegyzés, hiszen ilyen adónemet a magyar adórendszer évek óta nem tartalmaz. A Mód. tv. alapján, a KKv. tv. 5. § (1) bekezdése 2024. január 1-jétől úgy rendelkezik, hogy:

    • összevont (konszolidált) beszámoló készítésére kötelezettek esetében a mutatókat a jóváhagyásra jogosult személy vagy testület által elfogadott utolsó összevont (konszolidált) beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. 
    • a konszolidált beszámolóra nem kötelezett vállalkozások esetében az adatokat az éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. 
    • az összevont (konszolidált) beszámoló, éves beszámoló, vagy egyszerűsített éves beszámoló készítésére nem köteles vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, és az adóbevallásban vagy a külön nyilvántartásban szereplő foglalkoztatotti létszám alapján történik. 
    • önálló vállalkozás esetében a vállalkozás besorolásához adatokat kizárólag az adott vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.

Amennyiben a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.

Azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, a Kkv. tv. 3. §-ban meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló vagy bevallás alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.

Partnervállakozások

A partnervállalkozások adatainak meghatározása során a partnervállalkozások adataihoz teljes mértékben hozzá kell adni azoknak a vállalkozásoknak az adatait is, amelyek a partnervállalkozásokhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak. Persze csak akkor, ha ezek az adatok a partnervállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolóiban nem szerepelnek. A közvetett tulajdont a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 84. pontja szerint kell értelmezni. Az összesítés során az adatokat a tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban kell figyelembe venni. Keresztrészesedés esetén a magasabb százalékot kell alkalmazni.

Kapcsolódó vállalkozások

A kapcsolódó vállalkozások adatainak meghatározása során a kapcsolódó vállalkozások adataihoz arányosan hozzá kell adni a kapcsolódó vállalkozással olyan partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai a kapcsolódó vállalkozásnak, vagy közvetlenül a kapcsolódó vállalkozás tulajdonában vannak. Kivételt képez az az eset, ha ezek az adatok a konszolidált beszámolóban legalább az előző bekezdésben említett százalékkal arányosan már szerepelnek.

 

A besorolás változása

A Kkv. tv. 5. § (3) bekezdése 2024. január 1-jétől úgy rendelkezik, hogy a vállalkozás abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a KKV minősítést, ha két egymást követő számviteli időszakban, illetve bevallási időszakban túllépi a meghatározott foglalkoztatotti létszám létszámot vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól. 

A kétéves szabály alkalmazásakor a KKv minősítésnél két fogalmat kell elkülöníteni:

    • az egyik a vállalkozás tényleges állapota,
    • a másik a vállalkozás besorolása.

A vállalkozás adott évi besorolása eltérhet a tényleges állapottól, mivel az alapja a megelőző év besorolása, amely a kétéves szabály alkalmazásával vagy megváltozik, vagy nem. A vállalkozás kkv kategóriákon belüli kkv kategórián túli átsorolására akkor kerül sor, ha a határértékek két egymást követő beszámoló adatai alapján meghaladják a korábbi besorolást, vagy alatta maradnak annak.

A társasági adó kkv. szektorra vonatkozó kedvezményei 

A Tao. tv. tartalmaz olyan kedvezményeket, amelyeket kizárólag kis- és középvállalkozás vehet igénybe. Ezek a kedvezmények a következők:

    • mikrovállalkozás foglalkoztatási adóalap- kedvezménye a létszámnövekményre tekintettel [Tao. tv. 7. § (1) y)],
    • kis- és középvállalkozás beruházási adóalap-kedvezménye [Tao. tv. 7. § (1) zs)],
    • kis- és középvállalkozás adókedvezménye (kamatkedvezmény) [Tao. 22/A (1) J)].
    • kkv. fejlesztési adókedvezmény [Tao. 22/B]. A fejlesztési kedvezmény beruházási érték követelményénél a mikro-, a kis és a középvállalkozás megkülönböztetésre kerül).

Figyelemmel kell lenni arra, hogy az előzőekben felsorolt első három kedvezmény de minimis támogatásnak minősül. A társasági adóbevallásban a de minimis támogatásokról külön lapokat is ki kell kitölteni.

 

A vállalkozások támogatása

2024. január 1-jétől módosul a kkv-szektor támogatására vonatkozó szabályozás is. A KKV-k fejlődését szolgáló támogatások forrása a központi költségvetésről szóló törvényben e célra létrehozott előirányzat. A Mód.tv. alapján a Ktv. törvény alapján a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter irányítása alatt álló fejezete külön előirányzaton tartalmazza a miniszter hatáskörébe tartozó, a KKV-k fejlődésének finanszírozását szolgáló költségvetési kiadásokat.

A Mód. tv. alapján a Kkv tv. 8. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az előirányzatból vissza nem térítendő vagy visszatérítendő támogatás különösen a következő formákban nyújtható:

Megjegyzendő, hogy egy vállalkozás egyidejűleg több támogatási formában is részesülhet. A KKV-k más célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapból és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzatból is részesülhet támogatásban. Külön törvény a KKV-k számára adó-, díj- és járulékkedvezmény igénybevételének lehetőségét írhatja elő.

Arra nagyon figyelni kell, hogy az állami támogatások de minimis támogatásnak minősülhetnek.

***

5percAdó ajánló:
Ha még nem készültél fel az évváltáshoz kötődő aktuális jogszabály változásokból, vagy csak szeretnéd minél hamarabb elkezdeni gyűjteni 2024-es krediteidet, kényelmesen, bárhonnan, bármikor, az Adóegyetem 2024 E-learning videóival mindezt megteheted.

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése