A gépjárművek adózási kérdései – 1. rész

Hogyan definiáljuk a személygépjárművet, mint adótárgyat?

gépjárművek

Szinte minden gazdálkodó (vállalkozás, költségvetési szerv stb.) rendelkezik gépjárművel. Az adózási kérdések tehát napi szinten megjelennek. A munka szépsége és egyben nehézsége ott kezdődik, amikor a különböző járművekről meg kell állapítani, hogy gépjárműnek minősül-e, és ha igen, akkor besorolandók-e a személygépjármű kategóriájába. A besorolás rendkívül fontos, hiszen az egyes adótörvények más-más szabály alkalmazását teszik lehetővé a személygépjárművek és a személygépjárműnek nem minősülő gépjárművek esetében. A probléma ott kezdődik, hogy az adótörvényeink nem teljesen azonos meghatározást adnak az egyes gépjárművek fogalmára. Általában a személygépjármű kap adójogi definíciót, azonban az sem egyforma. Ez pedig az adózási kérdéseknél igencsak nagy odafigyelést igényel.

A gépjárművek adóztatásában érintett „legfontosabb” jogszabályok:

  • 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról,
  • 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról,
  • 2017. évi CLII. törvény az uniós vámjog végrehajtásáról
  • 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról,
  • 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról és a cégautóadóról,
  • 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról,
  • 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról,
  • 2012. évi CII. törvény a biztosítási adóról,
  • 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről,
  • 2012. CXVI. törvény a pénzügyi tranzakciós illetékről,
  • 2016. évi IX. törvény a behajtási költségátalányról,
  • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.

A személygépjármű fogalmának egyértelmű meghatározása, a gépjármű beazonosítása adózási szempontból nagyon fontos, de nem mindig egyszerű. Igen gyakran előfordul, hogy ugyanazon gépjármű az egyik törvény alapján személygépjárműnek minősül, a másik törvény alapján pedig nem. A hibás besorolás könnyen előfordulhat, azonban az adójogszabályok helytelen alkalmazása (pl. az általános forgalmi adó levonásba helyezése, a cégautóadó meg nem fizetése stb.) adójogi szankciókat von maga után.

Az Áfa törvény a gépjármű besorolását vámtarifaszámhoz köti. Ettől eltérően az Szja törvény a gépjármű kerekeit és az abban ülők számát számoltatja, továbbá utal a gépjármű önsúlyára is. A gépjárműben utazni képes létszámmal kapcsolatban is találhatóak eltérések. Az egyik törvény 8 főben, a másik törvény 9 főben határozza meg a létszámot. További kérdést vet fel az is, hogy az oly sokak által imádott motorkerékpárokra alkalmazandóak-e azok az előírások, amelyek esetében valamely adótörvény személygépjárművet említ.

A gépjárműadó és a cégautóadó szempontjából még az is fontos szempont, hogy a gépjárművet Magyarországon vagy más országban helyezték forgalomba, illetve a külföldi rendszámtáblával rendelkező gépjárművekre történik-e Magyarországon költségelszámolás. A cégautóadóval kapcsolatban az egyéni vállalkozók és a kisadózó vállalkozások esetében tapasztalható a legtöbb tévesztés.

Még egy gépjármű kategóriára felhívnám a figyelmet. Ez nem más, mint a környezetkímélő gépjármű. Mit is takar ez a kategória? Vonatkozik-e ez a motorkerékpárokra? Ilyennek tekinthetőek-e a közkedvelt elektromos rollerek és elektromos kerékpárok? Csak a 100 százalékban elektromos meghajtású járművekre fókuszáljunk vagy a hibrid járművek is ide tartoznak? Ezke a járművek nem csak a gépjárműadó és a cégautóadó szabályozásban, hanem az személyi jövedelemadóztatás során is felmerülnek (pl. hány forint adómentes költségtérítés fizethető ki hibrid gépjárműre belföldi/külföldi kiküldetés esetén?)

Olykor-olykor nem csupán a gépjármű áll az adótörvény fókuszában, hanem a gépjármű tulajdonosa is. Sokszor felvetődik a kérdés, hogy a tulajdonos vagy az üzembentartó az adó alanya? Nagyon sok a tévesztés, különösen az ingyenes használatba kapott gépjárműveknél. Az is érdekes helyzet, amikor az Szja törvény saját tulajdonú gépjárművet ír. Mi számít annak? Meg kellett vásárolni? Mi a helyzet a részletre vett, még ki nem fizetett gépjárművekkel? Ki a vevő? Ki a tulajdonos az adóalany vagy a közeli hozzátartozó, netán mindkettő elfogadható? Innen tovább bonyolódik a kérdés. Ki a közeli hozzátartozó?

Kapcsolódó kérdéskör, hogy mely utak tekinthetőek munkába járásnak, munkaidő alatti közlekedésnek, hivatali/üzleti útnak? Mikor kell kiküldetési rendelvény és mikor nem?

Ugyancsak fontos kérdés a bérelt, lízingelt gépjárművek adóelszámolása. Saját tulajdonúnak minősül-e a nyílt végű lízing keretében megszerzett gépjármű? Elszámolható-e rá kiküldetési rendelvényen költségtérítés?

A gépjárművek tulajdonjogának változási is adójogi kérdéseket. Áfás-e a gépjármű értékesítése vagy a jármű áfamentesen eladható? Magánszemély részére értékesített gépjármű esetén mindig szükséges számlát kiállítani?

Évközi értékesítés esetén hogyan alakul a gépjárműadó? Kinek kell azt megfizetnie? Ugye mindenkinek ismerősek ezek a problémák.

A felvetődő kérdéseket hosszan lehetne sorolni…

* * *

A gépjárművekkel kapcsolatos adóelszámolások egyszerűnek tűnnek, a gyakorlatban azonban mégsem azok. Számtalan apró adat, információ befolyásolja az adóztatást, a mentességet és a kedvezményeket. Elég egy fél mondat, egy félreértelmezés és máris lehet elmélkedni egy kedves kategórián, amelynek a neve: adóbírság. Többek között a cikkben leírtakat fogjuk a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2022. április 14-én tartandó konferencián kifehteni. Jelentkezz most még kedvezményes áron >>A gépjárművekkel kapcsolatos adó elszámolások – ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése