Szinte minden gazdálkodó (vállalkozás, költségvetési szerv stb.) rendelkezik gépjárművel. Az adózási kérdések tehát napi szinten megjelennek. A munka szépsége és egyben nehézsége ott kezdődik, amikor a különböző járművekről meg kell állapítani, hogy gépjárműnek minősül-e, és ha igen, akkor besorolandók-e a személygépjármű kategóriájába. A besorolás rendkívül fontos, hiszen az egyes adótörvények más-más szabály alkalmazását teszik lehetővé a személygépjárművek és a személygépjárműnek nem minősülő gépjárművek esetében. A probléma ott kezdődik, hogy az adótörvényeink nem teljesen azonos meghatározást adnak az egyes gépjárművek fogalmára. Általában a személygépjármű kap adójogi definíciót, azonban az sem egyforma. Ez pedig az adózási kérdéseknél igencsak nagy odafigyelést igényel.

A gépjárművek adóztatásában érintett „legfontosabb” jogszabályok:

• 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról,
• 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról,
• 2017. évi CLII. törvény az uniós vámjog végrehajtásáról
• 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról,
• 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról és a cégautóadóról,
• 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról,
• 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról,
• 2012. évi CII. törvény a biztosítási adóról,
• 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről,
• 2012. CXVI. törvény a pénzügyi tranzakciós illetékről,
• 2016. évi IX. törvény a behajtási költségátalányról,
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.

A személygépjármű fogalmának egyértelmű meghatározása, a gépjármű beazonosítása adózási szempontból nagyon fontos, de nem mindig egyszerű. Igen gyakran előfordul, hogy ugyanazon gépjármű az egyik törvény alapján személygépjárműnek minősül, a másik törvény alapján pedig nem. A hibás besorolás könnyen előfordulhat, azonban az adójogszabályok helytelen alkalmazása (pl. az általános forgalmi adó levonásba helyezése, a cégautóadó meg nem fizetése stb.) adójogi szankciókat von maga után.

Az Áfa törvény a gépjármű besorolását vámtarifaszámhoz köti. Ettől eltérően az Szja törvény a gépjármű kerekeit és az abban ülők számát számoltatja, továbbá utal a gépjármű önsúlyára is. A gépjárműben utazni képes létszámmal kapcsolatban is találhatóak eltérések. Az egyik törvény 8 főben, a másik törvény 9 főben határozza meg a létszámot. További kérdést vet fel az is, hogy az oly sokak által imádott motorkerékpárokra alkalmazandóak-e azok az előírások, amelyek esetében valamely adótörvény személygépjárművet említ.

A gépjárműadó és a cégautóadó szempontjából még az is fontos szempont, hogy a gépjárművet Magyarországon vagy más országban helyezték forgalomba, illetve a külföldi rendszámtáblával rendelkező gépjárművekre történik-e Magyarországon költségelszámolás. A cégautóadóval kapcsolatban az egyéni vállalkozók és a kisadózó vállalkozások esetében tapasztalható a legtöbb tévesztés.

Még egy gépjármű kategóriára felhívnám a figyelmet. Ez nem más, mint a környezetkímélő gépjármű. Mit is takar ez a kategória? Vonatkozik-e ez a motorkerékpárokra? Ilyennek tekinthetőek-e a közkedvelt elektromos rollerek és elektromos kerékpárok? Csak a 100 százalékban elektromos meghajtású járművekre fókuszáljunk vagy a hibrid járművek is ide tartoznak? Ezke a járművek nem csak a gépjárműadó és a cégautóadó szabályozásban, hanem az személyi jövedelemadóztatás során is felmerülnek (pl. hány forint adómentes költségtérítés fizethető ki hibrid gépjárműre belföldi/külföldi kiküldetés esetén?)

Olykor-olykor nem csupán a gépjármű áll az adótörvény fókuszában, hanem a gépjármű tulajdonosa is. Sokszor felvetődik a kérdés, hogy a tulajdonos vagy az üzembentartó az adó alanya? Nagyon sok a tévesztés, különösen az ingyenes használatba kapott gépjárműveknél. Az is érdekes helyzet, amikor az Szja törvény saját tulajdonú gépjárművet ír. Mi számít annak? Meg kellett vásárolni? Mi a helyzet a részletre vett, még ki nem fizetett gépjárművekkel? Ki a vevő? Ki a tulajdonos az adóalany vagy a közeli hozzátartozó, netán mindkettő elfogadható? Innen tovább bonyolódik a kérdés. Ki a közeli hozzátartozó?

Kapcsolódó kérdéskör, hogy mely utak tekinthetőek munkába járásnak, munkaidő alatti közlekedésnek, hivatali/üzleti útnak? Mikor kell kiküldetési rendelvény és mikor nem?

Ugyancsak fontos kérdés a bérelt, lízingelt gépjárművek adóelszámolása. Saját tulajdonúnak minősül-e a nyílt végű lízing keretében megszerzett gépjármű? Elszámolható-e rá kiküldetési rendelvényen költségtérítés?

A gépjárművek tulajdonjogának változási is adójogi kérdéseket. Áfás-e a gépjármű értékesítése vagy a jármű áfamentesen eladható? Magánszemély részére értékesített gépjármű esetén mindig szükséges számlát kiállítani?

Évközi értékesítés esetén hogyan alakul a gépjárműadó? Kinek kell azt megfizetnie? Ugye mindenkinek ismerősek ezek a problémák.

A felvetődő kérdéseket hosszan lehetne sorolni…

* * *

A gépjárművekkel kapcsolatos adóelszámolások egyszerűnek tűnnek, a gyakorlatban azonban mégsem azok. Számtalan apró adat, információ befolyásolja az adóztatást, a mentességet és a kedvezményeket. Elég egy fél mondat, egy félreértelmezés és máris lehet elmélkedni egy kedves kategórián, amelynek a neve: adóbírság. Többek között a cikkben leírtakat fogjuk a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2022. április 14-én tartandó konferencián kifehteni. Jelentkezz most még kedvezményes áron >>A gépjárművekkel kapcsolatos adó elszámolások – ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS