Nem fog tétlenül elmúlni a nyár (lesz mit olvasni a strandon), hiszen már olvashatjuk a parlament honlapján a legújabb – az adózási szabályokat érintő – törvényjavaslatokat.

• T/6349. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról (továbbiakban: Mód 1).
• T/6351. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról (továbbiakban: Mód 2).
• T/6361. számú törvényjavaslat Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról (továbbiakban: Mód 3).

A módosítások az anyagi és az eljárási szabályokat is érintik, másrészt olyan változásokról is olvashatunk, amelyek nem közvetlenül, hanem közvetetten érintik az adókötelezettségek teljesítését.

Pontosításra kerülnek (nem teljes körűen*):

• adójogi alapfogalmak, értelmezések (pl. kapcsolt vállalkozás, belföldi illetőség),
• egyes adónemek választásának lehetősége,
• csoportos adóalanyisággal kapcsolatos szabályrendszer,
• adóalap korrekciós tételek,
• veszteségelhatárolási szabályok,
• tőkekivonáshoz kapcsolódó szabályok,
• adókedvezmény elszámolása,
• új lehetőség az adózás alóli „mentesülésre”,
• adókulcsok,
• adó visszaigénylési lehetőségek,
• láncügyletek
• ellenérték (adóalap),
• adómentesség, importált termékekhez kapcsolódó szabályok,
• EKAER szabályok,
• adatszolgáltatási szabályok,
• sportvállalkozásokhoz kapcsolódó szabályok

*Meg kell jegyezni, hogy a módosításra kerülő területek felsorolása nem teljes körű, csupán figyelemfelhívásra szolgál.

Az adótörvényekben némely jogszabályi hely, paragrafus kiegészítésre, más jogszabályi helyek törlésre vagy felülírásra kerülnek (szövegcserés pontosítások). Mindemellett kivezetésre kerül az egyszerűsített vállalkozói adó. Meggondolandó, hogy az érintett vállalkozások mit válasszanak helyette. Az egyéni vállalkozók választhatják a személyi jövedelemadót, ezen belül az átalányadózást – már ha megfelelnek a feltételeknek – vagy a jövedelem szerinti adózást. Az egyéni vállalkozóknak azonban arra is lehetőségük van, hogy a kisvállalkozók tételes adójának hatálya alá kerüljenek. A választás a bevétel és a tevékenység függvénye. Ezeknek a vállalkozóknak arra is fel kell készülniük, hogy nem csak a jövedelemadózás változása fogja őket érinteni, hanem az általános forgalmi adó is.

Az eva-alanyoknak nincs sok dolguk az áfa bevallással. Amennyiben megszűnik az eva alanyiságuk, akkor vagy alanyi adómentességet választanak (ez jól párosítható a kisadózó vállalkozók tételes adójával), vagy áfa alanyok lesznek és meg kell szokniuk a rendszeres bevallási kötelezettséget.

A társas vállalkozó eva-alanyoknak is lesz választási lehetőségük. Dönthetnek úgy, hogy a társasági adó hatálya alá kerüljenek, de dönthetnek úgy is, hogy a kisvállalati adót választják. Ez némi kis számolgatást, egy kis adótervezést igényel. Az áfával kapcsolatban írottak rájuk is vonatkozni fognak. Mindemellett arra is gondolniuk kell, hogy a helyi iparűzési adót is másképpen kell majd kiszámítaniuk. Jelenleg lehetőségük van arra, hogy az eva alap 50 százaléka után fizessenek adót. Ez az egyéni vállalkozókra is vonatkozik. Az szja, a kata, a kiva és a tao alanyaira más szabályok vonatkoznak.

A változásokat több törvényjavaslat tartalmazza, sőt ugyanazon adónemet érintő változások több törvényjavaslatban kerültek előterjesztésre. Úgy vélem, hogy a módosítások között találhatóak olyanok is, amelyek a kapcsolódó törvények, kormányrendeletek változását is indukálják. Legyünk tehát figyelmesek.

A módosítások mellett nagy figyelmet igényelnek a hatályba léptető és az átmeneti szabályok is. A változások egy része már 2019. július 1-jétől, döntő többségük viszont 2020. január 1-jétől lép hatályba.

A módosításra kerülő törvények:

• az adó-és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény
• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
• a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,
• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
• a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény,
• a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,
• az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása,
• az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény,
• a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény,
• az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény,
• a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény,
• az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény,
• a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
• a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása,
• a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény,
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény is módosításra kerül, amelynek számunkra azért van jelentősége, mert a számviteli szabályok alkalmazása igen szoros összefüggést mutat a társasági adótörvénnyel és a kisvállalati adó szabályozásával. Ehhez kapcsolódóan változtatásra kerül a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény is.

Az adó és járulékszabályok változásának következtében – ezen területre fókuszálva – módosításra kerül a költségvetési szervek gazdálkodására (pl.: tartalékképzés, szocho és járulékfizetés elszámolása, előirányzat átcsoportosítás stb.) vonatkozó szabályrendszer is.

További cikkeinkben az egyes módosítások részletes szabályai kerülnek majd bemutatásra.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem