A pénzintézeteket terhelő extraprofit adók

A pénzügyi intézményeket terhelő különadók és tranzakciós illeték változásáról, valamint biztosító társaságokat sújtó biztosítási pótadó bevezetéséről

A Magyar Közlöny 2022/93. számában közzétételre került az extraprofitok adóztatásával kapcsolatos 197/2022 (VI. 4.) Korm.rendelet. A kormányrendelet több ágazatra is többletfizetési kötelezettséget ír elő valamilyen formában. 

Jelenlegi cikkünkben csak a pénzügyi szférát közvetlenül érintő extraprofit adóztatással foglalkozunk.

  1. A pénzügyi intézményeket sújtó különadó

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások körét a 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Htp.) szabályozza. A Htp. értelmezésében hitelintézetnek minősül: bank, szakosított hitelintézet a takarékszövetkezet és a hitelszövetkezet. A pénzügyi vállalkozás az a pénzügyi intézmény, amely a Htp-ben meghatározott egy vagy több pénzügyi szolgáltatást, vagy fizetési rendszer működtetését végzi. Pénzügyi vállalkozásnak minősül továbbá a pénzügyi holdingtársaság is. A pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom

A különadókkal érintett időszak

Az extraprofitot sújtó különadókat a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan kell megfizetni. A fizetési kötelezettség első alkalommal a 2021. december 31-ét követő, de a 2022. július 1-jét magába foglaló teljes adóévre kell alkalmazni.

Az adózás módja: önadózás. Az érintetteknek az adó önálló megállapítására, bevallásra és megfizetésre kötelezettek. Az adó megállapítása és megfizetése két részletben történik.

A 2022. adóévben az extraprofitot terhelő különadót két egyenlő részletben kell bevallani és megfizetni. 2023-ban ugyanezen adót három egyenlő részletben kell bevallani és megfizetni.

Előfordulhat olyan eset is, hogy bármely ok miatt megszűnik a pénzügyi intézmény. Ebben az esetben sem mentesül az adó alól. A különadót a megszűnést követő 30 napon belül teljesítenie kell. Természetesen ez abban az esetben igaz, ha ez az időpont későbbi, mint a kormányrendelet által előírt fizetési határidő.

Ugyanez a helyzet áll elő akkor is, ha a pénzügyi intézmény bármely ok miatt kikerül az extraprofitot szabályozó kormányrendelet hatálya alól. 

Az adó alapja

A pénzügyi intézmények különadójának alapja az előző adóévi nettó árbevétel, amelyet a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint kell meghatározni. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások nettó árbevételének meghatározását a Helyi adó tv. 52. §-ának 22. a) pontja szabályozza. 

Az adó mértéke

A hitelintézeteket és a pénzügyi vállalkozásokat terhelő különadó mértéke 2022-ben 10 százalék. Ez 2023-ban 2 százalékkal csökken, vagyis 8 százalék lesz.

Adókötelezettség 2022. adóév 2023. adóév
Adó megállapítás 2022. 10. 10. 2022.12.10. 2023.06.10. 2023.10.10. 2023.12.10.
Az adófizetés 2022. 10. 10. 2022.12.10. 2023.06.10. 1023.10.10. 2023.12.10.
Az adó mértéke 10 százalék 10 százalék 8 százalék 8 százalék 8 százalék
  1. A tranzakciós illeték

A kormányrendeletben kihirdetett tranzakciós illeték a 2077. évi CXXXVIII. törvény szerinti befektetési vállalkozásokat és a befektetési szolgáltatásokat is nyújtó 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézeteket terheli.

A befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tranzakciós illetéket kötelesek bevallani és megfizetni a KELER Rt. által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszközök ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után.

A tranzakciós illeték alapja az ügyfélszámlán jóváírt érték, másképpen az értékpapír számlán jóváírt vételár. Ez a vételár azonban deviza is lehet. Ebben az esetben az MNB által közzétett, a teljesítés napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell számolni. Az illeték mértéke az illetékalap 0,3 százaléka, de legfeljebb vételenként 10 000 forint.

A befektetési vállalkozás és a hitelintézet az illetéket havonta állapítja meg. A bevallási és illetékfizetési határidő a teljesítés napját követő hónap 20-a.

Nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja. 

  1. Pénzügyi tranzakciós illetéket fizet

A kormányrendelet módosította a pénzügyi tranzakciós illetéket szabályozó 2012. évi CXVI. törvényt is. A törvény hatálya kiterjesztésre került a határon átívelő szolgáltatásként nyújtott:

  • pénzforgalmi szolgáltatásra,
  • hitel- és pénzkölcsön nyújtására,
  • a pénzváltásra és a pénzváltás-közvetítési tevékenységre is.

A Hpt. 6. § (1) bekezdésének 38. pontja értelmében határon átnyúló szolgáltatásnak minősül az olyan pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása, amikor a szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, lakóhelye (lakcíme) sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe. Ha határon átnyúló szolgáltatásként első ízben kíván a hitelintézet pénzügyi szolgáltatást vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani egy másik EGT-államban, akkor a Felügyeletnek előzetesen bejelenti a másik EGT-államban végezni kívánt tevékenységet.

Az érintett szolgáltatók 2022. július 1-jén válnak a pénzügyi tranzakciós illeték alanyává evégett és 2022. szeptember 1-jéig kötelesek bejelentkezni az állami adóhatósághoz (NAV).

Előfordulhat, hogy valamely szolgáltató 2022. július 1-jét követően válik illetékfizetésre kötelezetté. Ebben az esetben a bejelentkezési kötelezettség a pénzügyi tranzakciós illeték alanyává válást követő hónap első napja. Az illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de a Pti. tv. 7. § (1) a) és h) pontjai esetében fizetési műveletenként 6 ezer forint helyett legfeljebb 10 ezer forint.

4. A biztosítási pótadó

A biztosítási adót előíró 2012. évi CII. törvény (továbbiakban: Bizta tv.) alapján a biztosító társaságok biztosítási ágazatai közül a gépjármű felelősségbiztosítást, a casco biztosításokat, valamint a vagyon- és balesetbiztosításokat évek óta biztosítási adó terheli.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás adója az adóalap (biztosítási díj) de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.

A casco biztosítások díját is adó terheli, azonban az adó mértéke az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben realizált díjbevétel nagyságától függ. 8 milliárd forintot el nem érő adóalap után sávos adóztatás került bevezetésre.

Amennyiben az adóalap 100 millió forintot nem haladja meg, akkor az adó mértéke a 15 százalék 25 százaléka. Ha az összesített adóalap 100 millió forint és 700 millió forint közé eső része után az adó mértéke 15 százalék 50 százaléka. A 700 millió fölé eső adóalap után már 15 százalék adót kell fizetni. A 8 milliárd forintot meghaladó összesített adóalap esetén nincs sávozás. Az adó mértéke 15 százalék. 

A vagyon- és a balesetbiztosítások esetén az adó alapja szintén a biztosítási díj. Az adó mértéke sávosan alakul. Amennyiben az adóalap 100 millió forintot nem haladja meg, akkor az adó mértéke a 10 százalék 25 százaléka. Ha az összesített adóalap 100 millió forint és 700 millió forint közé eső része után az adó mértéke 10 százalék 50 százaléka. A 700 millió fölé eső adóalap után már 10 százalék adót kell fizetni.

A most kihirdetett kormányrendelet pótadót vezet be a biztosítási adóval is sújtott biztosítási szolgáltatásokra, vagyis a casco biztosítás, a vagyon- és balesetbiztosítás, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra. Pótadó bevezetésére kerül sor a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit) 2. számú melléklete szerinti biztosítási ágazatokba tartozó biztosítási szolgáltatás nyújtása utáni díjbevételekre. A Bit. 2. számú melléklete az életbiztosítási ágazatokat tartalmazza kockázati besorolás szerint. Ilyen biztosítások pl. a kockázati életbiztosítás, a házassági biztosítás, a születési biztosítás, a befektetési egységekhez kötött (unit linked) biztosítások stb. A pótadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat a Nemzeti Adó és Vámhivatal látja el. Az adót a NAV által meghatározott számlára kell majd befizetni.

A biztosítási pótadó fizetésének kötelezettsége 2022. július 1. és 2023. december 31-e közötti időszakra terjed ki. Az adó mértéke sávosan meghatározott. Az adó megállapításához mind a Bit. mind pedig a Bizta törvény szabályait figyelembe kell venni. 

Figyelni kell arra, hogy a Tao. törvény szerint egymással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban állók esetében az adóalapokat össze kell adni. Az adót az adóalapok arányában kell megosztani a kapcsolt vállalkozások tagjai között.

A biztosítási adóval is sújtott szolgáltatások esetében (a casco biztosítás, a vagyon- és balesetbiztosítás, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás) 

A Bizta tv. szerinti biztosítási díj összege 2022.07.01.-.2022.12.31. Az adó mértéke
Az 1 milliárd forintot meg nem haladó rész után 4 százalék
Az 1 milliárd forintot meghaladó, de a 18 milliárd forint alatti rész után 8 százalék
A 18 milliárd forint meghaladó rész után 14 százalék

Az életbiztosítási ágazatok esetében a pótadó az alábbiak szerint alakul

A Bizta tv. szerinti biztosítási díj összege 2022.07.01.-.2022.12.31. Az adó mértéke
Az 1 milliárd forintot meg nem haladó rész után 2 százalék
Az 1 milliárd forintot meghaladó, de a 18 milliárd forint alatti rész után 3 százalék
A 18 milliárd forint meghaladó rész után 6 százalék

A biztosítási pótadóelőleg és a biztosítási pótadó megfizetése

A biztosítóknak 2022. november 30-áig pótadóelőleget kell fizetniük. Ennek összege azonos a fenti táblázatok alapján megállapított pótadó összegével. A biztosítási pótadót 2023. január 31-ig kell bevallani és megfizetni.

Ugyancsak pótadóelőleget kell fizetni 2023. május 31-éig. ennek összege azonos a 2023. január 1-jéig bevallandó – a fenti táblázat alapján számítandó – pótadóval.

A biztosítási adóval is sújtott szolgáltatások esetében (a casco biztosítás, a vagyon- és balesetbiztosítás, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás) a 2023. adóévre:

A Bizta tv. szerinti biztosítási díj összege 2023.01.01.-.2023.12.31. Az adó mértéke
A 2 milliárd forintot meg nem haladó rész után 2 százalék
A 2 milliárd forintot meghaladó, de a 36 milliárd forint alatti rész után 4 százalék
A 36 milliárd forint meghaladó rész után 7 százalék

Az életbiztosítási ágazatok esetében a pótadó az alábbiak szerint alakul a 2023. adóévre:

A Bizta tv. szerinti biztosítási díj összege 2023.01.01.-.2023.12.31. Az adó mértéke
A 2 milliárd forintot meg nem haladó rész után 1 százalék
A 2 milliárd forintot meghaladó, de a 36 milliárd forint alatti rész után 1,5 százalék
A 36 milliárd forint meghaladó rész után 3 százalék

A biztosítóknak az előző két táblázat alapján megállapított pótadót 2024. január 31-éig kell bevallania és megfizetnie.

* * *

Szerezd meg szükséges kreditpontjaid a Pentánál három különböző formában:

1) A hagyományos TANTERMI továbbképzések a megszokott helyszíneken, a megszokott oktatókkal. Továbbra is profitálhatsz a továbbképzések megszokott extráiból: Adó 2022 magyarázatok e-könyv, Pénzmosással kapcsolatos e-továbbképzés, szakterület-specifikus e-learning továbbképzés 50% kedvezménnyel, kérdés-válasz adatbázis.

2) ÉLŐ ONLINE közvetítés: otthonról (irodából), valós időben nézheted és hallgathatod az előadást, mintha a tanteremben ülnél. Felteheted kérdéseid is a jól ismert előadóknak. Ez a megoldás kombinálja az otthon (iroda) biztonságát a tantermi képzés előnyeivel. A hagyományos tantermi továbbképzés extráit itt is biztosítja a Penta.

3) Az E-LEARNING egy praktikus és ezért népszerű képzési forma, amellyel saját időbeosztása szerint, akár több részletben is megtekintheted a továbbképzés videóit.

Ismerd meg bővebben az egyes továbbképzési formák előnyeit, illetve hátrányait, válaszd ki a számodra legkedvezőbb megoldást! Szerezd meg kreditpontjaid akár már most!>> Jelentkezem a kreditpontos továbbképzésre

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!