A Magyar Közlöny 47. számában, kihirdetésre került a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet), amely a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges, a Magyar Kormány által elrendelt azonnali intézkedéseket tartalmazza. A részletszabályok meghatározására újabb kormányrendeletek várhatók. Bár a rendkívüli helyzet több ágazatot is igen negatívan érint, ettől függetlenül a kihirdetett átmeneti adóintézkedésekkel az alábbi ágazatok érintettek:

• a turisztikai,
• a vendéglátóipari,
• a szórakoztatóipari,
• a szerencsejáték,
• a filmipari, az előadóművész,
• a rendezvényszervező valamint a sportszolgáltatást nyújtók.

A kedvezménnyel érintett ágazatokban a munkáltató mentesül a munkabérek utáni közterhek megfizetése alól. A közterhek alóli mentesülés az március – április – május – június havi munkabérek után fizetendő közterhekre vonatkozik. Jelenleg ezeknek a közterheknek: 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás.

A jelenlegi adórendszerben a munkáltatók különböző adónemek alanyai lehetnek. Ebből az következik, hogy a munkáltatók egy részénél megjelenik, másoknál pedig nem jelenik meg a munkabérek után fizetendő szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás. Azon munkáltatók, akik az szja, a tao vagy a kata alanyai mindenképpen megjelenne a szocho és a szakképzési hozzájárulás. Ők tehát a kormányzati intézkedés alapján 19 százalék átmeneti adómérséklésben részesülnek.

A kisvállalati adóalanyok nem fizetnek szocho-t és szakképzési hozzájárulást, cserébe a személyi jellegű kifizetéseiket 12 százalék kisvállalati adó terheli. Ez alóli mentesítést a kormányrendelet nem tartalmaz. A szinkronitást az teremtené meg, ha ezek a munkáltatók is mentesülnének a munkabéreket terhelő 12 százalékos kisvállalati adó alól. Megjegyezném, hogy kivétel is akad, ez pedig a személyszállítási ágazat.

A kormányrendelet 4. § (1) b) értelmében a munkavállalók által a munkabérből levonandó közterhek havi összege legfeljebb 7710 forint lehet. Ez azonos az egészségügyi szolgáltatási járulék összegével. Az érintett hónapokban nem kell a munkabérből levonni a nyugdíjjárulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő-piaci járulékot. A kormányrendelet 4.§ (1) a pontja alapján munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn. A munkavállalónak tehát meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót és 7710 forint/hó összegig a természetbeni egészségbiztosítási járulékot.

Tételezzük fel, hogy az egyik kedvezményezett ágazatban dolgozó munkavállaló munkabére bruttó összege 300 000 forint/hó.

További kérdéseket vet fel a családi járulékkedvezmény érvényesítése, amelyre a bérszámfejtést végzők figyelmét érdemes felhívni. Az egyszerűség kedvéért folytassuk az előző példát azzal, hogy a munkavállalónak két általános iskolás és egy középiskola második évfolyamára járó gyermeke van. A kedvezményt ő kívánja igénybe venni

A turizmusfejlesztési hozzájárulás

A turizmusfejlesztési hozzájárulásról a 2016. évi LXVI. törvény X. fejezete rendelkezik.

Ez független attól, hogy az általános forgalmi adózás rendszerében alanyi adómentes, illetve attól is, hogy milyen vállalkozási formában tevékenykedik az adott szolgáltató. A törvény 261. § (4) értelmében a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke 4%. A fizetésre azok kötelezettek, akik az Áfa tv. Áfa törvény 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. és 5. pontja szerinti szolgáltatást végeznek. Az Áfa tv. változása következtében 2020. január 1-jétől turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetni a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás után is. A kormányrendelet 4. § (2) bekezdése értelmében a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni. Ebből az következik, hogy a vonatkozó időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására sem kerül sor.

A kisadózó vállalkozások tételes adója

A kisadózó vállalkozások tételes adóját és a kisvállalati adót a 2012. évi CXLVII. törvény szabályozza. A részletes feltételek ismertetése nélkül érdemes megemlíteni, hogy főfoglalkozású kisadózó vállalkozások esetében a tételes adó összege 50 000 forint/hó (választás esetén 75 000 forint/hó), a nem főfoglalkozású vállalkozók esetgében pedig 25 000 forint/hó. A kisvállalati adó mértéke 12 százalék. az adóalap a növelő-csökkentő tételek és a személyi jellegű kifizetések összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések. Természetesen foglalkoztatási kedvezmény is igénybe vehető és a veszteségelhatárolás szabályai is specifikusak. A 2020. március 18-án kihirdetett kormányrendelet megfogalmazására ügyelni kell, ugyanis nem minden katás és kivás vállalkozás mentesül az adófizetési kötelezettség alól.

A kormányrendelet 5. §-a értelmében egyenlőre csak a személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozások mentesülnek a kisadózó vállalkozások tételes adója alól. Szintén ugyanezen ágazat vállalkozásai mentesülnek a kisvállalati adó alól. A menetesítés időtartama: 2020. március, április, május és június hónapok.

A kihirdetett kormányrendelet nem tartalmazza ugyan, de az adóelőleg mérséklésének kérése, a részletfizetés valamint a fizetési haladék kérése esetén a nemzeti Adó és Vámhivatal is méltányosságot fog gyakorolni. Bízunk benne, hogy az önkormányzatok is.