A befektetőket sokféle elképzelés motiválja likvid tőkéjüknek, vagy az általuk vezetett cég likvid tőkéjének vállalkozási célra történő átengedésére. Bármi legyen is az oka egy vállalkozás alapításának vagy egy működő vállalkozás üzletrésze megszerzésének, a végső cél mindig a vagyongyarapodás. 

• A vagyonosodás megjelenhet úgy is, hogy a vállalkozás egyre nagyobb vagyont halmoz fel és ezáltal a tulajdonosok is gazdagodnak (közvetett gazdagodás), hiszen az üzletrészük egyre többet ér.
• A vagyongyarapodás másik útja a vállalkozás nyereségéből való részesedés, vagyis az osztalék megszerzése (közvetlen gazdagodás), akár magánszemély, akár gazdálkodó a befektető. Az adózás területén azonban más szabályok érvényesülnek. A magánszemélyek, társasági adóalanyok és a kisvállalati adóalanyok eltérő szabályrendszert kell érvényesítsenek az osztalék fizetése és megszerzése, valamint az egyéni vállalkozó osztalékalapjának megjelenése kapcsán.

Az osztalék a vállalkozás adózás utáni eredményéből fizethető. Természetesen a korábbi évek felhalmozott adózás előtti eredménye (eredménytartalék) is figyelembe vehető, azzal a megszorítással, hogy a számviteli szabályokat rögzítő 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt) osztalékkifizetési korlátaira és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk) előírásaira is ügyelni kell. 

A kettős könyvviteli elszámolás miatt az osztalék lényegében egy papiros profit. A jóváhagyott osztalék kifizetéshez pedig pénzre (forintra, devizára) van szükség. A vállalkozás rendelkezésére álló pénzügyi eszközök nem feltétlenül azonosok az adózás utáni eredménnyel és a rendelkezésre álló eredménytartalékkal. Emiatt máris három kérdés merül fel:

• Az egyik kérdés az, hogy a jóváhagyott osztalék kifizetésének van-e valamilyen törvény által szabályozott határideje, vagyis meddig kell kifizetni az osztalékot?
• A másik kérdés pedig az, hogy az osztalék kizárólag pénzben vagy más eszközben is „fizethető”.
• A harmadik kérdés az, hogy amennyiben az osztalékfizetési kötelezettség pénz helyett más eszközzel is teljesíthető, akkor hogyan alakulnak az adózási szabályok?

Amennyiben az osztalék jóváhagyásra kerül, akkor a kifizetés határidejét tekintve az a mérvadó, hogy a társasági szerződés miként rendelkezik. Egyáltalán rendelkezik vagy nem rendelkezik az osztalék kifizetésének határnapjáról. Amennyiben a társasági szerződés határidőt tartalmaz, akkor ennek lejárta után az osztalékon felül késedelmi kamat is követelhető. Egyéb esetben az osztalék kifizetésének végső időpontja bizonytalan.

Tovább bonyolítja a problémát, ha az érintett adóévben osztalékelőleg fizetésére került sor és a valós osztalék ettől nagyobb vagy kisebb összegű, netán a vállalkozás osztalékfizetési korlátba ütközik és az osztalékelőleget vissza kell fizetni. A visszafizetés azonnali, a többlet kifizetés időpontja az előzőekben leírtaktól függ.

A pénzben fizetett vagy kapott osztalék nem csupán magyar forint lehet. Nincs akadálya annak, hogy egy vállalkozás devizában fizessen osztalékot, de annak sincs, hogy külföldről devizában kapjon osztalékot. A deviza miatt azonban egy újabb kérdés merül fel. Melyik napon érvényes árfolyamot kell figyelni? Az osztalék jóváhagyásának napján érvényeset, vagy az osztalék kifizetésének napján érvényes árfolyam lesz-e a mérvadó? Arra is gondolni kell, hogy az osztalékelőleg fizetésének és az osztalékká válás vagy többletfizetés/visszafizetés napján érvényes devizaárfolyam is eltérhet egymástól. Emiatt nem csupán adózási, hanem számviteli feladatok is akadhatnak.

A legmerészebb elképzelés pedig a kripto devizában történő osztalékfizetés. A kriptodevizák terjednek, akár tetszik, akár nem, itt vannak már a hétköznapokban. Egyetlen nagyon-nagy gond van ebben az esetben, az pedig az árfolyam. Bár van olyan adótörvényünk, amely hivatalos devizaárfolyamra utal, de a kriptodevizáknak nincs kibocsátó bankjuk, így hivatalos devizaárfolyamuk sincs. Ezért javasolt ebben az esetben az osztalék magyar forintban történő megállapítása is.

Az osztalék összegének pontos meghatározás azért nagyon fontos, mert a társasági adóalanyok és a kisvállalati adóalanyok esetében adóalap korrekciók jelenhetnek meg, a magánszemélyek esetében pedig személyi jövedelemadóval és szociális hozzájárulási adóval is számolni kell. Megjegyezném, hogy a szocho-alap korlát számításánál a mai napig igen sok probléma mutatkozik. Egy két fontos kérdés:

• melyek azok a jövedelmek, amelyeket a szocho-alap korlát számításánál figyelembe lehet venni?
• a szociális hozzájárulási adó alapját vagy a személyi jövedelemadó-előleg alapját kell-e göngyölíteni?
• milyen adókat kell levonni a külföldiektől?
• külföldről kapott osztalékból kell-e szja-t és szocho-t fizetni Magyarországon?
• a külföldinek fizetett osztalékból kell-e szja-t és szocho-t fizetni Magyarországon?