A gazdálkodók között szinte egy sem akad olyan, amelyiknél a gépjárműhasználat valamilyen formája (munkába járás, munkavégzés, szállítmányozás stb.) ne jelenne meg. A gépjármű lehet megvásárolt (saját tulajdont képező), lízingelt vagy bérelt gépjármű.

A gépjármű tulajdonosok többféle adónemmel, sokféle elszámolási rendszerrel találkozhatnak, de nem mindegy, hogy a jogszabályi előírás melyik gépjárműre vonatkozik. A gépjárművek többfélék lehetnek (fajta, típus, besorolás szerint), azonban az adóztatás szempontjából az a döntő, hogy egy jármű gépjárműnek minősül-e, és ha igen, akkor melyik kategóriába sorolható be.

• személygépjármű vagy tehergépjármű (haszongépjármű), esetleg nem is gépjármű,
• környezetkímélőnek minősülő gépjármű vagy sem, 
• hibrid vagy tölthető hibrid gépjármű,
• új közlekedési eszközről van szó vagy nem, 
• rendelkezik alvázszámmal vagy sem, továbbá
• az is fontos, hogy a gépjárművön belföldi vagy külföldi rendszám található. 

Az adójogszabályok alkalmazhatóságának nehézsége ott kezdődik, hogy az „adótörvényeink” nem teljesen azonos meghatározást adnak az egyes gépjárművek fogalmára, azok besorsolására. Általában a személygépjármű kap adójogi definíciót, azonban az egyes adótörvényekben az sem teljesen azonos. 

A legnehezebb feladat tehát a gépjármű beazonosításával kezdődik, ugyanis a személygépjármű fogalma sem minden adótörvényünkben azonos. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (továbbiakban: Regadó tv.) és az általános forgalmi adózást szabályozó 2007. évi CXXVII (továbbiakban Áfa törvény) a gépjármű besorolását vámtarifaszámhoz köti. Ettől eltérően az Szja törvény a gépjármű kerekeit és az abban ülők számát számoltatja, továbbá utal a gépjármű önsúlyára is. A gépjárműben utazni képes létszámmal kapcsolatban is találhatóak eltérések. Az egyik törvény 8 főben, a másik törvény 9 főben határozza meg a létszámot. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény személygépjármű kategóriát nem határoz meg. Az értelmező rendelkezések között kizárólag a gépjármű kategória található meg.

A gépjárművekkel kapcsolatos adóelszámolásokra fokozott figyelmet kell fordítani, mert bármikor előfordulhat, hogy a kiválasztott gépjármű az egyik adótörvény alapján személygépjárműnek, a másik adótörvény alapján tehergépjárműnek minősül. Az adóztatás pedig nem egyforma. 

Arról már nem is beszélve, hogy sok esetben a gépjármű átalakításra kerül, például személyautóból teherautó lesz (átalakítás). Az átalakítások kapcsán sokszor felmerül a kérdés, hogy egy műszaki átalakítás feltétlenül megváltoztatja a gépjármű adójogi besorolását, és ha igen, akkor melyiket?

Az adóztatásban a legnagyobb eltérés a cégautóadó megjelenése/meg nem jelenése és az általános forgalmi adó levonhatósága/le nem vonhatósága területén mutatkozik. Természetesen egyéb eltérések is megfigyelhetők.

Az adójogszabályok helytelen alkalmazása (pl. általános forgalmi adó jogtalan levonása stb.) adójogi szankciókat vonhat maga után. 

Az áfás tevékenységet (is) folytatók esetében sem közömbös a gépjármű besorolása, hiszen 27 százalék általános forgalmi adó viseléséről, vagy levonásba helyezhetőségéről van szó. Az üzemanyag áfájáról (pl. gázolaj) már nem is beszélve. Ne felejtsük el, hogy az áfa az egyik legellenőrzöttebb adónem. Áfás tevékenység esetén a tehergépjármű áfája levonásba helyezhető, a személygépjármű áfája pedig csak akkor, ha a személyautó kerül áfás hasznosításra (eladás, bérbeadás, lízingbeadás, taxizás). Kivételt képez a bérelt és a nyílt végű lízingelt gépjármű áfája, amely esetekben más az eljárás útnyilvántartás vezetése és útnyilvántartás nem vezetése esetén.

Az új és a nem új gépjármű fogalma sem mindig következetes. Gondoljunk csak az új közlekedési eszköz közösségi beszerzésére, értékesítésére és a gépjárműkereskedők új és használt gépjármű fogalmára. A biztosító társaságokat már említeni sem merem. Elképzelhető, hogy valamely magánszemély vagy gazdálkodó új közlekedési eszköznek minősülő járművet szerez be a közösség valamely tagországából, majd a még mindig újnak minősülő járművet eladja egy gépjármű kereskedőnek. Máris felmerül a kérdés, hogy a gépjárműkereskedő alkalmazhatja-e a viszonteladókra vonatkozó különleges áfa szabályokat.

A magánszemélyekre is gondoljuk. Néha előfordul, hogy egy magánszemély vásárol egy nullkilométeres személyautót a márkakereskedésben, majd három-négy hónap múlva külföldre megy dolgozni vagy külföldre költözik és viszi magával az autót pl. Németországba. Máris felmerül a kérdés, hogy kell-e foglalkozni ebben az esetben az általános forgalmi adóval.

Máris felmerülnek legalább az alábbi kérdések?

• a gépjármű eladása áfás vagy mentes?
• kell-e áfakorrekciót végrehajtani, ha a gazdálkodó áfás és áfamentes tevékenységhez egyaránt használja a gépjárművet és még a 60 hónapos figyelési időszakon belül vagyunk?
• hogyan számláz gépjármű eladást az alanyi mentes adóalany belföldre, export esetén és közösségi értékesítéskor?
• magáncélú használat megjelenése hogyan befolyásolja az általános forgalmi adó levonhatóságát?
• a gépjármű bérbeadása, lízingbe adása miatt módosítani kell-e a levonható áfa összegét?
• megjelenik-e az általános forgalmi adó, ha a gépjármű egy külföldi gazdasági társaságban történő részesedésszerzés kapcsán tárgyi apportként szolgál? Hogyan kell ebben az esetben kiállítani a számlát?
• hogyan kell elszámolni az áfát a bemutató autók és a tesztautók esetében?
• a külföldi kiállításokra kivitt, majd később ott eladott gépjárművek esetén hogyan történik az áfa elszámolása?
• a bérelt autók kizárólagos magáncélú használata esetén levonható-e az áfa 50 százaléka?
• Mi a teendő, ha a gépjárművet nem Magyarországon, hanem más országban tankolják meg vagy töltik fel? Milyen áfa jelenik meg a számlán?

***

Április 13-án, a PENTA UNIÓ Zrt. által megrendezésre kerülő Gépjárművekkel kapcsolatos adóelszámolások kreditpontos konferencián, Sándorné Új Éva előadásában választ kaphatsz a gépjárművekkel kapcsolatban felmerülő adó kérdéseidre, mint a járművek beszerzése kapcsán felmerülő áfa, társasági adó, az üzemeltetési költségek elszámolása, a kiküldetéshez, munkába járáshoz kapcsolódó elszámolások témaköre kerül górcső alá, csak, hogy a legfontosabbakat kiemeljük.

A konferencián ezekre és még sok más kérdésedre is választ kaphatsz, ha 2023. április 13-án köszönthetünk résztvevőink között. Várjuk jelentkezésedet!