A 2020-as költségvetés fókuszában a családvédelmi akcióterv áll. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról T/6351. számú törvényjavaslat (továbbiakban: törvényjavaslat) egy újabb paragrafust kíván beiktatni a személyi jövedelemadót szabályozó 1995. évi CXVII. törvénybe (továbbiakban: Szja tv.).  A módosítás az összevont adóalap megállapításával kapcsolatos.

A jelenleg hatályos Szja. törvényben két jogcímen csökkenthető az összevonásra kerülő jövedelem. Az egyik jogcím az első házasok kedvezménye, a másik jogcím pedig a családi kedvezmény.

Az első házasok kedvezménye jogosultsági hónaponként 33.335 Ft. A családi kedvezmény pedig az eltartottak számától függően változik:

• egy eltartott esetén jogosultsági hónaponként 66.670 Ft/kedvezményezett eltartott,
• két eltartott esetén jogosultsági hónaponként 133.330 Ft/kedvezményezett eltartott,
• három vagy több eltartott esetén jogosultsági hónaponként 220.000 Ft/kedvezményezett eltartott.

A törvényjavaslat egy harmadik lehetőséggel is segíteni kívánja a családalapítást és a gyermekvállalást. Bevezetésre kerül a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye. Ez a kedvezmény minden más kedvezmény előtt lesz érvényesíthető. A kedvezményt nem csak a vérszerinti, hanem a gyermeket örökbefogadó szülőként nevelő anyák is érvényesíthetik.

A kedvezmény által érintett összevonásra kerülő jövedelmek:

• a munkaviszonyból származó jövedelmek (munkabér, jutalom, prémium, túlóra, illetmény, illetménykiegészítés, pótlék stb.),
• az adóköteles társadalombiztosítási ellátás (pl. táppénz, gyed),
• álláskeresési járadék, álláskeresési segély,
• a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye,
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
• magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme (pl. megbízási díjak),
• az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély e tevékenységéből származó jövedelme,
• mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
• az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme,
• a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme,
• a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme.

Az egyes jogviszonyok megszűnéséhez tartozó végkielégítés és az egyéni vállalkozók osztalékalapja nem vehető figyelembe kedvezményezett jövedelemként.

A közhiedelemmel ellentétben az adómentesség nem a nő élete végéig jár. Gondoljunk a jelenlegi és a tervezett nyugdíjkorhatárra és a nyugdíjas években végzett munkára is. Olvassuk csak el figyelmesen a törvényjavaslat szövegét! A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.

A kedvezményt azon gyermekekre tekintettel lehet érvényesíteni, akik miatt az anya családi pótlékra jogosult. A törvényjavaslat alapján az a gyermek is figyelembe vehető, aki miatt az anya családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt. Az adójogi kérdés megfejtéséhez annak ismerete is szükséges, hogy egy gyermek miatt meddig (pl. hány éves koráig) folyósítják a családi pótlékot. Egy egészséges gyermek esetében ez akár 20-21 év is lehet, amennyiben közoktatási intézményben folytatja a tanulmányait. Ehhez hozzáadva 12 éve, akkor 32-33 éves „gyermek” is lehet a negyedik gyermek.

Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.

A kedvezmény jogalap nélküli igénybevétele szankcionálásra kerül. A szankció mértéke 12 százalék, amelyet a befizetési különbözetre kell majd felszámítani.

A családi kedvezmény érvényesítése nem szűnik meg. A családi kedvezményre a gyermekek édesapja vagy a gyermekek édesanyjának házastársa, élettársa is jogosult lesz. Ez abból következik, hogy a családi kedvezmény közösen érvényesíthető, illetve megosztható.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját minden más kedvezményt megelőzően csökkenti. A magánszemély a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítése érdekében az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizető, munkáltató részére adóelőleg-nyilatkozatot adhat.

Arra is figyelni kell, hogy a négy gyermekes anya is adhat a kifizetőnek családi kedvezményről szóló nyilatkozatot. Tekintettel arra, hogy a családi kedvezményt talán nem lesz miből igénybe vennie, ezért az a fő szabály lép életbe, hogy az adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe. Ebből pedig az következik, hogy nem csak adómentesség, hanem a jövedelem függvényében erőteljes járulékcsökkentés is bekövetkezik. A járulékkedvezmény igénybevételének sorrendje nem változik:

• 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
• 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
• 10 százalék nyugdíjjárulék.

A munkaerő-piaci járulékkal szemben családi járulékkedvezmény továbbra sem érvényesíthető.

A négy- vagy többgyermekes anyák személyijövedelemadó-mentessége a törvényjavaslat alapján 2020 januárjában lép életbe.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is találkozhatsz Sándorné Új Évval a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem