Személygépjármű nélkül már kevesen tudják elképzelni mindennapjaikat. A megvásárláshoz szükséges tőke azonban nem mindig áll rendelkezésre, de az is lehet, hogy vásárlás helyett a lízing a kedvezőbb megoldás. A lízingkonstrukciók típusaival az előző cikkben foglalkoztunk.

Mit tekinthetünk személygépjárműnek?

A lízingügyleteknél mindig tisztázni kell, hogy mi a lízing tárgya. A probléma máris itt kezdődik. A gondot a személygépjármű meghatározása jelenti, különösen akkor, ha a személygépjármű lízing adózási kérdéseivel kell foglalkozni. Az egyes adótörvények személygépjármű fogalma nem teljesen azonos.

A lízing folyamata azzal kezdődik, hogy a személygépjárművet valahol legyártják. Az adózást nem befolyásolja, ha a gyártás robottechnikával történik, de az sem, ha hagyományos gyártású. A kész gépjármű késztermékként a gyártó raktáraiba, majd eladásra kerül. Ebben a pillanatban már bonyolódik a dolog. A kérdés az, hogy a késztermék a gyártás országában van, netán vevői készletként már más országba került. Az igazi kérdés most azonban az, hogy a gyártó milyen járművet gyártott? Személygépjárművet vagy tehergépjárművet? Szemrevételezés alapján ez a kérdés nem megválaszolható, pedig az eladási árat befolyásolhatja. 

A lízingügylet következő klasszikus lépése az, hogy a lízingcég megvásárolja a gépjárművet, amelyet majd lízingbe ad. Ez lehet belföldi vásárlás, közösségi beszerzés, de akár import is. 

Ezt követően a személygépjármű lízingbe adásra kerül. Biztos, hogy a gépjármű személygépjármű?

Egy-egy lízingügylet helyes adó és számviteli elszámolásaival kapcsolatos több törvény, – némely esetben – kormányrendelet szabályozását is figyelembe kell venni. Az autólízing témaköre kapcsán ez különösen fontos, hiszen az egyes jogszabályokban a személygépjármű meghatározása nem teljesen azonos. Az adótörvények eltérő definiálása miatt előfordulhat, hogy ugyanazon gépjármű az egyik törvény alapján tehergépjárműnek, a másik adótörvény alapján pedig személygépjárműnek minősül. Ezért a számviteli nyilvántartásokban is érdemes jelezni, ha egy-egy esetben a kérdéses gépjármű az egyes adótörvények alapján két gépjármű kategóriába is beleesik. Mindemellett rendkívüli módon figyelni kell az adóelszámolásokra is.

A személygépjármű lízing kapcsán ismerni kell az áfa, a regisztrációs adó, a gépjárműadó és a cégautóadó szabályozását. Mindemellett a társasági adó, a kisvállalati adó szabályozását, és a személyi jövedelemadó előírásokat, szabályokat is. Újra felmerül tehát a kérdés, hogy mi is az a személygépjármű.

Áfa levonhatóság a személygépjármű lízing esetében

A gépjármű beszerzésekor és lízingbe vételekor az egyik legfontosabb kérdés az általános forgalmi adó levonhatósága. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) személygépjármű fogalmat nem tartalmaz, kizárólag a levonási jog kapcsán a 124. § (1) bekezdés b) pont] utal vámtarifaszámmal (8703) a személygépkocsikra. 

Az Áfa tv. 124. § (1) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy nem helyezhető levonásba a személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó. Ezt a tételes tiltást feloldja az Áfa tv. 125. § (1) a) pontja, amely megengedi az előzetesen felszámított áfa levonásba helyezését, ha a személygépjármű továbbértékesítési célt szolgál. Felmerül azonban a kérdés, hogy levonásba helyezhető-e a személygépjármű előzetesen felszámított áfája operatív lízingbe vagy pénzügyi lízingbeadás esetén.

Ezzel még nincs vége az áfaelmélkedésnek, mert az is fontos kérdés, hogy levonásba helyezheti-e a személygépjárművet lízingbevevő a részére előzetesen felszámított, a lízingdíjat terhelő áfát. A kérdés nem egyszerű, mert más a szabály operatív lízing, nyíltvégű lízing és zártvégű lízing esetén.

Lízingelt járműhöz kapcsolódó szolgáltatások áfa-levonhatósága

Következő kérdést a lízingszerződés tartalma bonyolítja. Vannak olyan lízingkonstrukciók is, amelyek több szolgáltatást tartalmaznak (sofőrszolgálat biztosítása, időnkénti autótakarítás, szervizelés, gépjármű biztosítás stb.). Ebben az esetben mi az áfa alapja? Ne felejtsük el, hogy a lízing az adásvétel, a bérbeadás és a hitelügylet keveréke.

A szerződésben meg kell határozni, hogy az autóhasználathoz kötődő szolgáltatások, gumicsere, kötelező karbantartás és az esetleges egyéb javítások költségeit melyik fél viseli. A költségelszámolási lehetőség pedig független attól, hogy a cégautóadót a bérlő vagy a bérbeadó vallja be és fizeti meg.

A személygépkocsi javításával kapcsolatos költségeket az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni a szerviz számlája alapján. Az Áfa törvény 50 százalékos levonási tilalmat ír elő a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához igénybe vett szervízszolgáltatások előzetesen felszámított adójával kapcsolatban. Az alkatrészek áfáját azonban levonásba helyezni nem lehet. Felmerül azonban a kérdés, hogy levonható-e az áfa, ha a beszerelt alkatrész nagyobb értékű javítási munka részeként kerül számlázásra.

Lízinghez kapcsolódó költségek, ráfordítások minősítése a társasági adóban

A karbantartási, szervízelési költségek a társasági adóban elismert költségnek minősülnek. A társasági adóban adózás előtti eredményt módosító tételt nem kell elszámolni. Mi a helyzet a gépjármű értékcsökkenésével? Ki tartja nyilván a lízingbe adott személygépjárművet? Melyik fél számolja el az értékcsökkenést? Melyik fél adóalapját kell emiatt korrigálni?

Némely esetben előfordul, hogy a lízingelt gépjármű vezetője szabálytalanul közlekedik (pl. gyorshajtás) és ennek következtében megbírságolják. A közigazgatási és a szabálysértési bírság – főszabály szerint – a gépjármű üzemben tartójával szemben kerül kiszabásra. A könyvelés alapbizonylata a hatóság által küldött határozat. A Tao. törvény szabályai nem kedveznek a bírság költségkénti elszámolásának. A közigazgatási vagy szabálysértési bírság ráfordításként elszámolt összegével az adózás előtti eredményt meg kell növelni. Igaz ez abban az esetben is, ha a vétkes gépjárművezetővel a bírság összegét megtéríttetik?

A lízingbe adott személygépjármű is szenvedhet balesetet, de az is előfordulhat, hogy lopásnak/részlopásnak esik áldozatul. A baleset következtében kisebb nagyobb vagyoni kár keletkezhet, de a kár lehet gazdasági vagy műszaki totálkár is. Gazdasági totálkár esetén a gépjármű javítható, de a magas javítási költségek miatt a javítást elvégezni nem érdemes. Műszaki totálkár bekövetkezésekor a gépjárművet megjavítani nem lehet. A roncsértékkel csökkentik a kártérítés összegét? Egyáltalán kártérítésről vagy kártalanításról van szó, amikor a biztosító szolgáltat?

Abban az esetben, ha a károkozás a bérbevevő hibájából következett be, akkor a kár összege és a biztosító által fizetett kártérítés összege közötti különbözetet meg kell térítenie. Most merül fel a kérdés, hogy melyik félnek kell megkötnie a szükséges gépjármű biztosításokat? Kinek fizet a biztosító? Megtéríti-e a biztosító a javításhoz kapcsolódó általános forgalmi adó összegét? Miért is kér a biztosító áfa nyilatkozatot? 

Maradványérték meghatározásának jelentősége

Az adózási kérdések mellett, különösen a nyílt végű lízingkonstrukciók miatt beszélni kell még a maradványértékről is. A szerződésben megállapított maradványérték a lízingdíj nagyságát befolyásolja. 

Abban az esetben, ha a maradványértéket viszonylag magasan állapították meg lízingtárgy tényleges piaci értékéhez képest, akkor a megemelt maradványérték miatt a lízingdíjak a kellőnél alacsonyabbak lesznek. Ez igen kedvező a futamidő alatt lízingbevevőnek, viszont a futamidő végén sokkal magasabb összeget kell kifizetnie a tulajdonjog megszerzéséért. 

Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a tulajdonjog a maradványérték megfizetésével száll át a lízingbevevőre, ebből pedig az következik, hogy a maradványértéket terhelő általános forgalmi adót levonásba helyezni nem lehet. A magas maradványérték le nem vonható áfája megdrágítja a gépjármű lízinget. Azt se felejtsük el, hogy személygépjármű vásárlása esetén az Áfa tv. fő szabály szerint tiltja az általános forgalmi adó levonásba helyezését. 

A túl magas maradványérték piaci kockázatot is hordoz. Tételezzük fel, hogy egy személygépjármű nettó eladási ára 15 millió forint. A gépjármű nyílt végű lízing keretében kerül hasznosításra. A lízingbeadó az autót 60 hónapos futamidővel, annuitásos (azonos részletfizetésű) és 8 millió forint maradványértékkel adja lízingbe. A futamidő végén ugyanezen típusú és használtsági állapotú személygépjárművek piaci ára 5 millió forint. A gépjármű esetleges további eladása veszteséget generál. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha a lízingbevevő vevőkijelölési joggal él. A magas maradványértéken értékesített gépjármű esetén a harmadik fél (vevő) nem élhet áfalevonási joggal.

Amennyiben a futamidő végén a lízingbevevő (sem harmadik fél) nem kíván élni a tulajdonjog szerzési lehetőséggel az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz. A lízingtárgy értékesítéséből befolyó bevétel pedig nem fog fedezetet nyújtani az akkor fennálló teljes követelésre. Azt ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy a használt gépjárműpiacon csak kivételes esetben lehet emelkedő árakat tapasztalni. A fenti példát tovább folytatva elég jól látható, hogy a személygépjárművet nem lehet 8 millió forintért értékesíteni, tehát a lízingbeadó pénzügyi veszteséget szenved el. Ez számára nem előnyös.

Végül arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magas maradványérték olyan szempontból is kockázatot jelenthet mindkét félnek, ha véletlenül bekövetkezik egy súlyos töréskárral (műszaki vagy gazdasági totálkár) végződő baleset. Semmi garancia nincs arra, hogy a biztosító kártérítése fedezni fogja a károkat.

Gyakran előfordul, hogy a képzett maradványérték a lízingbeadó kockázatának csökkentése érdekében lényegesen kisebb, mint az eszköz valós piaci értéke. Ez kissé irányítja a lízingbevevő döntését is, mert ebben az esetben a futamidő végén a tulajdonjogot nem éri meg átengedni a lízingbeadónak. 

Az igazi kockázat a vevőkijelölés esetén jelenik meg. Vevőkijelölés esetén ugyanis a képzett maradványértéken adják át a tulajdonjogot, ami lényegesen kisebb a valós piaci értéknél.

A személygépjármű lízing tehát számos pénzügyi kockázati, adóelszámolási és számviteli nyilvántartási kérdést is felvet.

***

5percAdó ajánló:

Teljesítsd 2024. évi kreditpontjaid most! Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet!

• Tantermi továbbképzések >>
• ÉLŐ ONLINE közvetítések >>
• E-LEARNING videók >>

***

A cikksorozat tagjai:

I. rész: Lízingról gazdasági szakembereknek – könyvelés, számlázás, áfa-levonás, társasági adóban érvényesíthető kedvezmények, lízing és a KIVA kapcsolata, gyakorlati kérdések
III. rész: Az ingatlanlízing