A tőzsdei játszmák és az adórendszer

A nagy hozammal kecsegtető tőzsdék szerteágazó adókérdései mind magánszemélyek mind vállalkozók esetében

Az emberek nagy része szeret játszani, de nem feltétlenül társasjáték formájában. Egy nagy össznépi játszma, spekuláció, nyerészkedés „parkettje” a tőzsde. Sokan megpróbálták, sokan nyertek, sokan vesztettek. Olyan is akad, aki a tőzsdén sok millió forinttal, dollárral, euróval stb. kaszinózik. A játékosok lehetnek magánszemélyek, de egyéni és társas vállalkozók is. Egy dologra kevesen gondolnak, hogy ez egy nagy hozammal kecsegtető, de igen kockázatos játék. Ehhez érteni vagy ezt érezni kell. Teljesen mindegy, hogy fundamentalista, technicista elemzés pártján állunk, vagy csak úgy – minden elméleti tudás híján – érzéseinkre vagy mások érzéseire hallgatva adunk és veszünk értékpapírt, gabonát, olajat, nemesfémet, bármit, ami valamely ország tőzsdéjén tőzsdecikknek számít.

A kereskedés lehet klasszikus, elektronikus. Lehet belföldi tőzsdén zajló, de éppen más ország tőzsdéjén is lehet próbálkozni. Egy valamit ne felejtsünk el. Tőzsdén csak és kizárólag tőzsdetag kereskedhet. A tranzakciók rajtuk keresztül bonyolódnak még akkor is, ha fizikai megvalósulásában sokszor nem ez látszik. Olyan tőzsdét is említenék, ahol nem kereskedhet bárki, még áttételesen sem. Ez pedig a dollár milliárdokat forgató gyémánttőzsde. Ez a klasszikus tőzsdét meg sem közelíti, hiszen a klasszikus tőzsdéken homogén termékekkel kereskednek. A gyémánttőzsdén ilyen nincs. Egy árnyalat, egy karát, egy jellegzetes metszés és máris milliós nagyságrendben kileng az ár. Ehhez speciális gyémánt ismeretek szükségesek. Ezzel kevesen rendelkeznek. Erről tehát a továbbiakban szó se essék. Maradjunk a klasszikus értéktőzsdénél, hiszen a magánszemélyek tőzsdei kereskedése nem a cukorra, olajra, gabonára, kakaóra stb.-re irányul.

Sok magánszemély megpróbálta már a tőzsdézést és egyre többen vannak, akik ki akarják próbálni. A magánszemélyek általában értékpapírokkal és devizával kereskednek. Némelyikük még a Forex piacra is kilép.

Az értékpapír kereskedelem kapcsán a magánszemélyeknél a személyi jövedelemadózás kérdése merül fel, azonban a szabályokat ismerni kell, hiszen a tőzsde nagy része elismert tőkepiaci ügyletet bonyolítónak számít és így speciális adójogi ismeretekre van szükség mi, hogyan, milyen jogcímen adózik. Ellenkező esetben túlfizetés vagy adóhiány merülhet fel. Mindkettő igen kellemetlen. Azt se feledjük, hogy a tőzsdén megszerzett értékpapírokhoz klasszikus hozamok is tapadhatnak (pl. kamat, osztalék), tehát az árfolyamnyereség vagy veszteség kezelése mellett ezeknek a jövedelmeknek a helyes adózására is ügyelni kell.

Néhány felmerülő kérdés: Milyen bizonylataim vannak a különböző tranzakciók kapcsán? Milyen nyilvántartást kell vezetnem? Hogyan számolom ki az adóalapot? Milyen költségeket vehetek figyelembe a nyereség ellentételezésére? Az adót levonják a kereskedők/szolgáltatók  vagy önbevallással kell az adózónak számot adnia a realizált jövedelemről? Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni? Betudhatom-e a veszteséget a nyereséggel szemben? Milyen adatot szolgáltatnak rólam a különböző tőzsdei és nem tőzsdei résztvevők az adóhatóságnak? El tudom-e kerülni, hogy az adóhatóság tudomást szerezzen az ügylet részleteiről? Ez utóbbi nem valószínű. Az adatszolgáltatás az adóazonosító jellel összekapcsolt tranzakció?

A vállalkozók esetében sem egyszerűbb a gondolkodás. Hogyan tartom nyilván az értékpapír, deviza illetve más termékekkel való ügyleteket számvitelileg? Mi lesz a bizonylat? Mi a bekerülési kikerülési érték egy konkrét tranzakció esetében. Tőzsdén vettem és őrzöm az értékpapírt, devizát, terméket? Tőzsdén vettem és skalpolok (ezt egyébként nem szabad). Azonnali vagy határidős ügyletről van szó? Azonnali, határidős vagy opciós ügyletről van szó? Ha csak opciós jogokat vásároltam, hogy történjen az elszámolás? Opciós stratégiát építek ki. Mit tegyek? Hogyan fogok adózni? Vehetek-e értékpapírt, devizát vagy terméket rendelkezésemre álló pénz nélkül? Eladhatom-e azt az értékpapírt, devizát vagy más eszközt ami nincs? Mikor keletkezik számomra bevétel? Melyik bevallási időszakban mutatkozik meg a pénzügyi eredmény? Vállalkozások esetében ez a könnyebbik kérdés. Persze a gondolkodás ott kezdődik, hogy melyik adónem alatt tőzsdézhetek. Mi a helyzet a kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozó egyéni és társas vállalkozásokkal? Megannyi kérdés és egyre több.

*  *  *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervesében 2018. április 5-én tartandó konferenciámat – melynek címe A pénzügyi befektetések és a tőzsdeműveletek adózási kérdései – különösen azoknak ajánlom, akik a klasszikus pénzügyi lehetőség mellett vállalkozói szellemmel, kockáztatási merészséggel is rendelkeznek és bátran kilépnek a megszokottól eltérő pénzügyi színterekre. Jelentkezz most még kedvezményesen!

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!