Az osztalék adóztatásának változásai 2019-től

Az új Szocho törvény alapján fizetendő adó és annak korlátja

A nyári adómódosítások olvasgatása kapcsán nem biztos, hogy feltűnt, de igencsak fontos változásra kell felhívni a figyelmet. Ez pedig nem más, mint az osztaléktípusú jövedelmek adószabályainak változása. A személyi jövedelemadó osztalékot érintő szabályozása ugyan nem változik, de az osztalékot terhelő, jelenleg 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás helyett 2019-től 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni az osztalékjövedelmek, valamint az egyéni vállalkozói osztalékalap után.

A személyi jövedelemadózást szabályozó 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 66. § (1) bekezdése értelmében az osztalék és az osztalékelőleg teljes összege adóköteles jövedelemnek minősül. Az osztalékelőleg és az osztalék utáni adót annak az évnek a szabályai szerint kell megállapítani, amelyikben az osztalék kifizetésre kerül. Az Szja tv. 66. §-a alapján osztaléknak minősül:

  • a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem,
  • a kamatozó részvény kamata,
  • a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem,
  • az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama,
  • a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték,
  • a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg,
  • osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel.

A cikk témája okán figyelembe kell venni az egyéni vállalkozók Szja tv. 49/C. §-a alapján kiszámítandó osztalékalapját is.

A jelenlegi szabályozás alapján az osztalékot (osztalékalapot) 15 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli. Az eho-t 450 000 forintig kell megfizetni, azonban a 450 000 forintos küszöb számításakor bele kell számítani az egészségbiztosítási alapba történő minden befizetést, vagyis a megfizetett:

  • 4 + 3 százalék egészségbiztosítási járulékot,
  • a 7 320 Ft/hó egészségügyi szolgáltatási járulékot,
  • 15 százalék ekho mérték alkalmazása esetén az ekho 1,6 százalékot.

Tételezzük fel, hogy egy magánszemély 1 000 000 forint osztalékot kap egy kft-ben lévő részesedése után. A magánszemély munkabére bruttó 6 000 000 forint. Az osztalékot 150 000 forint személyi jövedelemadó és 140 000 forint egészségügyi hozzájárulás terheli. A korlátozás következtében a 450 000 forint eho korlátot csökkentetni kell a munkabérből levont 7 százalék egészségbiztosítási járulékkal (6 000 000 x 0,07), vagyis 420 000 forinttal. A fennmaradó összeg (450 000 – 420 000) 30 000 forint, vagyis ennyi egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni. Nem csökkenthető a 450 000 forintos korlát az igénybe vett családi járulékkedvezmény összegével.

A 2019. január 1-jén hatályba lépő, a szociális hozzájárulási adót szabályozó törvény 2018. évi LII. törvény (továbbiakban új Szocho tv.) 1. § (5) bekezdés c) pontja értelmében 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó fogja terhelni az Szja tv. 66. §-ában definiált osztalék jövedelmeket, továbbá az Szja tv. 49/C. §-ában meghatározott vállalkozói osztalékalapot.

Az új Szocho tv. 5. § (3) bekezdése értelmében nem esik adófizetési kötelezettség alá az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama.

Az új Szocho tv. 29. § (1) bekezdése értelmében a természetes személyt a naptári év folyamán mindaddig terheli az adófizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy elérte az adófizetési felső határt. Kérdés az, hogy mi is ez a felső határ 2019-től. Már nem 450 000 forintban kell gondolkodni.

Az adófizetési felső határ

A Szocho tv. 2. § (2) bekezdése rendelkezik az adófizetési felső határról. A szabályozás értelmében a szociális hozzájárulási adót (szocho) addig kell megfizetni, amíg a természetes személy figyelembe veendő jövedelmeinek összege a tárgyévben (itt vegyük 2019-et) eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. A cikk írásakor a 2019. évi minimálbér összege még nem ismeretes. A korlátozás nem vonatkozik minden jövedelemre (pl. munkabér, jutalom, túlóra, pótlék, megbízási díj). Amennyiben a munkabér éves összege pl. 10 000 000 forint, akkor a teljes összeg után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mely jövedelmek tartoznak a szocho fizetési korlát alá.

A szocho fizetési korlátozás alá tartozó jövedelmek:

  • vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
  • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
  • az osztalék [Szja tv. 66. §],
  • az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
  • a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
  • a külföldi előadóművész jövedelmei [Szja tv. 1/B. §].

Az adófizetési felső határ számításakor nem lehet figyelembe venni azokat a szocho alapokat sem, amelyek után szociális hozzájárulási adót ugyan kell fizetni, de a magánszemélynek nem keletkezik jövedelme. Az adófizetési felső határba tehát nem tartozik bele:

  • az Szja tv. 70. §-a alá tartozó egyes meghatározott juttatások,
  • az Szja tv. 71. §-a alá tartozó béren kívüli juttatások, valamint
  • az szja tv. 72. §-a alá tartozó kamatkedvezmények után megfizetett szociális hozzájárulási adó alapja.

Tételezzük fel, hogy egy magyar illetőségű természetes személy 1 000 000 forint osztalékot kap egy kft-ben lévő részesedése után. Az osztalék kifizetésének időpontja 2019. Az adóalany éves munkabére 2 000 000 Ft. Az osztalékot terhelő személyi jövedelemadó az 1 000 000 forint 15 százaléka. Az osztalékot terhelő szociális hozzájárulási adó összege az 1 000 000 forint 19,5 százaléka. Azonban a 2019. évi minimálbér huszonnégyszereséből le kell vonni a 2 000 000 forintot és a fennmaradó összeg 19,5 százalékát kell megfizetni szociális hozzájárulási adóként.

Az új Szocho tv. lehetőséget ad a természetes személynek, hogy a kifizetőnek nyilatkozzon arról, hogy az adókorlátnál figyelembe veendő jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt.

Ha az adófizetési felső határt az előzőek szerinti jövedelmeinek összege mégsem éri el, a természetes személy az őt terhelő adót 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése