A kriptovaluták adózási kérdései – 1. rész

Magánszemélyek Bitcoin ügyletei…

Ma már valóság, amiről egykoron álmodni tudtunk. Napjainkra a számítástechnika és az internet olyan fejlettségi fokot ért el, hogy a kiadott szoftverek képesek teljes virtuális világokat, gazdaságokat és pénzeket modellezni. A már régóta létező elektronikus pénz lehetséges alternatívájaként bevezetett virtuális pénznemek viszonylag új megjelenése számviteli és adójogi kérdések sorát veti fel.

A problémát leginkább az okozza, hogy a köztudatban összemosódik az elektronikus pénz és a virtuális pénz kategóriája, ami nem csoda, hiszen a két pénz rendkívüli módon hasonlít egymásra. Az egyik alapvető különbség abban ragadható meg, hogy az elektronikus pénzt annak kibocsátóján kívül harmadik félnek is el kell fogadnia fizetési műveletek teljesítése céljából. Ez a virtuális pénzre egyáltalán nem igaz, mivel azzal kizárólag az azt használó virtuális világon belül lehet fizetni.

Az egyik legnépszerűbb – bár koránt sem egyedülálló – kriptovaluta a Bitcoin (bitérme). 2008 novemberében kezdődött el ezen virtuális valuta karrierje, amikor egy magát Satoshi Nakamotónak nevező ismeretlen személy megjelentette az interneten híres tanulmányát, amelyben egy kizárólag a virtuális térben létező pénz megalkotásának folyamatát mutatja be. Az első Bitcoinok forgalmazása 2009 januárjában indult meg és napjainkra világkarriert futott be. Népszerűsége a növekvő felhasználói, kereskedői és startup-vállalkozói körrel mérhető. Budapesten 2014 óta a város több pontján megjelentek Bitcoin automaták, és az online váltóhelyek száma is megszaporodott. Ebből pedig az következik, hogy az adójogi kérdésekkel is foglalkozni szükséges.

A Bitcoin teljesen önállóan, a hagyományos banki csatornáktól elkülönülten működik. Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy ez a pénz mennyire legális. Szakmánkra lefordítva: végig kell gondolni, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) 30.§ (1) bekezdése értelmében vajon van-e jelentési kötelezettsége annak a könyvelőnek, könyvvizsgálónak, adótanácsadónak, adószakértőnek, akinek az ügyfele Bitcoint vásárol, elfogad vagy éppen Bitcoin-nal kereskedik. Úgy vélem, hogy bár a Bitcoin alkalmas a pénzmosásra és természetéből adódóan a terrorizmus finanszírozására is, azonban az üzleti tranzakciók Bitcoinnal való lebonyolítása önmagában még nem egyértelmű ezen tények bizonyítására. Ezen cselekmények megvalósításának kockázata alig nagyobb, mint az bármely más valuta használatánál előfordulhat. Ebből pedig az következik, hogy a Bitcoin megjelenése önmagában nem ad okot arra, hogy a Pmt. szerinti jelentési kötelezettséget teljesíteni kelljen.

A Bitcoin tranzakciók adójogi megítéléséhez a Bitcoin lényegét kellene megragadni. Ez nem egyszerű probléma. Sok jogász foglalkozott már ezzel a kérdéssel, azonban a Bitcoin beazonosítása nem egyértelmű. Ennek oka az, hogy a Bitcoin több pénzügyi kategóriának is megfelel. Kezelhetnénk ingóságként, vagyoni értékű jogként, értékpapírként – mert mindezekre hasonlít -, azonban egyiknek sem felel meg teljesen. Ebből az következik, hogy sem az ingó értékesítés, sem a szabályozott tőkepiaci műveletek, sem a vagyoni értékű jog értékesítésének szabályai nem alkalmazhatók.

A beazonosításhoz szükséges legnagyobb segítséget talán az Európai Bankhatóság meghatározása adja, amely szerint „a virtuális pénz egy olyan szabályozatlan digitális pénzeszköz, amelyet nem az adott állam központi bankja bocsát ki és biztosít, így annak értékállóságát sem garantálja, ennek ellenére az adott piacon elfogadott fizetőeszközként jelenik meg”. Ebből pedig az következik, hogy a Bitcoin és más kriptovaluták (pl. Litecoin, Ripple, Ethereum, Dash stb.) kapcsán is az általános valuta-tranzakciók (fizetőeszköz) szerinti bizonylatolási és adózási környezetben lehet mozogni.

További kérdés, hogy ha a Bitcoin-nak nincs központi kibocsátója, akkor milyen módon lehet hozzájutni. Ennek több módja is lehetséges: vásárlás, elfogadás, bányászás (termelés).

Bányászat

A Bitcoin megszerzésének egyik esete a Bitcoin bányászat. Ennek lényege, hogy a magánszemély egy szoftver felhasználásával jut hozzá a fizetőeszközhöz. Jelenleg ez 25 BTC/alkalom. Minek minősül ez a pénz? Ajándék? Adomány? Semmi olyannak nem tekinthető, amely kifizetőhöz kötődik. Ez a bevétel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 16. § (1) bekezdése értelmében önálló tevékenységből származó bevételnek minősül. A jövedelemszerzés helye a magánszemély illetősége szerinti állam. Az Szja tv. 17. § (3) bekezdése értelmében a megszerzett bevétellel szemben költség elszámolása (pl. szoftver vételára) lehetséges. Tekintettel arra, hogy a Bitcoin bányászat esetében kifizető nem nevesíthető (nincs), ezért az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Eho tv.) 3. § (1) bekezdése értelmében a jövedelem után a magánszemélyt 22 % egészségügyi hozzájárulás terheli. A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Ez a költség az Szja tv. 3. számú melléklete alapján költségként elszámolható. A jövedelem tehát a bevétel, vagy a tételesen elszámolt költségek, vagy a bevétel 90%-a alapján határozható meg. A költség elszámolási lehetőség következtében a 82 %-os adóalap-megállapítási szabály nem alkalmazható. A jövedelem után 15 % személyi jövedelemadót és 22 % egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Vásárlás

A Bitcoin megszerzésének másik lehetősége a vásárlás. Felmerül a kérdés, hogy miért. Két oka lehet. Egyrészt a Bitcoin a vásárlást követő bármely időpillanatban klasszikus devizára (pl. euró, amerikai dollár) váltható, másrészt fizetni is lehet vele (pl. taxi, étterem). A két lehetőség közül adóztatási szempontból a devizára váltás lehet az érdekes. Ne felejtsük el, hogy a Bitcoin árfolyama – bár időnként ingadozik, vagy éppen zuhan – igen meredeken emelkedő trendet mutat. Márpedig ebből az következik, hogy kis odafigyelés esetén a Bitcoin eladásakor több deviza keletkezik, mint amennyi a vásárláskor ráfordításként felmerült. Adózási szempontból a kérdés az, hogy tekinthető-e ez a különbség devizaárfolyam-nyereségnek. Véleményem szerint nem. A kriptovaluták nem tekinthetők klasszikus devizának. Ennek több oka létezik. Ezek közül az egyik, hogy nincs hivatalos kibocsátója. Egyébként sem az MNB által jegyzett hivatalos, sem az MNB által euróban megadott árfolyama sincs. Nem alkalmazható tehát az Szja tv. 12. számú mellékletének 7.4 pontja, miszerint egyéb indokkal adómentes a valuta, a deviza forintra, a forint devizára, valutára, valamint a devizának, a valutának más devizára, valutára való átváltásakor keletkezett árfolyamnyereség, feltéve, hogy az átváltás nem üzletszerű tevékenység keretében történik. Hogyan adózik tehát ez az árfolyamnyereségnek nem minősíthető többletjövedelem? Ez a jövedelem az Szja tv. 28. § (1) bekezdése alapján egyéb bevételnek minősíthető, tehát a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni lehet. A jövedelmet 15 % személyi jövedelemadó és 22 % egészségügyi hozzájárulás terheli.

A kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot. Kérdésként merül fel, hogy milyen bizonylatok állnak rendelkezésre Bitcoin ügylet esetében és azt ki fogja kiállítani? Magánszemélyek esetében javasolt a részletes nyilvántartás: személyi adatok, tranzakció típusa, dátuma, mennyisége, árfolyam, jóváírás időpontja stb.

Cikksorozatunk következő részében a vállalkozók Bitcoin ügyleteinek kérdéseit vesszük sorra.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!