A transzferárazás misztikus és bonyolult szabályrendszere sokakat elriaszt attól, hogy mélyebben foglalkozzanak ezzel a területtel, és inkább kevésbé átgondolt kiutat keresnek az útvesztőből. Belekapaszkodnak olyan tévhitekbe, hogy a transzferár csak a „nagy” cégek problémája, vagy „majd a külföldi anyavállalat megoldja piaci ár meghatározási feladatokat, transzferár dokumentációt”. Gyakori félreértés az is, hogy a transzferárazás kimerül abban, […]

Az elmúlt években megnövekedett a transzferárak megfelelőségét célzó jogkövetési adóvizsgálatok száma, melynek során az adóhatóság nyilatkoztatja az adózót a kapcsolt vállalkozásairól, a kapcsolt vállalkozásaival kötött ügyleteiről, valamint elkéri és megvizsgálja a transzferár nyilvántartás tartalmát. A jogkövetési vizsgálat nem teremt adóellenőrzéssel lezárt időszakot, célja az adózó jogkövető magatartásának elősegítése. Így jellemzően nem a bírságok kiszabása a […]

Átalakulóban van a hazai transzferár szabályozás, melynek számos pontját már a nyár elején megismerhettünk, mindemellett további újdonságok és részletszabályok megjelenése várható az ősz folyamán. Kiket érintenek a változások és milyen szigorításokra kell felkészülniük a vállalatoknak?  A hazai és nemzetközi vállalatcsoportok magyarországi csoporttagjai számára elengedhetetlen, hogy ismerjék a transzferár szabályozás részleteit, mivel ez tekinthető az egyik […]

Közös ügyvezető, közös munkavállalók, közös székhely, raktár, telephely, járművek, weboldal, informatikai rendszer, logó – néhány példa arra, hogy egy cégcsoporton belül milyen erőforrásokat használhatnak közösen a tagvállalatok. Mire érdemes figyelni az erőforrások használata, igénybevétele és megosztása során? Milyen elszámolási módszereket alkalmazhatnak cégcsoporton belül a felek és hogyan alakulhat a transzferár ezekben az esetekben?  Cégcsoporton belül […]

Jelentős változások várhatóak a transzferár területén a tegnapi napon közzétett T/360. számú törvényjavaslat szerint. A transzferár nyilvántartáshoz kapcsolódóan kiszabható mulasztási bírság maximális összege kettő millió forintról ötmillió forintra emelkedik, a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett adózóknak a társasági adóbevallásban adatot kell szolgáltatniuk a kapcsolt vállalati tranzakciókról. A szokásos piaci árhoz kapcsolódóan kötelező lesz az interkvartilis tartomány […]

Jelen cikksorozat harmadik részében a kapcsolt vállalkozások szokásos piaci ár bizonyítási, illetve transzferár nyilvántartás készítési kötelezettségeihez nyújtunk támpontokat. Kinek kötelező a szokásos piaci ár elvét alkalmaznia? A szokásos piaci ár elve azt jelenti, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak az egymás közötti ügyleteik során úgy kell eljárniuk, ahogyan független felek járnának el összehasonlítható ügyletek esetében, összehasonlítható körülmények […]

Jelen cikksorozat második részében a kapcsolt vállalkozások azonosításának támogatásához bemutatjuk a fogalomkört, tipikus példákat és gyakorlati magyarázatokat a definíció részleteihez. Kapcsolt vállalkozás (Társasági adó törvény 4. § 23. pont) a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó […]

Jelen cikksorozat első részében táblázatos formában mutatjuk be a kapcsolt vállalkozásokat érintő főbb transzferázással kapcsolatos és egyéb témájú adókötelezettségeket, valamint azok jogkövetkezményeit. Transzferárazással kapcsolatos kötelezettségek KÖTELEZETTSÉG   KISZABHATÓ BÍRSÁGOK, KÖVETKEZMÉNYEK Kapcsolt vállalkozás bejelentése NAV felé (első szerződéskötést követő 15 napon belül, kapcsolt viszony megszűnését követő 15 napon belül) Elmulasztott bejelentésenként: >  500.000 Ft-ig terjedő mulasztási […]

A kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező magánszemélyeknek (vezetőknek), társaságoknak és egyéb entitásoknak különböző, speciális adminisztratív teendőkkel és bizonyítási terhekkel szükséges szembenézniük. Mindezek a feladatok jellemzően abból az előírásból, illetve elvárásból gyökereznek, mely szerint az egymástól nem független (kapcsolt) vállalkozások közötti ügyletekben a szokásos piaci ár elve kell, hogy érvényesüljön. A cikksorozatom első részében a szokásos piaci ár […]

A kapcsolt vállalkozások (egymástól tulajdonosi, ügyvezetési szempontból vagy más szoros függés okán nem független vállalkozások) az adórendszerben különleges helyet foglalnak el. Egyrészt vannak olyan előírások, melyek a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan speciális terheket rónak, ilyenek lehetnek például a bejelentési kötelezettségek, bizonyítási kötelezettségek, egyéb adminisztrációs előírások. Előző cikkemben bemutattam a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteire vonatkozó szokásos […]

Az azonos többségi irányítás alatt álló vagy azonos ügyvezetés alá tartozó vállalkozások, egyéb szervezetek esetében nem beszélhetünk független működésről. Az ilyen entitások az egymás közötti szerződéseikben, megállapodásaikban eltérhetnek a független felek között szokásos, piaci feltételektől és áraktól, mely által a jövedelmüket és az adóalapjukat is manipulálhatják. Ezért ezeknek az entitásoknak (pl. magánszemély tulajdonosok, őstermelők, egyéni […]

Vajon milyen kapcsolt vállalati ügyletek és tranzakciók lehetnek leginkább az adóhatóság célkeresztjében? Milyen buktatókkal találkozhatunk egy kölcsön kamat, egy management díj vagy egy licence díj fizetése esetén? Milyen megfontolásokat szükséges még az adóhatósági ellenőrzés előtt átgondolnunk? Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogyan érdemes a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult tranzakciókat, ügyleteket egy összefoglaló táblázatba gyűjteni és milyen adatokat […]

Az adóellenőrzés keretein belül a transzferárakat és a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult tranzakciókat is ellenőrizhetik az Adóhatóság képviselői. Sok esetben már az ellenőrzés megkezdése előtt vagy annak kezdetén jelzést kap az adózó, hogy készüljön fel: az ellenőrzés a kapcsolt vállalati ügyletekre és dokumentációkra is ki fog terjedni. Egy ilyen ellenőrzés során, a csoporton belüli tranzakciókba gyakorlatilag […]

Óriási kockázatot vállalnak azok a társaságok, amelyek csak egy vagy egy-két évre vonatkozóan készítik el a transzferár nyilvántartásaikat, és abban bíznak, hogy az majd évekig biztonságot ad számukra egy transzferárat is érintő ellenőrzéskor. Még mindig számos esetben fordul elő, hogy a hazai vállalkozásoknál több évvel korábbi transzferár dokumentációk állnak csak rendelkezésre és azokat nem kívánják […]

A 2019. üzleti év zárása egyre aktuálisabb feladat, amelynek keretében a kapcsolt vállalkozással vagy vállalkozásokkal rendelkező társaságoknak speciális teendőik is felmerülnek. Ez nem korlátozódik csupán a transzferár nyilvántartások határidőben történő elkészítésére, az tulajdonképpen inkább egy folyamatnak a végeredménye. Annál is inkább tekintsünk el attól, hogy a transzferárazás csak nyilvántartás készítést jelent, mivel nem minden vállalkozásnak […]

2019. november 12-én benyújtásra került a T/8028. számú törvényjavaslat „A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról” címmel. Cikksorozatunkban megvizsgáljuk a legfontosabb elemeket, és azok hatásait, kezdve a törvény hatályának tervezett bővítésével. A pénzmosási törvény átfogó módosítására azért volt szükség, mert az EU 5. […]

Cikkünkben bemutatunk 3 olyan tipikus hibát, amely több százezer vagy akár milliós nagyságrendű bírságot vonhat maga után, ha egy vállalkozás nincs megfelelően felkészülve a transzferárazási feladatainak kezelésére. 1) Nem kell foglalkoznom a transzferárazással, mert az anyavállalat készíti el a dokumentációt Ez a kijelentés több problémát is rejthet magában. A transzferárazás nemcsak a dokumentáció elkészítését jelenti. […]

A kapcsolt vállalkozások között megvalósuló tranzakciók esetében általánosan megfogalmazható az az elvárás, mely szerint az adóügyeikben történő eljárás során a piaci ár elvét kell figyelembe venniük. Ez jelenik meg az Art. (2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről) egyik alapelvében: „A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos […]

Milyen főbb következményekkel járhat a Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalati jogviszonyban álló társaságok adókötelezettségeinek helytelen kezelése? Példán keresztül mutatjuk be a legfontosabb szabályokat. Egy cégcsoport az alábbi kapcsolati hálóval rendelkezett: Látható, hogy egy magánszemély tulajdonában áll 100%-ban két Kft., valamint az egyik Kft-nek a 100%-os tulajdonában áll még egy Kft. Példa A Kft. és Példa […]

Cikksorozatunk utolsó része az Adóhivatal által a transzferárazás témájában közzétett adatbázis szűrési és módszertani hibákat mutatja be. Az adatbázisok használata jellemzőnek mondható a transzferár nyilvántartásokban felépített módszertani indoklások során, és fontos, hogy azokat az érintettek megfelelően alkalmazzák. Adatbázis szűrés hibái Nem felel meg az előírásoknak a transzferár dokumentációban olyan adatbázis kutatás szerepeltetése, amely nem rekonstruálható […]

Cikksorozatunk soron következő részében az Adóhivatal által közzétett tipikusnak mondható tartalmi hibákat, félreértéseket mutatjuk be, melyek az elmúlt időszaki transzferár területen végzett ellenőrzések eredményeként kerültek feltárásra. 1) Dokumentációs kötelezettség alóli mentesség 50 millió forintos határának félreértelmezése A transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alóli mentesség 50 milliós Ft-os értékhatára nem a megvalósult és számlázott ügyletértékre, hanem az […]

Cikksorozatunkban aktuális részében a csoportos társasági adóalanyiság és a kapcsolt vállalkozások közötti társasági adóalap módosítási és transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség viszonyát vizsgáljuk meg, és igyekszünk eloszlatni az ezzel kapcsolatos tévhiteket. 1) A csoportos tao alanyiságban résztvevőnek nem kell transzferár dokumentációt készíteniük A társasági adócsoportot létrehozó kapcsolt vállalkozásoknak fő szabály szerint nem kell transzferár dokumentációt készíteniük. […]

Cikksorozatunkban eloszlatjuk a legnépszerűbb tévhiteket a transzferár nyilvántartásról és bemutatjuk azokat a tényeket, amelyekre alapozva eligazodhatunk a kapcsolt vállalkozások legnagyobb kihívását jelentő adóproblematikájában. 1) A piaci ár csak egy megadott ár lehet A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árat hívjuk transzferárnak, ami nem feltétlen egyezik meg a piaci árral. A különbséget az adóalanyoknak egymás között rendezniük […]

Cikksorozatunkban eloszlatjuk a legnépszerűbb tévhiteket a transzferár nyilvántartásról és bemutatjuk azokat a tényeket, amelyekre alapozva eligazodhatunk a kapcsolt vállalkozások legnagyobb kihívását jelentő adóproblematikájában. 1) Transzferár nyilvántartást csak a multiknak kell készíteniük Transzferár nyilvántartást nemcsak a multinacionális vállalatcsoportoknak kell készíteniük. A magyar vállalkozások transzferár nyilvántartás készítési kötelezettsége nem attól függ, hogy nemzetközi cégcsoport tagjai vagy sem. […]

A kapcsolt vállalkozások legfontosabb adóügyi problematikája, a transzferárazás (egy csoportba tartozó vállalkozások egymás közötti ügyletei során alkalmazott elszámoló árak alkalmazása) lényegét áttekintő cikksorozatunk eddigi részeiben megvizsgáltuk a következőket: elszámoló árak (transzferárak) és piaci árak közötti különbségek milyen hatással lehetnek egy cégcsoport tagjaira és azok adófizetési kötelezettségeire, milyen főbb adózási feladatai vannak egy olyan cégnek, amely […]

Cikksorozatunk előző részében bemutattuk az azonos tulajdonosi körbe illetve azonos vezetés alá tartozó cégek (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozások) legfontosabb adózási specialitását, melynek lényege, hogy a csoporton belüli vállalkozások az egymás közötti elszámolásaikban eltérő árakat és feltételeket alkalmazhatnak, mint a csoporton kívüli, független vállalkozásokkal megvalósuló üzleti kapcsolataik tekintetében. A piaci ártól eltérő árazás következtében az egyes […]

Amikor egy tulajdonosi körbe, illetve érdekkörbe tartozó vállalkozásokról, vállalatcsoportról vagy cégcsoportról van szó, akkor speciális adózási feladatok és kockázatok léphetnek fel. Az ilyen vállalkozások jellemzően egymástól nem függetlenek, mert a döntéshozatal egy kézben összpontosul, és ez által olyan feltételeket alakíthatnak ki egymás között, amelyek a piaci viszonyoktól eltérhetnek. A legjellemzőbb eltérés az árakban mutatkozhat meg, […]

Transzferár korrekciók adó hatásait bemutató cikksorozatunkban folytatjuk az ÁFA korrekciók vizsgálatát. Adóztatható összeg és a szokásos piaci ár elve a HÉA-irányelvben 2. Termékek közösségen belüli beszerzése A HÉA-irányelv 83. cikke szerint a közösségen belüli termékbeszerzés adóalapját ugyanúgy kell meghatározni, mint a termékértékesítés vagy a szolgáltatások nyújtása esetében: „A Közösségen belüli termékbeszerzés tekintetében az adóalapot ugyanazon […]

Az Adóhatóság honlapján megjelent tájékoztató alapján összefoglaljuk a kisvállalati adó 2019. évi szabályozásának legfontosabb pontjait. Milyen adónemeket vált ki a kisvállalati adó (KIVA)? A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, amely három, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki: a szociális hozzájárulási adót a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót. Milyen adónemeket nem vált ki a […]

A transzferár korrekciók adózási hatásait áttekintő cikksorozatunk előző részeiben áttekintettük a korrekciók típusait attól függően, hogy azokat az adóhatóságok végzik el az adózóknál, vagy azokat az adózók maguk hajtják végre. A HÉA (Hozzáadott Érték Adó) irányelv (A TANÁCS 2006/112/EK IRÁNYELVE a közös hozzáadottértékadó-rendszerről) 2. cikkének (1) bekezdése szerint a HÉA hatálya alá tartozó ügyletnek minősül […]

A transzferár korrekciók adóhatásait (társasági adó, általános forgalmi adó, stb.) áttekintő cikksorozatunk előző részében megvizsgáltuk azokat a korrekciókat, amelyeket az adóhatóságok érvényesíthetnek az adózóknál. Az adóhatóságok által végezhető kiigazítások a következők: elsődleges kiigazítások (határon átnyúló ügyletek esetében az egyik adózónál érvényesített kiigazítás, melynek célja, hogy az adózás előtti eredmény úgy kerüljön kimutatásra, mintha a kapcsolt […]

A kapcsolt vállalkozások közötti elszámolóárak adóhatásait (és ezen belül elsődlegesen jelen cikksorozatban áfa hatásait) bemutató tanulmányunk első részében már szó volt a transzferár és a szokásos piaci ár fogalmáról, a második részében pedig a szokásos piaci ár elvét, a kapcsolt vállalkozások definícióját, valamint az összehasonlító elemzést tekintettük át. Az összehasonlító elemzés maga az a folyamat, […]

Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló T/2931. számú törvényjavaslat (továbbiakban: törvényjavaslat) több változást vezetne be az adózás rendjében. A javaslatok egy része fogalmi jellegű pontosítás, másik része az adóadminsztráció csökkentését célozza és vannak jelentős, tartalmi jellegű módosítási javaslatok is. Fogalmi pontosítások A javasolt módosítással az egyéni cég is […]

Cikksorozatunk előző részében áttekintettük az OECD Modellegyezmény 9. cikkelyének transzfer árakra vonatkozó általános szabályait. Jelen cikkünkben az OECD Transzferár Irányelvek szokásos piaci ár szabályozását tekintjük át részletesen és az összehasonlító elemzés tartalmi elemeit és lépéseit. Következő cikkünkben pedig  példákkal mutatjuk be a transzferár korrekciók általános forgalmi adóval kapcsolatos következményeit. A szokásos piaci ár elve (The […]

A kapcsolt vállalkozás egymás között alkalmazott árai eltérhetnek a független felek által, összehasonlítható körülmények között létrejött áraktól. Az eltérés hatásait a nem független vállalkozásoknál a társasági adó és a helyi iparűzési adó rendszerében korrigálni szükséges, a számviteli törvény lehetőséget biztosít a különbözetek bemutatására a könyvekben, de vajon milyen esetekben kell az általános forgalmi adó hatásokat […]

A munkáltatói lakáscélú támogatás egy kedvelt juttatási forma, mely azonban 2019-től megszűnik számos más cafeteria elemmel együtt. Viszont egy átmeneti rendelkezés alapján az év végéig ilyen formában adott juttatás továbbra is előnyös lehet, e szerint a folyósításnak még idén meg kell történnie, a lakás vételárát pedig teljes egészében legkésőbb 2019. március 31-ig ki kell fizetni. […]

Az új adócsomagot tartalmazó, 2018. július 20-án elfogadott T/625. számú törvényjavaslat a Magyar Közlöny 2018. július 25-én megjelent 117. számában került kihirdetésre. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény tartalmazza többek között az innovációs járulék szabályainak módosítását is. 2019. január 1-i hatállyal módosul a tudományos […]

Az üzleti titokra vonatkozóan új törvény került megszavazásra 2018. július 20-án. A törvény az Európai Parlament és a Tanács által 2016. június 8. napján elfogadott, a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelvet (a továbbiakban: Irányelv) ülteti át a magyar jogba. A törvény alapjául […]

Az új adóigazgatási jogszabályok év eleji hatályba lépésével megváltoztak azok a jogforrások, melyek a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó speciális bejelentési kötelezettségeit sorolják fel. Milyen bejelentési kötelezettségek érintik, illetve érinthetik a kapcsolt vállalkozásokat? Alapvetően három típusú bejelentés léphet fel egy társaságnál a kapcsolt vállalkozásával vagy vállalkozásaival kapcsolatban. Milyen gazdasági események idézhetik elő a bejelentéseket? Ha egy kapcsolt […]

Június 25-étől már nyilvántartást javasolt vezetniük az adótervezésben közreműködőknek (például a jogászoknak, üzleti tanácsadóknak, könyvelőknek, adótanácsadóknak, adószakértőknek, akár külső szolgáltatók, akár a cégeknél dolgozó munkatársakról van szó), ha olyan határokon átnyúló konstrukciók kidolgozásában vesznek részt, melyek a most hatályba lépett EU irányelv módosítás szerint adatszolgáltatási kötelezettség alá eshetnek. Arról, hogy kiket érinthet a kötelezettség, cikksorozatunk […]

Az adótanácsadóknak, adószakértőknek, adótervezésben résztvevő egyéb szereplőknek (adott esetben magának az adózónak) új jelentési kötelezettsége lép életbe. Azokat a határokon átnyúló konstrukciókról kell adatokat szolgáltatni, melyek az Európai Unió (EU) 2018/822. számú irányelvében bemutatott ismertetőjegyek legalább egyikével rendelkezik. Az EU tagállamoknak 2019. december 31-ig kell erről jogszabályt alkotniuk, de a jelentési kötelezettséget visszamenőlegesen is teljesíteni […]

Az Európai Unió Tanácsa 2018. május 25-én hirdette ki 2018/822. számú irányelvével a 2011/16/EU irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcserére vonatkozó előírásainak módosítását (kiegészítését). A kihirdetést követő 20. napon az Irányelv hatályba lép. Adóalap erózió, határon átnyúló potenciálisan agresszív ügyletek hatása az egyes államok […]

A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt Egyezmény (Választottbírósági Egyezmény), amelyet Magyarországon a 2006. évi XXXVI. törvénnyel hirdettek ki, lehetőséget biztosít az adózók számára, hogy az illetékes hatóságuktól a szerződő államok közötti egyeztetés (kölcsönös egyeztetési eljárás; Mutual Agreement Procedure, MAP) megindítását kérjék transzferárat érintő kettős adóztatás felmerülése vagy […]

A régi Art. „az általános forgalmi adókötelezettség bejelentése” alcíme alatt a 22–22/B. §-ban az áfa alanyként történő bejelentkezésre, valamint az áfa alanyi minőségben bejelentendő adatokra vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazta. A régi Art. tartalmazta a bejelentési kötelezettség alóli mentesülések eseteit is, viszont ezeket 2018.01.01-től már az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 257. […]

Cikksorozatunk első részében összefoglaltuk a 2018-tól hatályos bejelentkezést érintő új rendelkezéseket és felhívtuk olvasóink figyelmét arra, hogy 2018. január elsejétől be kell jelenteni az Adóhatóságnak a gazdasági társaságok külföldi pénzintézetnél vezetett bankszámlaszámait. Jelen írásunkban körbejárjuk, hogy mikor kell külföldi állampolgároknak adószámot igényelni és melyek azok a készpénzes fizetések, amelyeket 2018-tól be kell jelenteni az Adóhatóságnak. […]

Miben változtak az adóhatósághoz történő bejelentés szabályai és hol találjuk meg az új adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (Art.) a bejelentésekhez kapcsolódó szabályozást? A bejelentés szabályait 2017. december 31-ig a régi Art. 16-20. §-i tartalmazták. 2018. január 1-től az új Art-ba – több helyre – kerültek bele ezek az előírások. A legtöbb bejelentési […]

Mire terjed ki az adózó adókötelezettsége és milyen előírásokat fontos ismerni az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatban az egyes speciális helyzetekben (például végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás, előtársaság, tevékenység szüneteltetése, stb.)? Cikkünkben összehasonlítjuk az adókötelezettségre vonatkozó szabályokat a régi és az új Art. szerint. Milyen elemekből áll össze az adózó adókötelezettsége? Azaz pontosabban milyen feladatokat kell teljesítenie egy […]

Cikksorozatunk első részében a hatósági eljárásokban biztosított egyik fontos adózói jogosultsággal, az iratbetekintési joggal és annak korlátaival foglalkoztunk. A cikksorozat második részében az adózó önellenőrzési jog szabályait tekintjük át. A régi Art. 13. § röviden rendelkezett 2017.12.31-ig az önellenőrzési jogról, mely a következőképpen szólt: „Az adózó önadózás esetén jogosult az önellenőrzésre, ha e törvény másként […]

Az idei évtől bővült az iratbetekintési joggal rendelkezők köre, valamint jelentősen változott az önellenőrzés szabályozása. Cikksorozatunkban megvizsgáljuk a régi és az új szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján. Iratbetekintés Az iratbetekintéshez kapcsolódó szabályokat 2017. év végéig a régi Art. (2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről) 12.§ tartalmazta, […]

Cikksorozatunk előző részében azokkal a gyakorlati esetekkel foglalkoztunk, amikor nincs kötött formátuma a szokásos piaci ártól való eltérés levezetésének és dokumentálásának. Cikksorozatunk második részében a piaci ár elvének alkalmazása alóli mentességeket tekintjük át. Mentességek a piaci ár elv alkalmazása alól A a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 18.§ […]

A transzferárazási feladatok köre abból az adózási alapelvből keletkezett, mely szerint a nem független vállalkozásoknak az egymás közötti ügyleteiket adózási szempontból úgy kell minősíteniük, mintha független félként jártak volna el (szokásos piaci ár elve). Az elvnek történő megfelelést bizonyos esetekben transzferár nyilvántartással kell bizonyítani. Nem független vállalkozások A nem független vállalkozásokat a magyar adórend kapcsolt […]

Az adóhatóságokra vonatkozó rendelkezéseket a régi adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 10-11. § mutatta be. Ezek a szabályok átkerültek az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air tv.) 22-24. § szakaszaiba. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogyan változtak az előírások 2018. január 1-jétől. Az adóhatóságok definíciójában kisebb pontosítások történtek, adóhatóságnak tekintendő: a) az állami adó- és vámhatóság, […]

Az adózási ügyvivő, a pénzügyi képviselő és a kezelt vagyon képviseletére vonatkozó szabályokat a régi ART. (2003. évi XCII. törvény) 8-9/A. §-a tartalmazta. A rendelkezések átkerültek az AIR. törvény 19-21. §-iba (2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról), emellett a pénzügyi képviselő tekintetében fontos előírásokat tartalmaz az ÁFA törvény (2007. évi CXXVII. törvény) is. Adózási […]

Cikksorozatunk előző részében összefoglaltuk az adózó képviseletére vonatkozó változásokat. Ebben a cikkben a meghatalmazás bejelentési szabályait tekintjük át a törvényes képviselő jogosultságától a képviseleti jog megszűnéséig. Meghatalmazás bejelentési szabályai Új és változó rendelkezések a Vhr. alapján Törvényes képviselő jogosultsága A nem természetes személy adózó a rá vonatkozó jogszabályok szerint önálló képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselője […]

Az adózó képviseletére vonatkozó szabályokat a régi Art. (2003. évi XCII. törvény) 7. §-a tartalmazta. A rendelkezések részben átkerültek az Air. törvénybe (2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról), részben pedig az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló a 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendeletbe (Vhr.). Képviselő személye eseti meghatalmazásnál A változásokat kiemelt betűvel jelöltük. 2017.12.31-ig a régi […]

Adózó fogalma Az adózó fogalmát a régi ART. 6.§. szabályozta, majd 2018. január 1-től ez a rész átkerült az AIR. -be  (2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról). A következőkben az új definíciót mutatom be, kiemelve a változásokat,  amelyek jellemzően kiegészítések. [AIR.] 11. § [Az adózó] (1) Adózó az a személy, akinek, illetve amelynek adókötelezettségét […]

Sok könyvelő és gazdasági szakember még mindig azzal a felkiáltással hárítja el a kapcsolt vállalkozások és a transzferár témakörét, hogy neki nincs az ügyfélkörében kapcsolt vállalkozással rendelkező cég, illetve a munkahely, ahol dolgozik, nem rendelkezik kapcsolt vállalkozásokkal. A másik leggyakrabban hallott kifogás pedig az, hogy a könyvelő csak olyan kicsi vállalkozásokkal foglalkozik, amelyeknél biztosan nem […]

Cikksorozatunk első részében az alapelvek és a törvény hatályának változását vizsgáltuk meg. A régi Art-ben a törvény hatálya alatt találtuk meg az ügyintézési határidőt is, mely önálló rendelkezésekként 2018-tól átkerült az Air. és a kapcsolódó kormányrendelet  előírásai közé. Cikksorozatunk második részében az ügyintézési határidő új változásait tekintjük át. Az általános ügyintézési határidő és annak meghosszabbítása […]

Összeállítottuk, hogyan változtak a különféle adózási alapelvek, és mely jogszabályokban találjuk meg a rendelkezéseket. Emellett elkezdjük megvizsgálni a korábbi és új Art. hatályában bekövetkezett változásokat. Alapelvek A régi Art. legtöbb alapelve átkerült az az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvénybe (Air.), de néhány alapelvet (a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, a szerződés tartalom szerinti minősítésének követelménye, […]

A transzferár nyilvántartás készítése az eddigiekben is összetett feladat volt. Miben hoz változást a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező cégek életébe az új dokumentációs rendelet (32/2017. (X. 18.) NGM rendelet)? Alapvetően a nyilvántartás formája és tartalmi kellékei változnak meg, emellett új alkalmazási szabályok is életbe lépnek, melyekről hamarosan írunk. A nyilvántartás kétszintűvé, de bizonyos esetekben hallhatunk arról, […]

A 2017. november 17-én hatályba lépett új transzferár rendelet (a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet) a fődokumentumból és helyi dokumentumból álló transzferár nyilvántartás mellett számos további újdonságot épített be a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban. Cikksorozatunk utolsó részében ezeket az újdonságokat vizsgáljuk meg. Mentesség a nyilvántartás […]

Cikksorozatunk első részében a háromszintű transzferár nyilvántartási forma kapcsán elsőként az országonkénti jelentés (CbCR) került részletezésre. A második részben a fődokumentum tartalmi elemeiről volt szó. Mai írásunkban a helyi dokumentum kötelező elemeit tekintjük át. A 2017. november 17-én hatályba lépő a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet és […]

Cikksorozatunk első részében bemutattuk az új transzferár dokumentációs rendelet (32/2017. (X. 18.) legfontosabb változásait. A háromszintű transzferár nyilvántartási forma kapcsán elsőként az országonkénti jelentés (CbCr) került részletezésre. Mai írásunkban a fődokumentum tartalmi elemeiről lesz szó. Fődokumentum A fődokumentum a teljes csoportra vonatkozó, transzferárazás szempontjából lényeges információkat tartalmazza. Magyar vállalatcsoportoknál az információk a központi vállalatnál vagy anyavállalatnál […]

2017. november 17-én lépett hatályba a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet, mint az új transzferár dokumentációs rendelet.  Cikksorozatunkban a legfontosabb változásokat mutatjuk be. Hatályba lépés Az új rendeletet a Magyar Közlöny 2017. október 18-i 169. számában hirdették ki, és a kihirdetést követő 30. napon, azaz 2017. november 17-én lépett […]

Hogyan kell meghatározni a vállalati méret besorolást és transzferár nyilvántartás készítési kötelezettséget? Lehet, hogy elsőre úgy tűnik, a vállalkozásunk mentesül a nyilvántartás készítés alól, de az összeszámítási szabályok rejthetnek buktatókat. Esettanulmányunk alapján, nyomon követhető a számítás menete, és felhívjuk a figyelmet a legfontosabb tudnivalókra. Egy „A” Kft. a következő tulajdonosi körrel rendelkezik: Nagy Alajos 33% […]

Az előző esettanulmányban olyan kisvállalkozások gazdasági eseményeit vizsgáltuk meg, melyek vagy családi, vagy baráti kapcsolatokon keresztül egymással valamilyen módon összekapcsolódnak. Jelen írásunkban vizsgáljuk meg, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak minősülő vállalkozások között volt-e tranzakció! Első eset 2014. április 1-től az „A” Kft. bérleti díjat számláz „C” Kft-nek, „D” Kft-nek, és Tóth Gézáné egyéni vállalkozónak, ugyanolyan négyzetméter […]

Esettanulmány sorozatunk első részében körbejártuk a kapcsoltsági viszonyt családi vállalkozások között, az ezt követő második részben a cégcsoporton belüli tranzakciókról írtunk részletesebben. Ebben az esettanulmányban olyan kisvállalkozások gazdasági eseményeit vizsgáljuk meg, melyek vagy családi, vagy baráti kapcsolatokon keresztül egymással valamilyen módon összekapcsolódnak, de kérdés, hogy vajon kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek-e egymással? Feltérképezzük a bejelentési és a […]

A mikrovállalkozásoktól egészen a nagyvállalkozásokig minden cég érintett lehet abban, hogy a kapcsolt vállalkozásai tekintetében megfelelően és határidőben teljesítse a különféle bejelentési kötelezettséget. Ebben a cikkben gyakorlat ihlette esettanulmányokat mutatunk be, melyekkel bármikor szembe találkozhatnak a gazdasági szakemberek. 1. eset: Cégcsoporton belüli készpénzes tranzakciók Egy belföldi cégcsoport esetében a tulajdonosi arányok a következőképpen alakultak: „A” […]

A családi vállalkozások és szövevényes cégkapcsolatok számos esetben fejtörést okozhatnak. Olyan rejtett tényezők lehetnek sokszor egy vállalat hátterében, amelyekről nem is sejtik a tulajdonosok és a vezetők, hogy azok miatt speciális feladatokkal kerülhetnek szembe. Cikksorozatunk célja a valós életből vett példákon keresztül bemutatni olyan eseteket, ahol végig is visszük ezeket a feladatokat és megnézzük, hogyan […]

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ellenérték kérdésében – cikksorozatom előző részében már hivatkozott – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 18.§-a ad iránymutatást, mely öt fő módszert sorol fel, amelyek alkalmazásával meghatározható a szokásos piaci ár, és ez alapján eldönthető, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ellenérték (transzferár) megfelel-e […]

Sok könyvelő számára okoz még mindig fejtörést a kapcsolt vállalkozások témaköre. Túl azon, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony beazonosítása is egy összetett feladat, a kapcsolt cégek között alkalmazott ellenérték is vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze. Miért fontos a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ellenérték vizsgálata? A leginkább ismert előírást a társasági adó törvény (a társasági adóról […]

Az alultőkésítési szabály a gyakorlatban egy társasági adóalap növelő tétel, melynek számításakor több fontos elemre is figyelemmel kell lenni. Az alultőkésítési szabály célja, hogy megakadályozza a társasági adófizetés elkerülését olyan vállalkozásoknál, ahol a finanszírozás jellemzően külső forrásból valósul meg a belső forrás helyett. Az ilyen cégek esetében a túlzott mértékű idegen forrás magas kamatráfordítással járhat, […]

A társasági adó rendszerében a kapcsolt vállalkozásokra több adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tétel vonatkozik. Mai írásunkban a K+F költségek adóalap kedvezményét mutatjuk be. A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tao. tv.) 7.§. (1) bekezdésének w) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az adózó választása szerint az […]

A társasági adó rendszerében különleges szabályok vonatkoznak a követelésekre. Bár a beszámoló és a társasági adóbevallás időszakán túl vagyunk, a jövőre nézve sem hiábavaló, ha megvizsgáljuk, hogy milyen adóalap növelő és csökkentő tételek jöhetnek szóba a követelések értékelésével kapcsolatosan. Ha a követelés leírásra került – azaz ráfordításként elszámolták azt – akkor meg kell vizsgálni, hogy […]

Május 31-én nemcsak a társasági adó, hanem az innovációs járulék éves elszámolása is esedékessé válik. A 2016. évi innovációs járulék bevallása szintén a 1629 jelű nyomtatványon történik. Mai írásunkban az innovációs járulék kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat ismertetjük. Az innovációs járulék szabályait a tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (Inno. tv.) […]

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) idei nagy újdonsága az egykulcsos adó bevezetése. Tekintettel arra, hogy az új adókulcs a 2017-es adóévtől irányadó, a 2016-os adóévre vonatkozó elszámoló bevallásban még a „régi adókulcsok” alkalmazandók, ugyanakkor a fizetendő adóelőlegek meghatározására kedvező átmeneti szabályok vonatkoznak. A Tao. tv. 19. §-a […]

A társasági adóalany adózónak minden adóév zárásakor szükséges megvizsgálnia, hogy az adózás előtti eredménye vagy az – általános szabályok szerint megállapított – adóalapja közül a nagyobb érték eléri-e a jövedelem -(nyereség-) minimum összegét. Ha eléri, akkor az általános szabályok szerint meghatározott adóalapja után állapítja meg adófizetési kötelezettségét (vagy negatív adóalap esetén elhatárolja a veszteségét). Ha […]