Transzferár korrekciók adó hatásai – 1. rész

Bevezetés a transzferár szabályozásba az OECD Irányelvek alapján

A kapcsolt vállalkozás egymás között alkalmazott árai eltérhetnek a független felek által, összehasonlítható körülmények között létrejött áraktól. Az eltérés hatásait a nem független vállalkozásoknál a társasági adó és a helyi iparűzési adó rendszerében korrigálni szükséges, a számviteli törvény lehetőséget biztosít a különbözetek bemutatására a könyvekben, de vajon milyen esetekben kell az általános forgalmi adó hatásokat számszerűsíteni? Cikksorozatunk első két részében áttekintjük a transzferárazás alapvető elveit az OECD Modellegyezmény 9. cikkelye és az OECD Transzferár Irányelv szabályozása alapján. Következő cikkeinkben pedig  példákkal mutatjuk be a transzferár korrekciók általános forgalmi adóval kapcsolatos következményeit.

A kérdéskörrel az Európai Bizottság „HÉA-bizottságának” 2017. február 28-án közzétett, 923. számú munkadokumentumában foglalkozott, mely „A transzferárazás lehetséges ÁFA következményei” címet viselte, és a következő fő pontokra helyezte a hangsúlyt.

Mit jelent a transzferár?

Mielőtt megvizsgálnánk a transzferárazás lehetséges ÁFA következményeit, tisztában kell lennünk azzal, hogy mit jelent a transzferárazás (transzfer árak = elszámoló árak). A transzferár szabályozás sarokköve a „szokásos piaci ár elve” („arm’s length principle”), amely kimondja, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók feltételei nem térhetnek el a független vállalkozások esetében, hasonló körülmények között megvalósult tranzakciók feltételeitől.

Ez az elv jelenik meg az OECD Modellegyezmény (OECD Model Tax Convention on Income and on Capital, 2017) 9. cikkelyében is, ami a kapcsolt vállalkozások kérdésével foglalkozik.

Kapcsolt vállalkozásokról akkor beszélünk az OECD mintaszerződés alapján, ha az egyik szerződő állam vállalkozása közvetlenül, vagy közvetve a másik szerződő állam vállalkozásának üzletvezetésében, ellenőrzésében, tőkéjében részesedik, vagy ugyanazok a személyek vesznek részt az ellenőrzésben, üzletvezetésben, illetve részesednek a tőkéből. Ha a fenti vállalkozások egymással gazdasági kapcsolatban is vannak, és egymás közötti kapcsolatban nem úgy járnak el, mintha független felek lennének, akkor az ilyen okok miatt keletkezett eredmény korrigálható. Amennyiben az egyik állam növeli az adóalapot, akkor a másik államban csökkenteni kell, ami azonban nem automatizmus. Ezzel kapcsolatosan a hatáskörrel bíró nemzeti hatóságoknak a kölcsönös egyeztető eljárás keretében kell eljárniuk. Az elszámoló árak vizsgálata nem terjed ki a külföldi vállalkozás belföldi telephelyére. Az elszámolás megalapozottsága más okból is felülvizsgálható. [Kommentár 9. cikkely]

Másrészről megtaláljuk ezt az elvet az OECD Transzferár Irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára (OECD Transfer Pricing Guidelines for Multinational Enterprises and Tax Administrations) című dokumentumban, melyet először 1995-ben fogadtak el, ezt követően 2010-ben, majd 2017-ben módosítottak, illetve egészítettek ki.

A szokásos piaci ár elvét általánosan követik a nemzeti jogszabályok, nemcsak az OECD tagállamokban, de olyan EU tagállamokban is, amelyek nem OECD tagok, illetve más, nem – OECD tagállamokban (mint például Kína, India, Indonézia, Oroszország és Dél-Afrika).

Bár az irányelv nem jogforrás és nem kötelező az alkalmazása, de elmondható, hogy hosszú ideje tartó egyeztetések és konszenzusok eredményeként jött létre. Ezért hivatkozási alapot jelent a nemzeti adóhatóságok számára a szokásos piaci ár elv alkalmazásakor, és több állam (köztük Magyarország is) hivatkozik a belső jogrendjében ennek alkalmazására.

Az Egyesült Nemzetek (United Nations – UN) is elfogadott egy transzferárazási kézikönyvet (UN, Practical Manual on Transfer Pricing for Developing Countries, 2013.), mely főként a fejlődő országokra fókuszál és nagy mértékben támaszkodik az OECD Transzferár Irányelvekben lefektetett elvekre, azt hivatkozási alapként alkalmazza.

A transzferárazási szabályok hatása egyre jelentősebbé válik az üzleti életben és így az adóhatóságok számára is, mivel a csoporton belüli (intra-group) tranzakciók mértéke és értéke növekszik. Ezen kívül megállapítható, hogy a jelenleg létező transzferárazási szabályokat gyakran félreértelmezik és nem megfelelő módon alkalmazzák, melynek következtében a résztvevő felek közötti nyereségmegosztás eredményeként jelentkező adóalap nem áll arányban a valós gazdasági tevékenység által teremtett értékkel az egyes feleknél.

Ez az oka annak, hogy 2010 óta, amikor is az Irányelvek utolsó verziója megjelent, további kutatómunkát folytattak a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) keretein belül, melynek célja, hogy az adóztatandó profit ott kerüljön kimutatásra, ahol a gazdasági tevékenység folyik és a valódi értékteremtés történik. Ez a törekvés jelenik meg a BEPS 15 akciótervében, melyből több akciópont is közvetlenül a transzferárazással foglalkozik. E munka eredményeként az Irányelvek számos fejezetét módosították.

Az Európai Unió szintjén a Bizottság a tagállamokkal és az üzleti szereplőkkel együttműködik a transzferárazási szabályok EU-ba történő implementálásán. Érdemes szót ejteni a Joint Transfer Pricing Forum (JTPF) munkásságáról, melynek célja, hogy támogassa és tanácsot adjon a Bizottságnak transzferárazáshoz kapcsolódó adó ügyekben, és a kettős adóztatást elkerülő egyezményekkel kapcsolatban a kapcsolt vállalkozások közötti nyereségkiigazítás tekintetében (mely utóbbit arbitrációs egyezményként ismerünk).

Cikksorozatunk következő részében a szokásos piaci ár elvét tekintjük át részletesebben, bemutatva a kapcsolt vállalkozások fogalmát és az összehasonlító elemzés lépéseit.

* * *

Értesülj első kézből a 2019. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2019

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2019 helyszínei és időpontjai 2018-ban:

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!