Kapcsolt vállalkozások jellemző és speciális ügyletei, piaci ár elve, árképzés bizonyítása

Speciális tranzakciók

A kapcsolt vállalkozások között megvalósuló tranzakciók esetében általánosan megfogalmazható az az elvárás, mely szerint az adóügyeikben történő eljárás során a piaci ár elvét kell figyelembe venniük. Ez jelenik meg az Art. (2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről) egyik alapelvében:

„A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.” (Art. 3. § (2) bek.)

Az Art-nek a kapcsolt vállalkozások meghatározására nincs önálló definíciója, a 7. § 28. pontjában az alábbiak szerint fogalmaz:

Kapcsolt vállalkozás: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) szerinti kapcsolt vállalkozás. Esetei összefoglalva:

  • szavazati többségen alapuló többségi befolyás (50% feletti szavazati arány, közeli hozzátartozók szavazatainak összeszámítása),
  • meghatározó befolyáson alapuló többségi befolyás (vezetők kinevezése, együtt szavazás, stb.)
  • külföldi telephely,
  • ügyvezetés egyezősége.

Tehát ha egy vállalkozásnak vannak Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozásai, akkor a velük megvalósuló ügyleteik során a szokásos piaci ár alapulvételével kell eljárni, amikor az adókötelezettségeket megállapítja. A szokásos piaci ár fogalmát is a Tao. tv-ben találjuk meg.

Szokásos piaci ár: amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. (Tao. tv. 18. § (1) bek.)

A szokásos piaci ár meghatározására szolgáló módszerek a Tao. tv. 18. § (2) bek. alapján az alábbiak.

A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;
b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;
c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;
d) ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a – megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál;
e) nyereségmegosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben;
f) egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a)-e) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.

Milyen adatokat érdemes és szükséges legalább nyilvántartani a kapcsolt vállalati tranzakciókról?

Adóévenként és kapcsolt vállalkozásonként legalább a következő adatokat érdemes rögzíteni, lehetőség szerint valamilyen táblázatos formában:

  • Kapcsolt vállalkozás neve, adószáma, cégjegyzékszáma
  • Tranzakció megnevezése
  • Szerződés típusa (szóbeli, írásbeli) és száma
  • Tárgyévben elszámolt összeg (adóévi teljesítések értéke, nettó)
  • Alkalmazott szokásos piaci ár-megállapítási módszer (lásd fentebb felsoroltak)
  • Összehasonlító adatok forrása
  • Szokásos piaci ár, ártartomány
  • Transzferár nyilvántartás készítési kötelezettséggel érintettség (igen, nem)
  • Nyilvántartás készítési-kötelezettség alóli mentesülés esetén a mentesség oka
  • Összevont vizsgálat esetén az összevonás oka
  • Transzferár nyilvántartás elkészítésének időpontja
  • Transzferár nyilvántartás módosításának időpontja

Néhány jellemző és speciális tranzakció, illetve tipikus módszerei és forrásai

A következőkben összeállítottunk néhány általánosan és ritkán előforduló kapcsolt vállalati tranzakciót, azok tipikus módszerét vagy módszereit, illetve a bizonyításhoz alkalmazható forrásokat (természetesen csak példa jelleggel). Fontos kiemelni, hogy minden tranzakció egyedi, azt az ügylet és szerződés, valamint a körülmények egyedi jellege alapján kell vizsgálni és minősíteni az összehasonlító elemzés (lásd OECD Transzferár irányelvek) segítségével.

Jellemző tranzakciók

Tranzakció megnevezése Módszer Forrás
Alapanyag beszerzés összehasonlító árak módszere független féltől történő beszerzés számlája (egységár)
Termékértékesítés (saját gyártás, független felektől származó költségek, csak kapcsolt felé történő eladás) ügyleti nettó nyereség módszere benchmarkelemzés adatbázisból
Árubeszerzés (csak kapcsolttól beszerzés és csak független felé értékesítés) ügyleti nettó nyereség módszere benchmarkelemzés adatbázisból
Bérmunka szolgáltatás igénybevétele összehasonlító árak módszere független féltől történő beszerzés szerződése (óradíj, egységár)
Menedzsmentszolgáltatás igénybevétele összehasonlító árak módszere független féltől történő beszerzés szerződése (óradíj, egységár)
Költségátterhelés haszon nélkül költség és jövedelem módszer független féltől történő beszerzés számlája
Licence díj fizetése összehasonlító árak módszere benchmarkelemzés adatbázisból
Kölcsön nyújtása összehasonlító árak módszere csoporton belüli hitelintézeti kölcsönszerződés

Speciális tranzakciók

Tranzakció megnevezése Módszer Forrás
Tárgyi eszköz beszerzés összehasonlító árak módszere független felek számlái
Üzletrészvásárlás egyéb módszer egyedi értékelés pl. cégérték meghatározás
Apportba adás összehasonlító árak módszere független felek számlái
Osztalék kifizetése nem pénzben összehasonlító árak módszere független felek számlái
Kezességvállalás összehasonlító árak módszere független felek szerződései
Ingyenes szolgáltatások (pl. közös iroda-, autóhasználat) költség és jövedelem módszer költség- és megosztási kalkuláció, haszonhoz benchmarkelemzések adatbázisból

A legtöbb esetben azonban nem áll rendelkezésre megfelelő módon összehasonlító ár, így további megoldások után szükséges kutatni, ehhez nyújthat támpontot az, hogy minden esetben azt szükséges modellezni: független felek hogyan jártak volna el összehasonlítható tranzakció esetében összehasonlítható körülmények között.

* * *

Amennyiben transzferárban érintett szakember vagy és szeretnél átlátható képet kapni a kapcsolt vállalati viszonyról, szeretném figyelmedbe ajánlani a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2019. szeptember 16-án tartandó Transzferár nyilvántartás készítés szabályai című előadásomat, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz!

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!