Jelentősen megemelt transzferár bírság, kötelező kapcsolt vállalati adatszolgáltatás – ezt hozza az új törvényjavaslat

Transzferárárazást érintő szigorítások évközi bevezetéséről

transzferár

Jelentős változások várhatóak a transzferár területén a tegnapi napon közzétett T/360. számú törvényjavaslat szerint. A transzferár nyilvántartáshoz kapcsolódóan kiszabható mulasztási bírság maximális összege kettő millió forintról ötmillió forintra emelkedik, a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett adózóknak a társasági adóbevallásban adatot kell szolgáltatniuk a kapcsolt vállalati tranzakciókról. A szokásos piaci árhoz kapcsolódóan kötelező lesz az interkvartilis tartomány képzése, a kiigazítás során a mediánt kell alapul venni – ezek a tervezett változások minden vállalkozást érintenek, melyeknél kapcsolt ügyletek fordulnak elő, beleértve a kisvállalati (KIVA) adózókat is. Ezek különösen a veszteséges vagy kevésbé jövedelmező vállalatok, csoporton belüli ügyletek tekintetében érinthetik érzékenyen a társaságokat. Cikkünkben bemutatjuk a törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit.

Hiányzó, határidőn túl elkészült vagy hiányos transzferár nyilvántartás miatti mulasztási bírság öt millió forintig terjedhet

Ha az adózó a transzferár nyilvántartását (mely helyi dokumentumból és fődokumentumból áll) nem készítette el, határidőn túl készítette el, vagy azt az Adóhatóság bármilyen okból hiányosnak minősíti, jelenleg a kapcsolódó mulasztási bírság kétmillió forintig terjedhet évente nyilvántartásonként.

A tervezett jogszabály módosítás szerint a törvény hatálybalépését (kihirdetést követő nap) számított harmincadik naptól már a kettő millió forint helyett ötmillió forintig terjedhet a kiszabható mulasztási bírság maximuma, ismételt jogsértés esetén pedig tízmillió forintig szabható ki a mulasztási bírság nyilvántartásonként. 

A törvényjavaslat indoklása szerint a szokásos piaci árak ellenőrzéséhez alapvető jelentőségű információforrás a transzferár-nyilvántartás, így ennek megfelelő tartalmú elkészítésének, átadásának megsértését szükséges olyan módon szankcionálni, amely egyrészt nem lehetetleníti el az adózó működését, ugyanakkor visszatartó erőt jelent a kötelezettség megsértésétől. A mulasztási bírság visszatartó jellegének növelése érdekében a jogalkotó magasabb, az adózói kötelezettséghez igazodó mértéket ír elő.

Kötelező kapcsolt vállalati adatszolgáltatás a társasági adóbevallásban

Új rendelkezésként került bele a törvényjavaslatba, hogy a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett adózóknak az éves társasági adóbevallásukban a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot kell szolgáltatniuk az állami adó-és vámhatóságnak. A jogszabály tervezet elfogadása után az adózók már nem tehetik meg, hogy nem mérik fel a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettségeiket és a dokumentáció-készítési kötelezettség alá eső tranzakciókat legkésőbb a társasági adóbevallás benyújtása előtt. Ha a vállalkozás ugyanis nem szolgáltat adatot, akkor az Adóhatóság majd várhatóan jogosan feltételezi, hogy a vonatkozó transzferár nyilvántartása sem készült el időben. A kötelező adatszolgáltatás körét a 32/2017. NGM rendelet (transzferár rendelet) fogja tartalmazni.

Kötelező interkvartilis tartomány képzés

A tervezett változás minden vállalatot (adózót) érint (KIVA alanyokat is), melynek kapcsolt vállalati ügyletei vannak. A jelenlegi szabályozás szerint a szokásos piaci ártartomány meghatározásakor főszabály szerint kötelező ugyan az interkvartilis tartomány képzése, de bizonyos feltételek mellett el lehet tekinteni ettől, és lehet alkalmazni a minimum – maximum közötti sávot is szokásos piaci ártartományként. Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban például egy kölcsön, licenc adatbázis kutatás, vagy éppen egy vállalati adatokat tartalmazó adatbázis kutatás esetén gyakran teljesültek a feltételek (pl. minta elemszáma 30 alatti, vállalatok száma 10 alatti, minta tartománya 15 százalékpont alatti), időnként lehetett élni a könnyítéssel. A törvényjavaslat szerint a kivételek megszűnnek, és minden esetben kötelezővé válna az interkvartilis tartomány képzése. Ez a tartománynak olyan jellegű szűkítése, amely szerint az alsó negyed és a felső negyed határozza meg a szokásos piaci ártartományt. 

Kötelező kiigazítás a medián értékére

Minden adózót érinti (KIVA alanyokat is) az a tervezett változás, mely szerint, ha a szokásos piaci ártartományba nem esik bele az adózó által alkalmazott transzferár (haszonkulcs), akkor a kiigazítást a mediánra kell megtenni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha például egy kapcsolt vállalati tranzakció jövedelmezősége 3%, a szokásos piaci ártartomány pedig 3,2% – 6,9% közötti (4,5%-os medián értékkel), akkor a transzferár adóalap növelést a 3% és a 4,5% közötti értékkel kell megtenni. Ez jelentős adóalap módosítást válthat ki, és fontos tudni, hogy ez nemcsak a társasági adót érinti, hanem a helyi iparűzési adót, az arra kötelezettek esetében az innovációs járulékot, az energiaellátók jövedelemadóját is. Az eddigi gyakorlat (adózóknál és az Adóhatóság esetében is) a szokásos piaci ártartomány alsó és felső határára történő kiigazítást preferálta és alkalmazta. 

APA kérelem elérhető mindenki számára, díja 5 millió Ft és 8 millió Ft

Újdonság a törvényjavaslatban, hogy a jövőben minden adózó számára elérhetővé válik az APA kérelem (előzetes ármegállapítás iránti kérelem, melyet az Adóhatóság jóváhagy és ezt követően nem szabható ki szankció). Az APA kérelem díja viszont emelkedik: egyoldalú eljárás esetén 2 millió forintról 5 millió forintra, két- vagy többoldalú eljárás esetén 8 millió forintra. 

A fenti módosítások a törvényjavaslat elfogadása után, jellemzően a kihirdetést követő harmincadik naptól lépnek hatályba, kivéve az APA kérelem elérhetőségét a mikro- és kisvállalatok számára, mely már a kihirdetést követő napon hatályba lép. 

Amennyiben a módosítások elfogadásra kerülnek, célszerű megtervezni a transzferár-munkát, felépíteni a folyamatot, hiszen a megnövekedő transzferár kockázat a vállalatok vezetősége és tulajdonosai számára nagyobb szakmai odafigyelést és felelősséget jelent, amire számítani kell. 

Várhatóan a könyvvizsgálók az éves zárás folyamán kiemelt kockázati pontként fogják kezelni a transzferár tranzakciókat és transzferár nyilvántartás témakörét. Az éves jelentésüket köthetik a TAO bevallásban lévő új adatszolgáltatás helyességéről való meggyőződéshez és az azokat alátámasztó transzferár nyilvántartás (helyi dokumentum és fődokumentum) rendelkezésre állásához is.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!