Új transzferár szabályok 2018-tól – 1. rész

Az országonkénti jelentésről...

2017. november 17-én lépett hatályba a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet, mint az új transzferár dokumentációs rendelet.  Cikksorozatunkban a legfontosabb változásokat mutatjuk be.

Hatályba lépés

Az új rendeletet a Magyar Közlöny 2017. október 18-i 169. számában hirdették ki, és a kihirdetést követő 30. napon, azaz 2017. november 17-én lépett hatályba. Az új rendelet előírásait fő szabály szerint a 2018-ban kezdődő adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kell először alkalmazni. Az adózó választása szerint az új rendelet előírásait a 2017. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is alkalmazni lehet, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint a rendelet hatálybalépésének napja.

Ha a 2017. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartás elkészítésének határideje későbbi, mint az új rendelet hatálybalépésének napja, akkor az adózó a nyilvántartási kötelezettségét a 2017. január 1-jén hatályos szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet szerint teljesíti, feltéve, hogy az előző bekezdésben foglaltakat nem választja. A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy a 2017. évről szóló transzferár nyilvántartásokat fő szabály szerint még a 2017. január 1-én hatályos 22/2009. PM rendelet előírásai alapján kell elkészíteni, és az új szabályok a 2018. évről szóló transzferár nyilvántartásokat érintik.

Nyilvántartás készítésére kötelezett adózók köre

A transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett adózók körében nincs változás a korábbi szabályozás és az új szabályozás között. Nyilvántartás készítésére kötelezett a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv) 18. § (5) bekezdése szerinti adózó, és a nyilvántartás készítési kötelezettség a Tao. törvény 18. § (6) és (7) bekezdése szerinti ügyletekre is kiterjed.

Alapelvek

Kikerült az alapelvek közül az a rendelkezés, hogy az adózótól nem várható el, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás elkészítésére. Helyette az alábbi megfogalmazást tartalmazza az új rendelet: az adózó a nyilvántartás elkészítése során köteles figyelembe venni minden, az ellenőrzött ügylet megkötése, a szerződés módosítása, illetve legkésőbb a teljesítés időpontjában rendelkezésre álló és a tőle elvárható gondosság mellett, aránytalanul nagy költség ráfordítása nélkül megismerhető, a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tényt és körülményt.

Fogalmak

Új fogalomként került bele a rendeletbe az immateriális jószág, amely olyan fizikai eszköznek vagy pénzügyi eszköznek nem minősülő dolog, amelyet üzleti használat céljából tulajdonban vagy ellenőrzés alatt lehet tartani, és amelynek használata vagy átengedése ellenérték fejében történne, ha az független vállalkozások összehasonlítható független ügyletével valósulna meg. A többi fogalom esetében is történtek pontosítások.

Háromszintű transzferár nyilvántartási forma

A BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) 13. akciópontja alapján bevezetésre került a hazai jogrendszerbe is a háromszintű transzferár nyilvántartási forma, mely három különböző dokumentumból áll:

  1. Országonkénti jelentés (Country-by-Country report – CbCr)
  2. Fődokumentum (Master file)
  3. Helyi dokumentum (Local file)

Országonkénti jelentés

Az 1. pontbeli országonkénti jelentést azoknak a multinacionális vállalatcsoportoknak kell elkészíteniük első ízben a 2016. évre vonatkozóan, amelyeknél a 2015. évi konszolidált bevétel eléri a 750 millió EUR-t. A magyar vállalkozásokat ez abban az esetben érintheti ilyen csoportok esetén, ha

  • végső anyavállalatnak minősülnek,
  • önállóan jelentésre kötelezett magyar illetőségű vállalatnak minősülnek (mert például a végső anyavállalat országában nincs CbCR szabályozás vagy a végső anyavállalat országával Magyarországnak nincs a CbCR-el kapcsolatos automatikus információcserére vonatkozó megállapodása),
  • adatszolgáltatásra kijelölt anyavállalatnak minősülnek.

A jelentés nyomtatványa 16CBC, melyet a 2016. év tekintetében fő szabály szerint 2017. december 31-ig kell elkészíteni és benyújtani, elmulasztása 20 millió forintig terjedő bírsággal sújtható.

Ha a magyar vállalkozás mentesül a jelentéstételi kötelezettség alól (mert például más csoporttag készíti el a jelentést), akkor ezt be kell jelentenie 2017. december 31-ig az adóhatósághoz a 17T201T nyomtatványon. A bejelentést év végéig az adóhatóságtól kapott információk alapján a 2016-os és a 2017-es év tekintetében is meg kell tenni. A bejelentések elmulasztása is 20 millió forintig terjedő bírsággal sújtható.

Cikksorozatunk következő részében a Fődokumentum tartalmi elemeit részletezzük.

* * *

Értesülj első kézből a 2018. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2018

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2018 helyszínei és időpontjai:
Debrecen – december 4.- december 5.
Miskolc – december 4.- december 5.
Győr – december 7.- december 8.
Budapest II. – december 11.- december 12. MEGTELT!
Szolnok – december 11.- december 12.
Budapest III. – 2018. január 9.- január 10.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!