A társasági adó rendszerében különleges szabályok vonatkoznak a követelésekre. Bár a beszámoló és a társasági adóbevallás időszakán túl vagyunk, a jövőre nézve sem hiábavaló, ha megvizsgáljuk, hogy milyen adóalap növelő és csökkentő tételek jöhetnek szóba a követelések értékelésével kapcsolatosan.

Ha a követelés leírásra került – azaz ráfordításként elszámolták azt – akkor meg kell vizsgálni, hogy a társasági adó azt elismeri-e adóalapot csökkentő ráfordításként.

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tao. tv.) 7.§. (1) bekezdés n. pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész.

A társasági adó törvény és a számvitel törvény behajthatatlan követelés fogalma azonban eltérő. A Tao. tv. 4.§. 4/a. pontja tartalmazza a behajthatatlan követelés fogalmát.

Behajthatatlan követelés: az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.

A fogalom értelmezéséhez vizsgáljuk meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) definícióját is a behajthatatlan követelésről.

Az Sztv. 3. §. (4) bekezdés 10. pontja szerint behajthatatlan követelés az a követelés,

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,

f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

Látható tehát, hogy a társasági adó rendszerében bővebb a behajthatatlan követelés fogalma, de mindenképpen alaposan meg kell vizsgálni a feltételek teljesülését, és a rendelkezésre álló bizonyítékok körét ahhoz, hogy a társasági adóalap csökkentés valóban érvényesíthető legyen.

Példa:

A következőkben a tárgyévben leírt követeléseket vizsgáljuk meg, hogy a társasági adó rendszerében mekkora összeg minősül vállalkozás érdekében elismert költségnek:

Összes elismert költség:                                   5.900.000 Ft

Társasági adóalapot növelő tétel:                    5.100.000 Ft

Követelésre elszámolt értékvesztés módosító tételei

A követelésekre vonatkozóan a Sztv. rendelkezéseinek megfelelően értékvesztést kell elszámolni, illetve az értékvesztést vissza kell írni, ha az ott leírt feltételek teljesülnek. Mivel azonban az értékvesztés elszámolása nem egy végleges leírás, célja az, hogy a tárgyévi beszámoló valódi és hiteles képet mutasson, ezért a Tao. tv. nem ismeri el, mint adóalapot csökkentő ráfordítást.

A Tao. tv. 8.§. (1) bekezdés gy. pontja alapján a társasági adóalapot az elszámolt értékvesztés összegével meg kell növelni.

A Tao. tv. 7.§. (1) bekezdés n. pontja szerint pedig a korábban elszámolt értékvesztés visszaírása csökkenti a társasági adóalapot a visszaírás évében.

Ha egy korábban már értékvesztett követelés behajthatatlanná válik, akkor a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész összege társasági adóalap csökkentő tétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összegéig (Tao tv. 7.§. (1) bekezdés n. pont).

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem