3 tipikus hiba a transzferárazásban, ami súlyos milliókkal járhat a cége részére

Hogy elkerüljük a bírságot…

Cikkünkben bemutatunk 3 olyan tipikus hibát, amely több százezer vagy akár milliós nagyságrendű bírságot vonhat maga után, ha egy vállalkozás nincs megfelelően felkészülve a transzferárazási feladatainak kezelésére.

1) Nem kell foglalkoznom a transzferárazással, mert az anyavállalat készíti el a dokumentációt

Ez a kijelentés több problémát is rejthet magában. A transzferárazás nemcsak a dokumentáció elkészítését jelenti. Mi mindent foglalhat magában a transzferárazás?

Például:

  • a kapcsolt vállalati ügyletek rendszerének megtervezését, azok adó- és egyéb hatásainak elemzését,
  • a csoporton belüli árazás kialakításának tervezését, módszertani elemzését, a megfelelő elszámolási módszer kiválasztását,
  • a kapcsolt vállalati szerződések feltételeinek kialakítását, szerződések megkötését,
  • transzferár politika összeállítását, mely az árképzés mikéntjét rögzíti,
  • a költségelszámolási rendszer, az üzletágak szegmentált kimutatásának előkészítési munkálatait, mely alátámasztja a transzferárazást,
  • az elszámolás, számlázás rendjének kialakítását, a korrekciós számlák kezelésének módját,
  • az évközi és éves adótervezés, adóelszámolás során a transzferárak visszaellenőrzését,
  • a kapcsolt vállalatok bejelentését, kijelentését,
  • a transzferár dokumentáció készítési kötelezettség felmérését, megállapítását,
  • a transzferár dokumentáció készítési kötelezettség alóli mentességek vizsgálatát, mentesülő ügyletek felmérését,
  • a transzferár dokumentációk elkészítési munkálatainak megszervezését: helyi dokumentum, fődokumentum,
  • az országonkénti jelentéstételi kötelezettség felmérését, kapcsolódó feladatok megszervezését,
  • transzferár dokumentációk elkészítését minden egyes évben.

Látható tehát, hogy ebben a folyamatban még a külföldi (vagy belföldi) anyavállalattal rendelkező társaságoknak is részt kell venniük. Nem hagyatkozhat egy vállalat sem arra, hogy a csoportból majd más teljesíti helyettük a kötelezettségeket. Fontos kiemelni, hogy a transzferár nyilvántartás, ezen belül a helyi dokumentum és a fődokumentum elkészítése is minden vállalatnak saját feladata és kötelezettsége, melyben más tagvállalat közreműködhet, de a felelősség nem hárítható át.

2) Nem kell foglalkoznom a transzferárazással, mert kisvállalkozás vagyunk

Itt két fő buktató is felmerülhet, melyből az egyik a vállalati méret meghatározása. Sokszor előfordul, hogy a vállalati minősítést a társaság csak saját magára vonatkozóan készíti el, és nem számítja össze a szükséges adatokat (létszám, árbevétel, mérlegfőösszeg) a többi csoporttag adataival. Így lehetséges, hogy egy nemzetközi multinacionális vállalatcsoport hazai tagját magát kisvállalkozásnak minősíti, helytelenül. A transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség középvállalati méret elérése esetén kötelező, de nézzük meg a másik fő buktatót.

A transzferárazás emellett nemcsak a közép- és nagyvállalatokat érinti. Az 1. pontból is látható, hogy számos feladat merülhet fel, és ezeknek csak egy köre a transzferár nyilvántartás készítés. A kapcsolt vállalati ügyletek során a szokásos piaci ár elvének megfelelő elszámolás biztosítása, szükség esetén adóalap módosítása minden vállalkozásnak feladata, függetlenül a vállalati mérettől. Ez a biztosítás pedig elképzelhetetlen valamiféle feljegyzés, vizsgálati jegyzőkönyv vagy hasonló leírás nélkül, hiszen hogyan lehet majd utólag (akár még 5-6 évig) bizonyítani a piaci ár elvének megfelelő eljárást, ha arról semmilyen leírt információval nem rendelkezik a társaság?

3) Dokumentáció készítési kötelezettség alóli mentesség értékhatár miatt

Bár a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alóli mentesség akkor valósul meg, ha az ügyleti érték (összevonható ügyleti érték) 50 millió Ft alatt van, de fontos tudni, hogy az 50 milliós Ft-os értékhatár nem a megvalósult ügyletértékre, hanem az ügylet szokásos piaci áron kalkulált értékére vonatkozik.

A kapcsolt vállalati ügyletek esetében azok szokásos piaci értékét szükséges megállapítani ahhoz, hogy a vállalkozás a mentességi értékhatárt megfelelően vizsgálni tudja. Ha később az adóhatóság által megállapításra kerül, hogy a társaság által mentesített ügyleti érték mégis szokásos piaci áron 50 millió Ft feletti, akkor nemcsak adóalap növelés lehet a következmény, hanem mulasztási bírság is a transzferár dokumentáció hiánya miatt.

* * *

Amennyiben transzferárban érintett szakember vagy és szeretnél átlátható képet kapni a kapcsolt vállalati viszonyról, szeretném figyelmedbe ajánlani a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2019. szeptember 16-án tartandó Transzferár nyilvántartás készítés szabályai című előadásomat, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz!

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!