Kapcsolt vállalkozás fogalma, bejelentések és piaci ár elve az egyes adónemeknél

Lássuk a részleteket.

kapcsol vállalkozás

Az azonos többségi irányítás alatt álló vagy azonos ügyvezetés alá tartozó vállalkozások, egyéb szervezetek esetében nem beszélhetünk független működésről. Az ilyen entitások az egymás közötti szerződéseikben, megállapodásaikban eltérhetnek a független felek között szokásos, piaci feltételektől és áraktól, mely által a jövedelmüket és az adóalapjukat is manipulálhatják.

Ezért ezeknek az entitásoknak (pl. magánszemély tulajdonosok, őstermelők, egyéni vállalkozások, társas vállalkozások, egyesületek, alapítványok, stb.) be kell tartaniuk egy speciális alapelvet az adózásuk során, ezt hívjuk a szokásos piaci ár elvének. A szokásos piaci ár elve megjelenik a számvitelben és az adózásban is.

Szokásos piaci ár elve

A Számviteli törvény előírja, hogy a kapcsolt vállalkozások az eszközök bekerülési értékét, költségeiket és ráfordításaikat, valamint árbevételüket kiigazíthatják az általuk alkalmazott ár és a szokásos piaci ár különbözetével. Emellett a kiegészítő mellékletben be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ezeknek az előírásoknak az a célja, hogy a beszámoló a megbízható és valós összképet tükrözze, és azt ne torzítsa el a kapcsolt vállalkozásokkal kötött nem piaci áron megvalósult ügyletek értéke.

A Számviteli törvény kapcsolt vállalkozási fogalmába az anyavállalat, a leányvállalat és a közös vezetésű vállalat tartozik. A kiegészítő melléklet egyedi rendelkezései egy másik fogalmat (kapcsolt fél) tartalmaznak, mely egy bővebb kört takar (az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározott fogalom).

Adózási szempontból először is az Art. (2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről) fogalmát kell irányadónak tekinteni minden adónem szempontjából. Az Art. egyik alapelve szerint:

„A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni.”

Ez az elv tükröződik számos adójogszabályban tényleges rendelkezésekben (például társasági adó, helyi iparűzési adó, általános forgalmi adó, kisvállalati adó, stb.), míg más adónemek esetében nincs külön rendelkezés – de ezek esetében is az Art. alapelv szerint kell eljárni.

Látható tehát, hogy adózás tekintetében az a cél, hogy a szokásos piaci ár elve érvényesüljön az egyes különálló entitások adóalapjában, még akkor is, ha egy tulajdonosi körbe vagy azonos ügyvezetés alá tartoznak.

Kapcsolt vállalkozás fogalma az adózás rendjéről szóló törvényben

Az Art. is saját kapcsolt vállalkozás fogalommal rendelkezik, melynél a Tao. tv. (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról) definíciójára hivatkozik. Kapcsolt vállalkozási viszonyt okoz a Ptk. szerinti többségi befolyás (szavazati többség vagy meghatározó befolyás, pl. vezető tisztségviselők kinevezési, visszahívási joga, stb.), a közös ügyvezetés, de kapcsolt vállalkozási viszonyban áll adózó és külföldi telephelye, illetve külföldi adózó és belföldi telephelye is. Kapcsolt vállalkozási viszonyban állhat például egy Kft. a 100%-os tulajdonos Zrt-vel, annak magánszemély többségi tulajdonosával (ha a szavazati többség fennáll), de kapcsolt vállalkozás lehet két Kft. is, ha közeli hozzátartozók tulajdonában áll.

Bejelentési kötelezettségek

A NAV felé történő bejelentési kötelezettségek a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozás fogalomhoz kapcsolódnak. 500.000 forintig terjedő mulasztási bírság terhe mellett 15 napon belül be kell jelenteni:

  • amikor kapcsolt vállalkozással (akár magánszeméllyel is) az első szerződéskötés megtörténik (szóbeli szerződés is ennek minősül, illetve számla kiállítás is),
  • amikor a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnik,
  • amikor kapcsolt vállalkozás részére 1 millió forint feletti készpénzszolgáltatás történik.

 Multinacionális vállalatcsoportok esetében, ha a vállalatcsoport előző évi konszolidált forgalma eléri a 750 millió EUR összeget, akkor országonkénti jelentéstétel kötelező (Aktv.). Amennyiben a magyar entitás köteles a jelentést készíteni, arra a CBC (Country-by-Country) nyomtatvány szolgál. Ha más csoporttag készíti el a jelentést, akkor a magyar vállalatnak bejelentési kötelezettsége áll fenn. Ez a szabály a 2016-os év óta áll fenn, azóta minden évben a végső anyavállalat üzleti évének utolsó napjáig meg kellett tenni a bejelentést. A jelentéstétel illetve a bejelentés elmulasztása, helytelen megtétele 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Kapcsolt vállalkozás fogalma és szokásos piaci ár elve az ÁFA törvényben

Az ÁFA tv. kapcsolt vállalkozási definíciójánál az Art. szerinti kapcsolt vállalkozási fogalmat kell irányadónak tekinteni. A csoportos ÁFA alanyiság tekintetében ennek kiemelt jelentősége van.

Az ÁFA tv. előírásai szerint a kapott ellenérték az általános forgalmi adó alapja. Az ellenérték helyett azonban a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogy az egyik vagy másik félnek nem 100%-os az ÁFA levonási joga (ÁFA tv. 67. §-ban találhatóak a részletes leírások).

A nem független felek fogalom viszont bővebb kör, mint az Art. (Tao. tv.) szerinti kapcsolt vállalkozás fogalom.

Nem független felek: olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek)

a) egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások;

b) között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn;

c) között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja;

d) között a 6. § (5) bekezdése szerinti viszony áll fenn[1];

e) egymás közeli hozzátartozói, vagy az a)-d) alpontokban meghatározottak közeli hozzátartozója.

Hasonló fogalmak más jogszabályokban

A fenti kapcsolt vállalkozási definíciók (Számviteli tv., Art., Tao. tv. szerinti fogalmak) nem keverendőek össze a KKV. tv. szerinti kapcsolódó vállalkozás és partnervállalkozás fogalmakkal, melyek a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalati méret besorolásánál játszanak szerepet. Szintén eltérő fogalomkör a de minimis támogatásoknál fontos egy és ugyanazon vállalkozás definíciója. A könyveiket és beszámolójukat IFRS szabályok szerint vezetőknél, összeállítóknál az IAS 24 szerinti kapcsolt fél fogalom az irányadó a számvitelben.

Szokásos piaci ár elve az egyes adónemekben

A szokásos piaci ár elve az egyes adónemekben is megjelenik az ART. szerinti alapelv mellett, a főbb adónemeket a következő táblázat foglalja össze:

Adónem Szokásos piaci ár elve Jogszabályi hivatkozás
Társasági adó A szokásos piaci ártól való eltérés összegével az adóalapot növelni kell, a csökkentés feltételekhez kötött (pl. nyilatkozat, okirat, stb.). Tao. tv. 18. § (1) bek.
Helyi iparűzési adó A Tao. tv. szerint szokásos piaci ár alkalmazására kötelezett adózó az árbevételt és a csökkentő tételeket kiigazítja a szokásos piaci ártól való eltérés összegével. Az árbevétel csökkentés, költség, ráfordítás növelés feltételekhez kötött (pl. nyilatkozat). Htv. 39. § (11) bek. (2021.01.01-től), korábban Art. alapelv alapján volt kötelező a módosítás
Innovációs járulék Az adó alapja megegyezik a helyi iparűzési adó alapjával, így a korrekció közvetett módon érinti ezt az adónemet. Innov. tv. 16. § (1) bek.
Energiaellátók jövedelemadója Amennyiben az adóalany kapcsolt vállalkozásával a Tao. tv. 18. §-a alá tartozó jogügyletet köt, úgy az adóalap megállapításkor köteles az abban foglaltakat megfelelően alkalmazni. 2008. évi LXVII. törvény 6. § (8) bek.
Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) Bevételnek számít a más adózó részére korábban átadott, de adózó által a KATA alany részére visszaszolgáltatott összeg piaci ár feletti része, valamint az a vagyoni érték, amelyre nem piaci árat fizetett a KATA alany. 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2. § 12. pont
Kisvállalati adó (KIVA) Szokásos piaci ártól eltérő ár esetén az adóalapot a különbözettel módosítania kell. 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 20. § (5) bek.
ÁFA Az ellenérték helyett azonban a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogy az egyik vagy másik félnek nem 100%-os az ÁFA levonási joga (részletek vizsgálandóak). ÁFA tv. 67. §

Kapcsolt vállalkozások és a KATA (40%-os különadó, bejelentési kötelezettségek)

Ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.

Ha a kisadózó vállalkozás olyan, külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel 71,42 százaléka után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót fizet.

Adatszolgáltatás

Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatásra köteles személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket e § alkalmazásában egy személynek kell tekinteni.

Kisadózó vállalkozás esetén nem bevétel:

..

c) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,

d) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni.

Az adózónak tehát meg kell vizsgálnia az ilyen jellegű ügyletei esetén, hogy a szokásos piaci ár elvét alkalmazta-e, és szükség esetén a bevételi keretbe be kell számolnia a nem piaci áron kötött fenti ügyleteit.

Kapcsolt vállalkozások és a KIVA (belépési és kilépési értékhatárok számítása, adóalap-módosítás, bizonyítási teher, transzferár nyilvántartás)

A kisvállalati adó választásának feltételeinél a határértékeket az adózónak a kapcsolt vállalkozásaival együtt kell kiszámítania: az állományi létszám (50 fő) és bevételi (3 milliárd forint) határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.

A fenti táblázatnak megfelelően a kisvállalati adó megállapítása során adóalap-módosító tételt is figyelembe kell vennie az adózónak: amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, megállapodásában olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, – az egyéb módosító tételektől függetlenül – az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mintha független vállalkozással kötött volna szerződést, megállapodást, feltéve, hogy a szerződés, megállapodás alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani [Katv. 20. § (5) bekezdés].

A vizsgálati teher tehát az adózón van, melynek megfelelő megjelenési formája lehet egy transzferár nyilvántartás vagy ahhoz hasonló tartalommal bíró elemzés, bizonyítás. A bizonyítási teher az adóhatóságon van. A KIVA alany nem alanya a társasági adónak, ezért a 32/2017. NGM rendelet szerinti transzferár nyilvántartás készítésére nem kötelezett. Mindazonáltal lehetséges, hogy az adóév egy részében adózó TAO alany, és így fennállhat transzferár nyilvántartás készítési kötelezettsége (lásd Tao. tv. 18. §-ban foglalt kötelezettek köre), ez esetben bizonyítási teher is köti.

[1] Nem minősül az (1) bekezdésben említett független formában végzett gazdasági tevékenységnek az a tevékenység, amelyet munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában.

* * *

Szeretném figyelmedbe ajánlani a PENTA UNIÓ ZRt. szervezésében, 2021. március 22-én megrendezésre kerülő ÉLŐ online konferenciámat. Az előadás célja a kapcsolt vállalkozások adózási feladatait érintő legfontosabb kötelezettségekre történő figyelem felhívása tömören, összefoglaló jelleggel. Jelentkezz most még kedvezményesen >> Kapcsolt vállalkozások adózási feladatai, kockázatok és lehetőségek 2021. – ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM