Az adótanácsadóknak, adószakértőknek, adótervezésben résztvevő egyéb szereplőknek (adott esetben magának az adózónak) új jelentési kötelezettsége lép életbe. Azokat a határokon átnyúló konstrukciókról kell adatokat szolgáltatni, melyek az Európai Unió (EU) 2018/822. számú irányelvében bemutatott ismertetőjegyek legalább egyikével rendelkezik. Az EU tagállamoknak 2019. december 31-ig kell erről jogszabályt alkotniuk, de a jelentési kötelezettséget visszamenőlegesen is teljesíteni kell mindazon struktúrákra, amelyeket 2018. június 25-ét követően kezdenek el megvalósítani.

Az adatszolgáltatás célja, hogy a potenciálisan agresszív adótervezési konstrukciókat az adóhatóságok könnyebben feltárhassák, és azokra a lehető legrövidebb időn belül képesek legyenek reagálni. A kiskapukat megszüntethetik utólag adóellenőrzésekkel, de előzetesen is van erre módjuk új jogszabályok megalkotásával. Fontos lesz az egyes EU tagállamok közötti információcsere is, hiszen a legtöbb ilyen adózást illetően káros konstrukcióban több adójogrendszer érintett.

Az irányelv gyakorlatilag csak a határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatban fogalmaz meg adatszolgáltatási kötelezettséget és tagállamok közötti információcserét. Ugyanakkor kiemeli, hogy a tagállamok foganatosíthatnak további hasonló nemzeti adatszolgáltatási intézkedéseket, ám azokat az információkat, amelyeket a tagállam az ezen irányelv szerinti adatszolgáltatási kötelezettség által előírtakon felül gyűjt össze, nem oszthatja meg automatikusan más tagállamok illetékes hatóságaival. Az ilyen információk kérésre, vagy – a vonatkozó szabályoknak megfelelően – spontán módon kerülhetnek megosztásra.

A fő előny vizsgálatára irányuló teszt

Az irányelv öt különböző kategóriában sorol fel ismertetőjegyeket, amelyek közül akár csak egy is megvalósul a határokon átnyúló konstrukció esetében, fő szabály szerint kötelező az adatszolgáltatás.

Azonban az irányelv által felsorolt ismertetőjegyek közül több esetben csak akkor szükséges az adatszolgáltatás, tehát az ismertetőjegyek csak akkor vehetők figyelembe, ha átmennek a „fő előny vizsgálatára irányuló teszten”.

Az említett teszt akkor minősül sikeresen teljesítettnek, ha megállapítható, hogy a fő előny vagy a fő előnyök egyike, amelyre – minden releváns tényt és körülményt figyelembe véve – egy adott személy az adott konstrukció megvalósítása nyomán ésszerűen számíthat, az adóelőny elérése.

Nézzük meg, melyek ezek az ismertetőjegyek, ahol teljesülnie kell annak a kitételnek is, hogy a fő előny vagy a fő előnyök egyike az adóelőny elérése.

A) A fő előny vizsgálatára irányuló teszthez kapcsolódó általános ismertetőjegyek

1. Olyan konstrukció, ahol titoktartás alá esik, hogy a konstrukció révén hogyan érhető el adóelőny.
2. Olyan konstrukció, ahol a díjazás a konstrukció révén elért adóelőny összege alapján, valamilyen jutalékos formában kerül megállapításra.
3. Olyan konstrukció, amelynek keretében nagyrészt előre szabványosított struktúrákat használnak, amely érdemi személyre szabás nélkül használható.

B) A fő előny vizsgálatára irányuló teszthez kapcsolódó különös ismertetőjegyek

1. Olyan konstrukció, amely során felvásárolnak egy veszteséges vállalatot, annak tevékenységét nem folytatják, hanem a veszteséget felhasználják az adókötelezettség csökkentésére.
2. Olyan konstrukció, amelynek keretében a nyereséget tőkévé, ajándékká vagy más, alacsonyabb adókulcs alá eső vagy adómentességet élvező bevétel kategóriává alakítják.
3. Olyan konstrukció, amelynek keretében vagy olyan körkörös ügyleteket bonyolítanak le, melyek a pénzeszközök körbeáramoltatását eredményezik, olyan közbeiktatott szervezetek részvételével, amelyek semmilyen más elsődleges kereskedelmi funkciót nem végeznek, vagy olyan tranzakciókra kerül sor, amelyek egymást ellentételezik vagy lenullázzák, vagy amelyek ehhez hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek.

C) Határokon átnyúló ügyletekhez kapcsolódó különös ismertetőjegyek

Olyan konstrukció, amelynek keretében két vagy több kapcsolt vállalkozás között határokon átnyúló, levonható kifizetésre kerül sor, és legalább az alábbi feltételek egyike teljesül

• a kifizetés címzettje ugyan rendelkezik adóügyi illetőséggel valamelyik adójogrendszerben (államban, illetve területen), de az adott adójogrendszerben nincs társasági adó kivetve vagy a társasági adó mértéke nulla vagy közel nulla; vagy
• a kifizetés egészben adómentességet élvez abban az adójogrendszerben (államban, illetve területen), amelyben a kifizetés címzettje adóügyi illetőséggel rendelkezik; vagy
• a kifizetés adókedvezményt élvez abban az adójogrendszerben (államban, illetve területen), amelyben a kifizetés címzettje adóügyi illetőséggel rendelkezik.

A fenti esetekben tehát el kell végezni a tesztet, hogy a konstrukció fő célja, vagy egyik fő célja adóelőny elérése-e.

A következőkben megnézzük azokat az ismertetőjegyeket, ahol már nem kell ezt a tesztet elvégezni, tehát önmagában az ismertetőjegy fennállása már megalapozza az adatszolgáltatási kötelezettséget!

C) Határokon átnyúló ügyletekhez kapcsolódó különös ismertetőjegyek

1. Olyan konstrukció, amelynek keretében két vagy több kapcsolt vállalkozás között határokon átnyúló, levonható kifizetésre kerül sor, és legalább az alábbi feltételek egyike teljesül

a) a kifizetés címzettje egyetlen adójogrendszerben (államban, illetve területen) sem rendelkezik adóügyi illetőséggel;
b) a kifizetés címzettje ugyan rendelkezik adóügyi illetőséggel valamelyik adójogrendszerben, de az adott adójogrendszer szerepel az azon EU-n kívüli adójogrendszereket tartalmazó listán, amelyekről az EU tagállamok együttesen vagy az OECD keretében megállapították, hogy nem együttműködő adójogrendszereknek (államoknak, illetve területeknek) minősülnek;

2. Ugyanazon értékcsökkenési leírásra egynél több adójogrendszerben érvényesítenek levonásokat.
3. Ugyanazon nyereség- vagy tőketételre egynél több adójogrendszerben érvényesítenek kettős adóztatás alóli mentességet.
4. Olyan konstrukció, amelynek keretében eszközátruházásra kerül sor és lényegi eltérés van az adott eszközökért az érintett adójogrendszerekben fizetendő összegek között.

D) Az automatikus információcserére és a tényleges tulajdonlásra vonatkozó különös ismertetőjegyek

A részletes előírásokat az irányelv tartalmazza, jelen cikk terjedelmi keretei miatt csak a fő esetköröket soroljuk fel. Olyan konstrukciók tartozhatnak ide, melyek

1. veszélyeztethetik a Pénzügyi számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó uniós jogszabályokat vagy ezekkel egyenértékű megállapodásokat – köztük harmadik országokkal kötött ilyen megállapodásokat – végrehajtó jogszabályok szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeket, vagy amely kihasználja az ilyen jogszabályok vagy megállapodások hiányát,
2. jogi vagy tényleges tulajdonosi lánca nem átlátható, és amely olyan személyeket, jogi konstrukciókat vagy struktúrákat vesz igénybe, amelyek nem folytatnak érdemi gazdasági tevékenységet, vagy például a tényleges tulajdonosait azonosíthatatlanná tették.

E) A transzferárazással kapcsolatos különös ismertetőjegyek

1. Olyan konstrukció, amelynek keretében egyoldalú minimum mentesítési szabályok alkalmazására kerül sor.
2. Olyan konstrukció, amelynek keretében nehezen értékelhető immateriális javak átruházására kerül sor. A „nehezen értékelhető immateriális javak” kifejezés magyarázatát az irányelv tartalmazza.
3. Olyan konstrukció, amelynek keretében feladatok és/vagy kockázatok és/vagy eszközök csoporton belüli, határokon átnyúló áthelyezésére kerül sor, amennyiben az áthelyezést követő három éves időszakban az áthelyező fél vagy felek kamatfizetés és adózás előtti eredményének előrejelzett éves összege nem éri el az adott áthelyező fél vagy felek kamatfizetés és adózás előtti éves eredményének arra az esetre előrejelzett összege 50 %-át, ha az áthelyezésre nem került volna sor.

Cikksorozatunkat folytatjuk annak bemutatásával, hogy milyen adatokat kell lejelenteni az adóhatóságnak egy adatszolgáltatási kötelezettség alá eső határokon átnyúló konstrukció tekintetében.

* * *

Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem