A kisvállalati adó szabályozása 2019. január 1-től

Jelentősen megnövekszik a KIVA választhatóságának bevételi határa

Az Adóhatóság honlapján megjelent tájékoztató alapján összefoglaljuk a kisvállalati adó 2019. évi szabályozásának legfontosabb pontjait.

Milyen adónemeket vált ki a kisvállalati adó (KIVA)?

A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, amely három, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki:

  • a szociális hozzájárulási adót
  • a szakképzési hozzájárulást és
  • a társasági adót.

Milyen adónemeket nem vált ki a KIVA?

A KIVA nem váltja ki az általános forgalmi adót és az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadót sem.

Mennyi a kisvállalati adó mértéke és alapja?

Az adó mértéke 2018-tól az adóalap 13%-a. Az adó alapja a személyi jellegű kifizetéseknek a tőke és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege módosítva néhány további tétellel.

Mi a kisvállalati adó legfontosabb előnye?

Az adónem előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére. Emellett az adóalap-meghatározás módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére (így beruházásokra és készletek vásárlására) fordított eredmény ne növelje az adóalapot, így kedvez a gyorsan növekvő vállalkozásoknak, és koncepcionálisan is lényegesen egyszerűbb a társasági adónál.

Kinek érdemes a kisvállalati adót választania?

A kisvállalati adózásra való áttérés egyedi mérlegelést igényel. Javasolt megvizsgálni a kisvállalati adóra való áttérés lehetőségét azon jogosult vállalkozások esetében, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik.

Az adónem alapján történő adózást választhatja az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

Melyek az adónem választásának belépési korlátai?

Tényező

Mikor

Korlát

átlagos statisztikai állományi létszám

adóévet megelőző adóév

maximum 50 fő

bevétel

adóévet megelőző adóév

maximum 1 milliárd forint

adószám

adóévet megelőző két naptári évben

törlés nem lehetett

üzleti év mérlegfordulónapja

állandóan

december 31-e lehet csak

mérlegfőösszeg

adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában

maximum 1 milliárd forint

Mire kell figyelni a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező személyek, szervezetek esetén?

Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.

A Katv. 20. § (5) bekezdése szerint, amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, megállapodásában olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést, megállapodást, feltéve, hogy a szerződés, megállapodás alapján az adóévben teljesítés történt.

A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszerek egyike szerint kell megállapítani. A Tao. tv. hivatkozott bekezdése az összehasonlító árak módszerét, a viszonteladási árak módszerét, a költség és jövedelem módszert, az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszert, a nyereségmegosztásos módszert és az egyéb módszereket nevesíti.

Milyen kérdéseket kell feltenni a kisvállalati adóalanyiság választása előtt?

a) Az adózó működési formája alapján jogosult-e az adónem választására?
b) Az átlagos statisztikai állományi létszám (a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámával együtt) az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt?
c) Az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel (a kapcsolt vállalkozások bevételével együtt), továbbá a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot?
d) Az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen (jogerősen) nem törölte?
e) Naptári éves-e az adózó?

Ha ezen kérdésekre megerősítő válasz adható, akkor

  • érdemes a vállalkozás várható eredményei és a következő évekre tervezett osztalék, illetve
  • tőkeműveletek alapján áttekinteni az várható adókötelezettség alakulását, továbbá szükséges a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választásának állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentése, amely lényegében év közben is bármikor megtehető.

Az újonnan létrejövő adóalanyoknál e feltételek közül értelemszerűen az a), e) pontokban foglalt feltételeknek kell megfelelni.

Hogyan kell bevallani a kisvállalati adót?

A kisvállalati adó éves elszámolású adó. Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként köteles megállapítani és az adóévet követő év május 31-ig bevallani. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Az adóalanyoknak a bevallási kötelezettségeiket a ’KIVA jelű nyomtatványon kell teljesíteni.

A bevallás a beszámoló adatain alapul, ha azonban az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja meg.

Az adózó az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget.

Hogyan szűnik meg a kisvállalati adóalanyiság?

A létszám- és bevételi korlátokra vonatkozó szabály változására tekintettel az adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a létszám meghaladja a 100 főt, vagy a bevétel meghaladja a 3 milliárd forintot.

A kisvállalati adóalanyiság a törvényben meghatározott egyéb okok esetén is megszűnik (pl. végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás esetén, egyesülés, szétválás esetén, bizonyos mulasztási bírságok kiszabása esetén, stb.)

Melyik jogszabályban találjuk meg a kisvállalati adót?

Az adónem szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tartalmazza.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén:

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!