2024. október 29-én került benyújtásra a Parlament elé az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. számú törvényjavaslat, amely a várakozásokkal ellentétben…
Tévhitek a kapcsolt vállalkozásokról és a transzferárról
Tipikus figyelési pontok könyvelőknek kisebb nagyobb vállalatcsoportok megléte esetén
Sok könyvelő és gazdasági szakember még mindig azzal a felkiáltással hárítja el a kapcsolt vállalkozások és a transzferár témakörét, hogy neki nincs az ügyfélkörében kapcsolt vállalkozással rendelkező cég, illetve a munkahely, ahol dolgozik, nem rendelkezik kapcsolt vállalkozásokkal. A másik leggyakrabban hallott kifogás pedig az, hogy a könyvelő csak olyan kicsi vállalkozásokkal foglalkozik, amelyeknél biztosan nem kell a transzferárazással foglalkozniuk. Pedig mindkét állítás csupán feltételezésen alapul a legtöbb esetben.
Vajon minden könyvelő minden ügyfelét (munkáltatóját) tájékoztatta a kapcsolt vállalkozások definíciójáról, és azt követően nyilatkoztatta is őket, hogy nem rendelkeznek (és elévülési időn belül sem rendelkeztek) kapcsolt vállalkozásokkal?
Ha pedig azt gondoljuk, hogy kisvállalkozásoknak nincs transzferárazással kapcsolatos feladatuk, sajnos nagyot bukhatunk, mert több olyan kötelezettség is kapcsolódik a témához, amelyet még a legkisebb, akár mikro-méretű vállalkozásoknak is be kell tartaniuk, különben súlyos bírságokat kaphatnak.
Nézzünk meg néhány valós életből vett példát, ahol a gazdasági és pénzügyekért felelős személy, könyvelő a fenti előfeltételezések miatt hárította el a témát magától, nem kerültek feltárásra a kötelezettségek, és sajnos ennek az adott cég látta a kárát.
Kapcsolt vállalkozások bejelentése
Adózónak be kell jelentenie az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szerint (2018-tól az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet szerint) az adóhatósághoz a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő tizenöt napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő tizenöt napon belül. A bejelentés megtételének elmulasztása vagy határidőn túli teljesítése esetén 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az adózó elmulasztott bejelentésenként.
- Egyszemélyes Kft. tulajdonosa tagi kölcsönt nyújt magánszemélyként a saját Kft-jének → a Kft-nek bejelentési kötelezettsége keletkezett a kölcsön felvétele miatt
- Egyéni vállalkozó és a saját tulajdonú egyszemélyes Kft-je között számlázás történt → a Kft-nek bejelentési kötelezettsége keletkezett a számlázás (egymás közötti ügylet) miatt
- A Férj cége és a Feleség cége (mindkettő Kft) között kölcsön ügylet jött létre → mindkét Kft-nek bejelentési kötelezettsége keletkezett a kölcsön nyújtása/igénybevétele miatt
- A könyvelőhöz az Ügyfél (cég) a másik cégét is elvitte könyvelésre, és a két cég között számlázás történt → mindkét cégnek bejelentési kötelezettsége keletkezett az egymás közti számlázás/ügylet miatt
- A könyvelőhöz az Ügyfél (cég) a fia cégét is elvitte könyvelésre, és a két cég között egyszer egy költségátterhelés történt → mindkét cégnek bejelentési kötelezettsége keletkezett a költségátterhelés miatt
- A könyvelő könyvelte az Ügyfél cégének gazdasági eseményeit, de nem kérdezte meg az Ügyféltől, illetve nem nyilatkoztatta az Ügyfél cég képviselőjét a cég esetleges kapcsolt vállalkozásairól. A könyvelő tudtán kívül érkezett olyan számla a cég részére, melyet a cég egy kapcsolt vállalkozása állított ki az Ügyfél cégének → az Ügyfél cégének bejelentési kötelezettsége keletkezett a befogadott számla miat
- Egy Kft. többségi tulajdonosa egy őstermelő magánszemély. A Kft.-nek ez az őstermelő magánszemély számláz → a Kft-nek bejelentési kötelezettsége keletkezett az őstermelő többségi tulajdonos számlázása miatt
Szokásos piaci ár elvének betartása
Túl azon, hogy ha a kapcsolt vállalkozások köre nem kerül feltárásra, akkor a szokásos piaci ár elvének betartása is sérülhet, mivel nem is lesz ez a témakör vizsgálat alatt. Mindamellett ha a kapcsolt vállalkozásokkal a könyvelő tisztában van, a bejelentések megtörténtek, a könyvelő feladata, hogy az adózót tájékoztassa arról, hogy bizonyos adónemek esetében (különösen társasági adó, helyi iparűzési adó, általános forgalmi adó, stb.) a transzferárak adóalap módosítási kötelezettséget eredményezhetnek.
Ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti árai (elszámoló árai vagy transzferárai) nem felelnek meg a szokásos piaci ár elve szerinti árnak, akkor az adózónak számítással kell rendelkeznie, melyben levezeti az alkalmazott ár és a piaci ár közötti különbözetet. Kérdés, hogy ezt a könyvelő készíti el vagy a könyvelő felhívása alapján az Ügyfél. Általánosan elmondható, hogy a piaci ár megállapítása és annak levezetése nem könyvelői feladat, de a tájékoztatási kötelezettség a könyvelőnél áll fenn.
Nézzünk most olyan tipikus eseteket amikor transzfer ár probléma merülhet fel:
- Egyéni vállalkozó a saját Kft-jének a piaci ár 60%-ának megfelelő áron számlázott terményeket, és nem vizsgálták meg, hogy ez okoz-e adóalap módosítási kötelezettséget.
- Magánszemély Kft-je a saját szlovák illetőségű cégének 20%-kal alacsonyabb áron számlázta azt a szolgáltatást, amit független feleknek is nyújtott. Nem vizsgálták meg, hogy a magyar Kft-nél ez milyen hatással van a helyi iparűzési adó- és társasági adóalapjára, valamint a társaság fizetendőáfa alapjára.
- Egy magyar társaság külföldi anyavállalata menedzsment díjat számlázott a társaság részére 200 EUR-nak megfelelő óradíjon, ahol nem vizsgálták meg, hogy szükséges-e a magyar társaság társasági adó alapjának módosítása.
A fentiekhez hasonló esetekben, ha nem az adózó, hanem az adóhatóság tárja fel az adóalap módosítási kötelezettséget, akkor adóhiány esetén annak 50%-áig terjedően adóbírság is kiszabható, valamint késedelmi pótlék is fizetendő. Önellenőrzéssel történő rendezés esetén nincs adóbírság, és késedelmi pótlék helyett a kedvezőbb mértékű önellenőrzési pótlék alkalmazandó.
Transzferár nyilvántartás készítése
Sok tévhit kering arról is, hogy egyáltalán kinek kell transzferár nyilvántartást készítenie. Fő szabály szerint a középvállalkozási méretet elérő gazdasági szereplőknek és az önkormányzati tulajdonú társaságoknak kötelező a transzferár nyilvántartás készítése. A gyakorlatban ott található a legtöbb tévedés, hogy a Kkv. törvény szerinti méret besorolást csak az adott cégre vonatkozóan készítik el.
Például, ha úgy érkezik egy kérdés, hogy a cégcsoport egyik cége középvállalkozás, a másik két cége mikrovállalkozás, akkor már rögtön látni lehet, hogy nem a Kkv. megfelelő előírásai szerint végezték el a besorolást, mivel először meg kell állapítani a kapcsolódó vállalkozások (nem felel meg egyértelműen a kapcsolt vállalkozások fogalmának) és a partnervállalkozások körét, és a mutatószámokat a megfelelő módon összeadva szükséges elvégezni a besorolást.
Ha a magánszemély egyik Kft-jében 30 fő a létszám, a másik Kft-jében 25 fő, akkor ezeket összeadva vizsgálva máris látható, hogy 50 fő feletti a létszám, és nagy valószínűséggel középvállalati csoportról van szó, így érinti ezeket a cégeket a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség.
Sokan a transzferár nyilvántartást tévesen transzferár szabályzatnak hívják. A magyar jogalkotás nem ismer olyan fogalmat, hogy transzferár szabályzat, csak transzferár nyilvántartást, melynek kötelező tartalmát a megfelelő PM, illetve NGM rendelet nevesíti. Emellett – de nem ehelyett – készíthető természetesen bármilyen tartalmú egyéb anyag, amit lehet akár transzferár szabályzatnak is hívni, de ez nem kötelező.
Sajnos az is tévhit, hogy csak a középvállalkozásoknak kell rendelkezniük transzferár levezetéssel. A középvállalkozási méretet elérő cégcsoportokba tartozó vállalkozásoknak kötelező ilyen levezetéssel rendelkezniük (a fentiek szerinti kötelező tartalommal). Ebben a számításban vezetik le a szokásos piaci árat, megállapítják az alkalmazott ár és a szokásos piaci ár esetleges eltéréseit és alkalmazzák a megfelelő módszertant. Emellett még a középvállalkozások is sok esetben mentesülnek a nyilvántartás készítési kötelezettség alól, például akkor, ha az ügyleti érték szokásos piaci áron nem éri el a nettó 50 millió forintot. Mindazonáltal minden vállalkozásnak, amelynek nem kötelező a nyilvántartás készítése, vagy az alól például ügyleti értékhatár miatt mentesül, szükséges valamilyen írásos levezetéssel rendelkezniük, ha a kapcsolt vállalkozásával megvalósult ügyleteinek árazása eltér a szokásos piaci ártól, mert ez lesz a társasági adó (és például a helyi iparűzési adó) bevallásának melléklete, melyben bemutatja ezt a különbözetet. Ennek nincsen kötelező formája transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alóli mentesülés esetén. De vajon hogyan tudja egy könyvelő azt megállapítani, hogy egyáltalán nem szükséges adóalap módosítás és nem szükséges semmilyen írásos levezetés? Véleményem szerint csak az Ügyfél képviselőjének nyilatkoztatásával, amit a fentiek miatt célszerű minden könyvelőnek megtennie.
A fentiek alapján látható tehát, hogy aki lelkiismeretesen és bírságmentesen szeretné végezni a munkáját, az Ügyfél / Munkáltató megfelelő minőségű és alaposságú tájékoztatása és adott esetben nyilatkoztatása nélkül nem jelentheti ki, hogy neki nincsen dolga a kapcsolt vállalkozások és a transzferár területével.
* * *
Amennyiben részletesebben is érdekel könyvelők és gazdasági vezetők egyik legösszetettebb és legnagyobb adókockázatot rejtő témaköre, akkor jelentkezz a mai napon még kedvezményesen a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2018. február 15-én megrendezésre kerülő Transzferár nyilvántartás készítés szabályai 2017-2018. című konferenciámra, ahol személyesen is meg tudjuk vitatni felmerülő kérdéseidet.
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás