Kapcsolt vállalkozások és a transzferár – 5. rész

Esettanulmányok: az összeszámítási szabály buktatói

Hogyan kell meghatározni a vállalati méret besorolást és transzferár nyilvántartás készítési kötelezettséget? Lehet, hogy elsőre úgy tűnik, a vállalkozásunk mentesül a nyilvántartás készítés alól, de az összeszámítási szabályok rejthetnek buktatókat. Esettanulmányunk alapján, nyomon követhető a számítás menete, és felhívjuk a figyelmet a legfontosabb tudnivalókra.

Egy „A” Kft. a következő tulajdonosi körrel rendelkezik:

  • Nagy Alajos 33%
  • Fekete Péter 33%
  • Fehér Kitti 34%

A tulajdonosok nem minősülnek egymás közeli hozzátartozóinak, a szavazatok aránya megegyezik a tulajdonosi arányokkal. Az „A” Kft. rendelkezik a „B” Kft-ben 45%-os tulajdonosi és szavazati aránnyal, valamint a „C” Kft-ben 75%-os tulajdonosi és szavazati aránnyal. „D” Kft-ben Nagy Alajos és Fekete Péter 50-50%-os tulajdonosi és szavazati aránnyal rendelkezik. Mindegyik Kft-ben egy önálló aláírási jogkörrel rendelkező az ügyvezető:

„A” Kft-ben: Nagy Alajos

„B” Kft-ben: Fehér Kitti

„C” Kft-ben: Kiss Attila

„D” Kft-ben: Fekete Péter

„A” Kft. kertészeti eszközök import beszerzésével foglalkozik, melyeket tovább értékesít nagykereskedő partnereinek: „B” Kft-nek, „C” Kft-nek és „D” Kft-nek.

A vállalkozások mutatószámai az alábbiak szerint alakultak:

Mutatószámok Évek “A” Kft. “B” Kft. “C” Kft. “D” Kft.
Létszám (fő) 2015. 29 14 7 8
2016. 27 16 9 8
Árbevétel (eFt) 2015. 1 450 000 1 300 000 390 000 550 000
2016. 1 300 000 1 400 000 450 000 490 000
Mérlegfőösszeg (eFt) 2015. 600 000 410 000 220 000 170 000
2016. 620 000 420 000 260 000 140 000

Hogyan alakul „A” Kft. vállalati méret besorolása, keletkezik-e 2017-ben transzferár nyilvántartás készítési kötelezettsége?

Kapcsolt vállalkozások

„A” Kft. és C” Kft. egymás kapcsolt vállalkozásai, mivel előbbi az utóbbiban több, mint 50%-os szavazati aránnyal rendelkezik.

„A” Kft. a „B” Kft-ben csak 45%-os szavazati aránnyal rendelkezik, mely nem többségi szavazati arány, és mivel „B” Kft. többi tulajdonosa független, valamint az ügyvezetője sem lát el ügyvezetői tisztséget más vállalkozásban, így „B” Kft. nem lesz kapcsolt vállalkozása egyik vállalkozásnak sem.

Mi a helyzet a „D” Kft-vel? Itt két egymástól független (nem közeli hozzátartozó) magánszemély a tulajdonos 50-50%-ban, tehát nincs olyan magánszemély, aki a szavazatok többségét birtokolná. Emellett a „D” Kft. ügyvezetője sem lát el a többi vállalkozásban ügyvezetői tisztséget, tehát „D” Kft. nem kapcsolt vállalkozása a többi vállalkozásnak.

Vállalati mérethez összeszámítási szabályok

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 18.§. (5) bekezdése alapján transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség a középvállalkozások esetében lép fel. A vállalati méret besorolást a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) előírásai alapján kell megállapítani.

A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és

b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A Kkv. tv. szerint, ha egy vállalkozásnak vannak kapcsolódó vállalkozásai, akkor azok mutatószámaival össze kell számítani a vállalkozás mutatószámait, és így kell meghatározni a vállalati méretet.

Kapcsolódó vállalkozások többek között azok, amelyek esetében az egyik vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik. Megállapítható, hogy A” Kft. és „C” Kft. egymás kapcsolódó vállalkozásai, így biztosan 100%-ban össze kell számítani a mutatószámaikat.

A Kkv. tv. szerint, partnervállalkozások többek között azok a vállalkozások, amelyek nem minősülnek kapcsolódó vállalkozásnak, és amelyek esetében fennáll, hogy egy vállalkozás kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás jegyzett tőkéjének vagy a szavazati jogának legalább 25%-ával rendelkezik. Megállapítható, hogy A” Kft. és „B” Kft. egymás partnervállalkozásai, tehát a szavazati arány %-ban (45%-ban) össze kell számítani a mutatószámaikat.

További fontos szabály, hogy többek között kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek szavazatainak többségét egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek birtokolják, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. Megállapítható, hogy „A” Kft. tulajdonosi köréből két magánszemély (Nagy Alajos és Fekete Péter) együtt a szavazatok több mint 50%-át birtokolják, és ugyanez igaz a „D” Kft. (és közvetett módon a „C” Kft.) tekintetében is, valamint a kertészeti termékek forgalmazását tekintve egymással szomszédos piacon tevékenykednek. Így a kapcsolódó vállalkozási viszony fennáll „A” Kft. (és „C” Kft.), valamint „D” Kft. között, tehát a mutatószámokat ezen cégek esetében 100%-ban össze kell számítani.

Mutatószámok összeszámítása

Tehát „A” Kft. esetében az önálló mutatószámaihoz:

  • 100%-ban hozzá kell adni „C” Kft. mutatószámait,
  • 45%-ban hozzá kell adni „B” Kft. mutatószámait,
  • 100%-ban hozzá kell adni „D” Kft. mutatószámait (annak ellenére, hogy „D” Kft. nem minősül a kapcsolt vállalkozásának!)

Nézzük meg a megfelelő szabályok szerint összeszámított mutatószámokat:

Mutatószámok Évek “A” Kft. összeszámítva
Létszám (fő) 2015. 50
2016. 51
Árbevétel (eFt) 2015. 2 975 000
2016. 2 870 000
Mérlegfőösszeg (eFt) 2015. 1 174 500
2016. 1 209 000

A Tao. tv. szerint a tárgyévi (2017-es) transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség attól függ, hogy az adóév utolsó napján (2017.12.31-én) mi a vállalkozás besorolása. Középvállalkozási méret esetén fennáll a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség. A Kkv. törvény szerint a mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. A cégcsoport nem készít konszolidált éves beszámolót, így az egyedi beszámolók adatait alkalmaztuk.

Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.

Mindez azt jelenti, hogy ha a 2017.12.31-én rendelkezésre álló két utolsó beszámoló adatai szerint a mutatószámok meghaladják a határértékeket, akkor egyértelműen középvállalkozási méretről van szó a 2017-es évben. A két utolsó rendelkezésre álló beszámoló a 2015. évi és a 2016. évi beszámoló. Ha megnézzük az összeszámított mutatószámokat, láthatjuk, hogy sem az árbevétel, sem a mérlegfőösszeg nem éri el a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Viszont a létszám mindkét évben a kisvállalkozási szint feletti, hiszen a kisvállalkozási minősítés feltétele az, hogy a létszám 50 fő alatt legyen! Tehát az 50 fős létszám már középvállalati méretet indokol és mivel 2015-ben és 2016-ban is az összeszámított létszám alapján középvállalkozás az „A” Kft., a 2017-es év tekintetében fennáll a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség.

Megjegyezni érdemes, hogy a „C” Kft. mutatószámait is hasonló módon kell számítani, tehát a „C” Kft-nél is fennáll a nyilvántartás készítési kötelezettség. Mivel e két vállalkozás minősül egymás kapcsolt vállalkozásának, a közöttük lévő tranzakciókat szükséges vizsgálni, hogy esetleg mentesülnek-e a 22/2009. PM rendelet előírásai alapján a nyilvántartás készítési kötelezettség alól, 2018-tól pedig a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet szabályai lesznek az irányadóak.

* * *

Értesülj első kézből a 2018. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2018

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2018 helyszínei és időpontjai:

Budapest I. – november 23.- november 24.
Székesfehérvár – november 23.- november 24.
Pécs – november 27.- november 28.
Nagykanizsa – november 27.- november 28.
Debrecen – december 4.- december 5.
Miskolc – december 4.- december 5.
Győr – december 7.- december 8.
Budapest II. – december 11.- december 12. MEGTELT!
Szolnok – december 11.- december 12.
Budapest III. – 2018. január 9.- január 10.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!