Tények és tévhitek a transzferár nyilvántartásról – 4. rész

A kapcsolt vállalkozások közötti elszámolások adókockázatai

Cikksorozatunk soron következő részében az Adóhivatal által közzétett tipikusnak mondható tartalmi hibákat, félreértéseket mutatjuk be, melyek az elmúlt időszaki transzferár területen végzett ellenőrzések eredményeként kerültek feltárásra.

1) Dokumentációs kötelezettség alóli mentesség 50 millió forintos határának félreértelmezése

A transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alóli mentesség 50 milliós Ft-os értékhatára nem a megvalósult és számlázott ügyletértékre, hanem az ügylet szokásos piaci áron kalkulált értékre vonatkozik. Az ügyletérték szokásos piaci értékét meg kell állapítania az adózónak, hogy el tudja dönteni, szokásos piaci áron értékelve az ügylet elérte-e adott évben az értékhatárt. Amennyiben az adóhivatal értékeli 50 millió Ft értéken felülire az ügyletet, nemcsak adóalap növelést állapíthat meg, hanem a dokumentáció hiánya miatti szankciókat is.

Tehát már a dokumentáció készítési kötelezettséget megelőzően piaci ár meghatározás szükséges. Arra vonatkozóan nincs megkötés, hogy ezt az előzetes vizsgálatot az adózó hogyan végzi el és milyen formában dokumentálja, de a Tao. tv. 18. §-ban található módszerek alapján kell meghatározni a szokásos piaci árat.

2) Egyszerűsített nyilvántartás feltételeinek vizsgálata az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásoknál

A transzferár rendelet (32/2017. NGM rendelet) lehetőséget biztosít a meghatározott feltételeknek megfelelő alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások tekintetében egyszerűsített tartalmú transzferár nyilvántartás készítésére.

Az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások tekintetében azonban nem elég a jogszabályban meghatározott tevékenység azonosítása, hanem többek között a társaság adott üzleti évében a maximum 150 milliós Ft-os értékre, a nyújtó fél nettó árbevételen belüli 5%-os, vagy az igénybe vevő fél üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-os arányára is tekintettel kell lenni. További fontos feltétel ezen ügyleteknél, hogy a kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs a 3% és 7% közötti szokásos piaci tartományba essen 2018-tól, a korábbi 3 és 10% helyett.

3) Ingyenes termékek és szolgáltatások nyújtása kapcsolt vállalkozások részére

A térítés nélküli átadás és térítés nélkül nyújtott szolgáltatások amellett, hogy általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget vonhatnak maguk után, valamint a társasági adóalap meghatározott esetben megnövelendő az ilyen jellegű tételek értékével, ezen felül még transzferár szempontból is kockázatokat hordozhatnak.

Egy vállalatcsoporton belüli együttműködés során, különösen, ha a humánerőforrás és a felhasznált eszközök nem különülnek el, előfordulhat, hogy az egyik fél a másik erőforrásait ingyenesen használja saját tevékenységéhez. Ez felvetheti azt a kérdést, hogy független felek hasonló körülmények között hogyan járnának el (megállapítanának-e bármilyen ellenértéket). Ezt érdemes az adózóknak megvizsgálni saját tevékenységük vonatkozásában.

Tehát az ingyenes szolgáltatások és termékátadások esetében is meg kell határozni a szokásos piaci árat, melytől való eltérés esetén adóalap korrekciós kötelezettség áll fenn. Amennyiben a szokásos piaci ár eléri az 50 millió forintot, akkor ezen felül transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség is belép.

4) Gazdasági ésszerűség

Kapcsolt vállalkozások egymás közötti tevékenységében előfordulhatnak olyan ügyletek, amit független felek ugyanilyen formában nem bonyolítottak volna le. Ilyen esetekben többek között vizsgálandó, hogy az ésszerű gazdálkodás követelményeinek is megfelel-e az ügylet.

Ésszerű a gazdálkodás, ha a kitűzött gazdasági eredmény bekövetkezésének lehetősége nagyobb, mint a veszteségé. Ennek követelményeivel ellentétes, ha az elkövető olyan üzletbe kezd, amely vagyoncsökkenéshez vezet (veszteséges üzlet), vagy ha az eredmény döntően a véletlenen múlik. Természetesen az ésszerű gazdálkodással is szükségszerűen együtt jár bizonyos kockázat, azonban ennek aránya nem haladhatja meg a megengedett kockázatvállalás mértékét. Ha ezen kereteken belül marad, a megengedett kockázat eredményeként beálló veszteség mellett sincs bűncselekmény. Sőt, épp a csőd- vagy a felszámolási eljárásokra jellemző, hogy a hitelezők kisebb veszteségeket is vállalnak a nagyobbak elkerülése végett. Az adós mindenkori kötelezettsége, hogy hitelezői érdekében vagyonát úgy őrizze meg, hogy az biztosítsa a gazdasági szervezet rendeltetésszerű működésének lehetőségét.[1]

Cikksorozatunkat folytatjuk.

Forrás: https://www.nav.gov.hu/nav/tudjon_rola/A_transzferar_ellenorzesek_II.html?query=transzfer%C3%A1r

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!