Mire terjed ki az adózó adókötelezettsége és milyen előírásokat fontos ismerni az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatban az egyes speciális helyzetekben (például végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás, előtársaság, tevékenység szüneteltetése, stb.)? Cikkünkben összehasonlítjuk az adókötelezettségre vonatkozó szabályokat a régi és az új Art. szerint.

Milyen elemekből áll össze az adózó adókötelezettsége?

Azaz pontosabban milyen feladatokat kell teljesítenie egy adózónak az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerint? A feladatokat az adókötelezettség fogalma foglalja össze, melynek a következő a lényege.

Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles a jogszabályban előírt:

a) bejelentésre, nyilatkozattételre,
b) adómegállapításra,
c) bevallásra,
d) adófizetésre,
e) bizonylat kiállítására és megőrzésére,
f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),
g) adatszolgáltatásra,
h) adólevonásra, adóbeszedésre,
i) pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetéseinek e számlán való teljesítésére.

A fentieket együtt nevezzük adókötelezettségnek. 2018. január 1-től kikerült az adókötelezettségek közül az adóelőleg fizetése, a régi Art. ezt még tartalmazta.

Milyen esetben lehet mentesülni az adókötelezettségek alól?

Az adatszolgáltatási, adólevonási és adóbeszedési kötelezettség nem terjed ki a természetes személy (korábban magánszemélyként fogalmazott az Art.) adózóra akkor, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizető vagy adóbeszedésre kötelezett. Törvény az adózót más kötelezettség alól is mentesítheti.

Mi szükséges ahhoz, hogy az adózó költségvetési támogatásra vagy kedvezőbb szabályok alkalmazására jogosulttá váljon?

A költségvetési támogatásra az adózó csak azt követően jogosult, ha eleget tesz a támogatással kapcsolatos bejelentési vagy bevallási, nyilatkozattételi, illetve megállapítási kötelezettségének. Ez nem változott, 2018 előtt is érvényes előírásként tarthattuk számon.

Újdonságként jelent meg az új Art-ban viszont a következő elem!

Ha e törvény vagy adótörvény alapján az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére az adókötelezettség teljesítése körében az általános szabályoktól az adózó számára kedvező eltérést engedélyezhet, – ide nem értve a fizetési könnyítést és az adómérséklést – úgy a kérelemnek a jogszabályi feltételek teljesülése esetén is kizárólag abban az esetben lehet helyt adni, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással.

Kinek és hogyan kell teljesítenie az adókötelezettségeket felszámolás, végelszámolás és kényszertörlés esetén?

Az alábbi táblázatban foglaltuk össze, hogy ki teljesíti az adózó adókötelezettségeit és gyakorolja az adózót megillető jogokat.

Kivel szemben szabható ki mulasztási bírság?

A felszámoló, a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő vagy – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselővel, vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

A fentiek 2018. január 1-je előtt is érvényesek voltak. Kikerült viszont 2018-tól a következő rendelkezés az Art-ból: „Amennyiben a jogsértés arra vezethető vissza, hogy a volt vezető tisztségviselő, vagy – ha a felszámolást, kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló jogszabályban meghatározott kötelezettségeit elmulasztotta, a mulasztási bírságot a volt vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani.”

Ki teljesíti a kockázati tőkealap adókötelezettségeit?

Nem változott, hogy a kockázati tőkealap adókötelezettségeit az alap kezelője teljesíti, és gyakorolja az adózót megillető jogokat is.

Ki felel az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért?

Az előtársaságot terhelő, a cégbejegyzést követően teljesítendő adókötelezettségeket a gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat és vízgazdálkodási társulat teljesíti, továbbá felel az előtársaságként teljesített vagy teljesíteni elmulasztott kötelezettségekért, továbbá gyakorolja annak jogait.

Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény vagy adót, vámot, járulékot, költségvetési támogatást megállapító jogszabály alkalmazása során a gazdasági társaságra, egyesülésre, szövetkezetre, erdőbirtokossági társulatra és vízgazdálkodási társulatra vonatkozó rendelkezéseket annak előtársaságára is alkalmazni kell. A szabályok nem változtak a 2018 előtti állapothoz képest.

Mi a következménye az adóköteles tevékenység szünetelésének?

Az alábbi szabályok annyiban változtak 2018. január 1-től, hogy bekerült a szünetelést végrehajtható körbe a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy.

Az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy és a szabadalmi ügyvivő a tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző a közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő és ilyen minőségében keletkezett adókötelezettségek – kivéve az általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségek – teljesítése alól mentesül, ideértve a pénzforgalmi-számlafenntartási kötelezettséget is.

Az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy tevékenysége szüneteltetésének, illetve a közjegyző közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – ilyen minőségében adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatásigénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt a túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni.

* * *

Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem