Az adózó képviseletére vonatkozó szabályokat a régi Art. (2003. évi XCII. törvény) 7. §-a tartalmazta. A rendelkezések részben átkerültek az Air. törvénybe (2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról), részben pedig az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló a 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendeletbe (Vhr.).

Képviselő személye eseti meghatalmazásnál
A változásokat kiemelt betűvel jelöltük.

2017.12.31-ig a régi Art. tételesen meghatározta, hogy ki képviselheti a magánszemélyt, egyéni vállalkozót, jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság előtt.

2018.01.01-től eseti meghatalmazás alapján már nem csupán a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező személyek, hanem bárki eljárhat az adóhatóság előtt. Az Air. törvény és a Vhr. nem tartalmaz eseti meghatalmazásra külön kikötéseket.

Képviselő személye állandó meghatalmazásnál
A változásokat kiemelt betűvel jelöltük.

Fontos változás, hogy természetes személyt (egyéni vállalkozó is ide sorolandó) állandó meghatalmazás alapján bármely – képviseletre alkalmas – nagykorú személy is képviselheti (míg korábban tételesen felsorolásra kerültek a képviselettel megbízható személyek).

Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján
a) a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott,
b) kamarai jogtanácsos,
c) ügyvéd,
d) ügyvédi iroda,
e) európai közösségi jogász,
f) nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő,
g) számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja,
h) környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is és
i) a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is
képviselheti.

Eltiltás alatt álló természetes személy kizárása a meghatalmazottként történő eljárásból
Nincs változás.

Sem eseti, sem állandó meghatalmazásnál nem járhat el meghatalmazottként az adóhatóság előtti eljárásban az eltiltás hatálya alatt az a természetes személy, akit a cégbíróság vagy a bíróság jogerősen eltiltott a vezető tisztségviselői tisztség gyakorlásától.

Áfa visszatérítés esetén a képviselet különös szabályai

A régi Art. tartalmazta, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adó visszatérítési-jog érvényesítésére irányuló eljárásban az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett adóalanyt külföldi magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet is képviselheti az adóhatóság előtt.

2018-tól az Air. és a Vhr. nem tartalmaz ehhez kapcsolódó külön iránymutatást.

Kötelező szakmai képviselet
A változásokat kiemelt betűvel jelöltük.

Az adózó
a) az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban,
b) a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban és
c) a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban
kizárólag ügyvéd, kamarai jogtanácsos, adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy könyvvizsgáló képviseletével járhat el.

A fenti képviselet a saját ügyben nem kötelező, ha a természetes személy vagy a jogi személy, egyéb szervezet vezető tisztségviselője jogi szakvizsgával vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkezik vagy nyilvántartásba vett adótanácsadónak, adószakértőnek, okleveles adószakértőnek vagy könyvvizsgálónak minősül. A jogi szakvizsga megszerzését, az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés meglétét, és azt, hogy a természetes személyt vagy a jogi személy, egyéb szervezet vezető tisztségviselőjét az adótanácsadói, adószakértő vagy az okleveles adószakértői nyilvántartásba bejegyezték, a fentiekben meghatározott hatósági eljárások megindítására irányuló kérelemmel egyidejűleg kell igazolni.

Képviselet általános szabályai
Új rendelkezések az Air. 14.§. alapján

Ha törvény nem írja elő az adózó személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat. Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül.

Az ellenérdekű adózók képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy.

Az adóhatóság visszautasítja a képviselő eljárását, ha
a) az nyilvánvalóan nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy
b) képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja.

A képviselő visszautasítása esetén az adóhatóság felhívja az adózót, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjon a képviselet ellátására alkalmas képviselőről.

Az adóhatóság nyilatkozattételre hívja fel az adózót, ha az eljárás során az adózó és a képviselő vagy a képviselők nyilatkozata eltér egymástól, vagy egyéb eljárási cselekményeik ellentétesek. Ha az adózó eltérően nem nyilatkozik, az adóhatóság az előbbi cselekményt, nyilatkozatot tekinti érvényesnek.

A természetes személy adózó részére, akinek nincs képviselője, és

a) ismeretlen helyen tartózkodik, vagy
b) nem tud az ügyben eljárni,
az eljáró adóhatóság gondoskodik ügygondnok kirendeléséről.

Képviseleti jog hatálya

A változásokat kiemelt betűvel jelöltük.

A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.

Meghatalmazásra vonatkozó szabályok
Új rendelkezések az Air. 15.§. alapján

A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát – ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza – köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.

Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre.

A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően adott meghatalmazás alapján a képviselő akkor járhat el, ha a meghatalmazás érvényességéről a felszámoló, illetve a végelszámoló az adóhatóságnak nyilatkozott. Végelszámolás esetén nem kell a meghatalmazás érvényességéről nyilatkozatot tenni, ha a meghatalmazást adó korábbi törvényes képviselő és a végelszámoló személye megegyezik.

Cikksorozatunk következő részében a meghatalmazások különböző fajtáinak bejelentési szabályait és a meghatalmazások megszűnésének bejelentését vesszük sorra.

* * *

Amennyiben az adózás rendjével kapcsolatos változások  részletesebben is érdekelnek, akkor jelentkezz most még kedvezményesen Az adóeljárás, az adóper új szabályai 2018 címmel március 28-án, valamint az Adóellenőrzések és adóperek, adóhatósági kapcsolattartás az új Art., Air alapján – Új helyzetben a gazdálkodók 2018-tól! címmel május 3-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásokra.