Június 25-étől már nyilvántartást javasolt vezetniük az adótervezésben közreműködőknek (például a jogászoknak, üzleti tanácsadóknak, könyvelőknek, adótanácsadóknak, adószakértőknek, akár külső szolgáltatók, akár a cégeknél dolgozó munkatársakról van szó), ha olyan határokon átnyúló konstrukciók kidolgozásában vesznek részt, melyek a most hatályba lépett EU irányelv módosítás szerint adatszolgáltatási kötelezettség alá eshetnek.

Arról, hogy kiket érinthet a kötelezettség, cikksorozatunk első részében írtunk. Azt pedig, hogy hogyan ismerhetőek fel az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső konstrukciók, melyek azok a bizonyos ismertetőjegyek, cikksorozatunk második részében mutattuk be.

Bár a 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló 2018/822. számú EU irányelvet 2018. május 25-én fogadták el (mely a kihirdetést követő 20. napon lépett hatályba), és az 2019. december 31-ig ad haladékot arra, hogy az egyes EU tagállamok megalkossák az ezzel kapcsolatos helyi jogszabályt, van egy átmeneti időszak, amire figyelni kell.

Határidők

2018. május 25. 2018/822/EU irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetése.

2018. június 15. 2018/822/EU irányelv hatályba lépése.

2019. június 30. A Bizottság formanyomtatványokat fogad el a nyelvhasználati szabályokkal együtt az adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódóan.

2019. december 31. A Bizottság kidolgoz egy biztonságos tagállami szintű központi adóügyi közigazgatási együttműködési adattárat, és ahhoz műszaki és logisztikai támogatást is biztosít.

2019. december 31. A tagállamok legkésőbb eddig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 2011/16/EU irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

2020. július 1. Az említett rendelkezéseket a tagállamok ettől az időponttól alkalmazzák.

2020. augusztus 31. Az irányelv hatálybalépése és alkalmazásának kezdő időpontja között végrehajtott jelentési kötelezettség alá eső konstrukciók adatszolgáltatási kötelezettsége az adótervezésben közreműködők és az adózók által.

2020. október 31. A helyi adóhatóságok első alkalommal fellépő adattovábbítási kötelezettsége. Ezt követően a határidő az adott negyedévet követő hónap utolsó napja. (Ebből adódóan vélhetően az adatszolgáltatási kötelezettség ennél korábbi lesz minden negyedévben, vagy havi gyakoriságúvá teszik.)

Látható tehát, hogy a 2018. június 15-e és 2020. július 1-je közötti adatszolgáltatási kötelezettség alá eső konstrukcióról 2020. augusztus 31-ig kell a helyi adóhatóság felé jelentést tenni.

Nyomon követés

Az Európai Bizottság 2013. január 1. után ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2011/16/EU irányelv alkalmazásáról.

A tagállamok és a Bizottság 2020. július 1-jét követően kétévente értékelik a IV. melléklet (Ismertetőjegyek) helytállóságát, és a Bizottság erről jelentést nyújt be az Európa Tanácsnak. Az említett jelentést adott esetben jogalkotási javaslatnak kell kísérnie.

Adatszolgáltatás tartalmi elemei

A 2018/822/EU irányelv 8ab. cikkének (Az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó kötelező automatikus információcsere alkalmazási köre és feltételei) (14) bekezdése tartalmazza az adattovábbítás alá eső információkat, tehát vélhetően ezeket az adatokat kell majd lejelenteni az adóhatóság felé.

Fontos elemeket tartalmaz még előtte a (13) bekezdés, mely szerint annak a tagállamnak az illetékes hatósága, ahol e cikk (1)–(12) bekezdésének értelmében az információkat bejelentették, automatikus információcsere keretében, a 21. cikk értelmében elfogadott gyakorlati intézkedésekkel összhangban az összes többi tagállam illetékes hatósága számára köteles továbbítani az e cikk (14) bekezdésében meghatározott információkat.

Tehát ha például egy olyan konstrukcióról van szó, melyben a magyar társaság mellett egy holland és egy német társaság is érintett, akkor ennek a két államnak az adóhatósága fogja megkapni az adott határidőben az adatokat (a Bizottság is hozzáfér majdnem minden adathoz, jellemzően a személyes adatok kivételével – nem kap hozzáférést a (14) bekezdés a), c) és h) pontjában említett információkhoz).

(14) A tagállam illetékes hatósága által az (13) bekezdés szerint továbbítandó információk – értelemszerűen – (azaz a jelentési kötelezettség tartalmi elemei) a következők:

a) az adótervezésben közreműködők és az érintett adózók azonosítása, ideértve nevüket, (természetes személyek esetén) születési idejüket és helyüket, adóügyi illetőségüket és adóazonosító számukat, valamint adott esetben azok a személyek, akik/amelyek az érintett adózóval kapcsolt vállalkozások;

b) a irányelv IV. mellékletében meghatározott azon ismertetőjegyek részletes leírása, amelyek alapján a határokon átnyúló konstrukció adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozik;

c) az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció tartalmi összefoglalása, amelynek keretében utalni kell a közismert nevére, amennyiben van ilyen, valamint leírást kell adni a szóban forgó gazdasági tevékenységekről vagy konstrukciókról, de csupán általános fogalmak használatával, anélkül hogy a leírás kereskedelmi, gazdasági vagy szakmai titok, kereskedelmi eljárás, vagy olyan információ felfedésével járna, amelynek közlése sérti a közrendet;

d) az az időpont, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció végrehajtásának első lépésére sor került vagy sor fog kerülni;

e) az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció alapját képező nemzeti rendelkezések részletei;

f) az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció értéke;

g) az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció által érintett adózó(k) tagállamának, valamint a konstrukció által valószínűsíthetően érintett további tagállamok megnevezése;

h) azon más tagállambeli személyek megnevezése, amelyeket az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció valószínűleg érint, azoknak a tagállamoknak a megjelölésével, amelyekhez e személyek kapcsolódnak.

Mi lesz a következmény?

Az Irányelv módosítás az olvasót emlékezteti arra, hogy „úgy tűnik, bizonyos pénzügyi közvetítők és más adótervezésben közreműködők tevékenyen segítették ügyfeleiket pénzük offshore adójogrendszerekben (országokban, illetve területeken) való elrejtésében”.

A Bizottság feladatul kapta, hogy az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (a továbbiakban: a BEPS) kapcsolatos projektjének 12. fellépésével összhangban dolgozzon ki kezdeményezéseket a potenciálisan agresszív adótervezési konstrukciókra vonatkozó kötelező adatszolgáltatás tekintetében.

A cél tehát a potenciálisan agresszív adótervezési konstrukciók feltárása, illetve az ilyen konstrukciók alkalmazásától történő elrettentés. Az ismertetőjegyek kidolgozásra kerültek, amelyek alapján potenciálisan agresszívnek vélhető egy adott konstrukció, azonban korántsem biztos, hogy az valóban adóelkerülést valósít meg.

Az elvárás az, hogy az adóhatóságok az adatszolgáltatások alapján hatékonyabb és célzottabb adóellenőrzéseket végezzenek. Az adóhatóságok közötti automatikus információcsere azért különösen fontos, mert az említett hatóságok a hozzájuk eljuttatott megfelelő információk alapján léphetnek fel, amennyiben agresszív adózási gyakorlatokat észlelnek.

Az a tény pedig, hogy az adóhatóság nem reagál egy adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukcióra, önmagában nem jelenti a szóban forgó konstrukció érvényességének elfogadását vagy adóügyi megítélését.

Az adóhatóságokat is ösztönzi az, hogy évenkénti értékelést kell benyújtaniuk a Bizottságnak az automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért eredményekről.

Kiterjesztik-e vajon az országon belüli adótervezési konstrukciókra is az adatszolgáltatást?

Az Irányelv lehetőséget biztosít arra, hogy a tagállamok foganatosíthatnak további hasonló nemzeti adatszolgáltatási intézkedéseket, ám azokat az információkat, amelyeket a tagállam az ezen Irányelv szerinti adatszolgáltatási kötelezettség által előírtakon felül gyűjt össze, nem oszthatná meg automatikusan más tagállamok illetékes hatóságaival. Az ilyen információk kérésre, vagy – a vonatkozó szabályoknak megfelelően – spontán módon kerülhetnének megosztásra.

Tehát akár az is várható, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség nemcsak a határon átnyúló konstrukciókat fogja érinteni, hanem a tisztán két magyar gazdasági szereplő közötti ügyleteket is. Vajon mit hoz a jövő? Bízunk abban, hogy a jogszabály kialakításába a potenciálisan érintett adótervezésben közreműködők és vállalatok széles körét be fogják vonni a jogalkotók, hogy az Irányelv valódi célja úgy valósulhasson meg, hogy az ne rójon aránytalanul nagy költségeket és adminisztrációs terheket a résztvevőkre.

* * *

Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem