ART

Kapcsolt vállalkozások bejelentési kötelezettségei

Készpénzfizetések és kapcsolt vállalkozási státusz keletkezésének, megszűnésének bejelentési szabályai

kapcsolt

Az új adóigazgatási jogszabályok év eleji hatályba lépésével megváltoztak azok a jogforrások, melyek a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó speciális bejelentési kötelezettségeit sorolják fel.

Milyen bejelentési kötelezettségek érintik, illetve érinthetik a kapcsolt vállalkozásokat?

Alapvetően három típusú bejelentés léphet fel egy társaságnál a kapcsolt vállalkozásával vagy vállalkozásaival kapcsolatban. Milyen gazdasági események idézhetik elő a bejelentéseket?

  1. Ha egy kapcsolt vállalkozásával első alkalommal kerül gazdasági kapcsolatba egy cég.
  2. Ha egy kapcsolt vállalkozásával a cégnek megszűnik a kapcsolt vállalkozási jogviszonya.
  3. Ha egy cég kapcsolt vállalkozásától igénybe vett szolgáltatást 1 millió Ft felett és azt készpénzben fizeti ki a részére.

Kapcsolt vállalkozások bejelentése és kapcsolt vállalkozási jogviszony megszűnésének bejelentése

2017. december 31-ig a régi Art. 23.§. (4) bekezdése szabályozta ezt a bejelentési kötelezettséget, 2018. január 1-től viszont az erről szóló rendelkezéseket már a 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet 16. § (4) b) pontja tartalmazza.

A jogszabályi szövegezés nem változott:

„Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz

b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő tizenöt napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő tizenöt napon belül.”

Fontos tisztában lenni azzal, hogy nem az első szerződéskötés alapozza meg a kapcsolt vállalkozási jogviszonyt. A kapcsolt vállalkozási jogviszony attól az időponttól kezdődően áll fenn, amikor az új adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szerinti kapcsolt vállalkozás fogalomhelyen előírt feltételek megvalósulnak.

Emellett kiemelendő, hogy az első szerződéskötés nem feltétlenül az első írásos szerződéskötést jelenti, hiszen szerződés keletkezhet írásban, szóban és utaló magatartással is. Legyünk résen, mivel egy számla kiállítása (pl. költség átterhelés, termék értékesítés, szolgáltatás nyújtás, tárgyi eszköz értékesítés, stb.) is megalapozhatja a bejelentést. Ha például időszakos elszámolású számláról van szó, és a felek utólag számolnak el egymással (pl. a szeptemberi termékértékesítésekről szóló gyűjtőszámla október 5-én kerül, és ez az első számla a két fél között, valamint nincs írásos szerződés), akkor a teljesítési időszak első napja minősül szerződéskötésnek, feltéve, ha nincsen korábbi időszakról bizonyíték (pl. e-mail, feljegyzés, stb.) a szóbeli szerződéskötésre.

Külön nem szól arról a jogszabály, hogy a már eleve bejelentett vagy bejelentés köteles kapcsolt vállalkozások esetén szükséges csak a kapcsolt vállalkozási jogviszony megszűnését bejelenteni, de vélhetően ez volt a jogalkotói szándék.

Készpénzfizetés bejelentése

2017. december 31-ig a régi Art. 17.§. 9. bek. a) pontja tartalmazta a kapcsolt vállalkozások közötti készpénzszolgáltatás bejelentési kötelezettséget, mely így szólt:

A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie

a) kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.”

2018. január 1-től az új Art. 40. § [Készpénzfizetés bejelentése] tartalmazza ezt a rendelkezést, mely a következőképpen került megfogalmazásra:

A készpénzfizetés napjától számított tizenöt napon belül az állami adó- és vámhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyek kivételével – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit.

Vegyük észre, hogy a megfogalmazás változott. 2018-tól a megfogalmazás szerint tulajdonképpen a termékértékesítések ellenértékének készpénzben történő kifizetése nem tartozik a bejelentés-köteles események közé, csak a szolgáltatások ellenértékének kifizetése 1 millió Ft (bruttó) érték felett. Vélhetően a jogalkotói szándék nem erre a szűkítésre irányult, mivel a 40-es számú nyomtatvány kitöltési útmutatója a következőket tartalmazza:

Nem kell bejelenteni a készpénzfizetést akkor, ha a kifizetésre nem termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenében, hanem munkaviszonyhoz, munkaviszony jellegű jogviszonyhoz kapcsolódóan kerül sor.”

Tehát utal arra a kitöltési útmutató, hogy termékértékesítés esetén továbbra is szükséges megtenni a bejelentést, ha annak ellenértéke 1 millió Ft feletti összegben készpénzben került kifizetésre kapcsolt vállalkozások között.

(2018-tól a jogszabály mentesíti a nem kapcsolt vállalkozások közötti, 2 millió Ft-ot meghaladó készpénzszolgáltatás bejelentési kötelezettsége alól a vállalkozásokat.)

Fontos azonban megemlíteni, hogy az új Art. 114.§ (3) bekezdése előírja, hogy minden szolgáltatás és termékértékesítés ellenértékeként szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb másfél millió forint összegben lehet készpénzfizetést teljesíteni olyan adózóknak akik pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek. Ellenkező esetben az új Art. 233.§-a szerint 20% mulasztási bírságot vet ki az adóhatóság a másfél millió forint feletti készpénzfizetésre a vevő esetében és az eladó/jogosult esetében is, ha a készpénzfizetést elfogadja.

Milyen határidővel kell benyújtani a bejelentéseket?

A bejelentési kötelezettség hatálya – tehát amilyen hatállyal a változásbejelentő nyomtatványt szükséges benyújtani – a bejelentést keletkeztető esemény bekövetkezése, és ehhez az időponthoz képest 15 nap áll rendelkezésre a bejelentés benyújtására az adóhatóság felé.

Mekkora összegű mulasztási bírság szabható ki a bejelentések hiánya vagy késedelmes beküldése esetén?

Mindhárom bejelentési kötelezettség esetén annak elmulasztása vagy határidőn túli teljesítése esetén a kiszabható mulasztási bírság: 500.000 Ft–ig terjedhet bejelentésenként.

Ezt az előírást 2017. december 31-ig a régi Art. 172.§-a, 2018. január 1-től az új Art. 220.§-a tartalmazza.

Mi a teendő, ha a bejelentéseket elmulasztotta megtenni a vállalkozás?

Gyakran merül fel kérdésként, hogy ha nem történt meg egy bejelentés a megfelelő határidőben, akár évekkel ezelőtt, akkor most megfelelő megoldás-e, hogy az aktuális (jelenlegi) hatállyal történjen meg a bejelentés.

Első körben fontos tisztázni, hogy az akár évekkel ezelőtt elmaradt bejelentések pótlása  mindenképpen javasolt az adózók számára. Hiszen az adózó jóhiszemű magatartását bizonyíthatja ha hibáját javítja, mely kedvezőbb elbírálást jelenthet egy esetleges mulasztási bírság kiszabása mérlegelésénél az adóhatóság részéről. Másodsorban viszont figyelni kell arra, hogy a késve bejelentett adatok a valóságnak megfelelőek legyenek, azaz az eredeti szerződéses kapcsolat keletkezése vagy annak megszűnésének hatályát jelentsék be az adózók az adóhatóságnak. Például egy 2006-ban indult, jelenleg is élő szerződést a 2006-os dátummal jelentsék be és ne a hiba feltárásának 2018-as időpontjával.

* * *

Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő és folyamatosan bővülő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!