Alultőkésítési szabály alkalmazása

Nem marad adózatlanul a rejtett osztalék

Az alultőkésítési szabály a gyakorlatban egy társasági adóalap növelő tétel, melynek számításakor több fontos elemre is figyelemmel kell lenni. Az alultőkésítési szabály célja, hogy megakadályozza a társasági adófizetés elkerülését olyan vállalkozásoknál, ahol a finanszírozás jellemzően külső forrásból valósul meg a belső forrás helyett. Az ilyen cégek esetében a túlzott mértékű idegen forrás magas kamatráfordítással járhat, ami a társasági adó alapját, és ezen keresztül a társasági adót is csökkenti – így megvalósulhat, hogy kevesebb adó kerül befizetésre a költségvetésbe, mintha a finanszírozás saját forrásból történt volna meg.

Magát az előírást a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 8. § (1) bekezdésének j) pontja tartalmazza.

Az alultőkésítési szabály szerint az adóévben ráfordításként, vagy eszköz bekerülési értékeként elszámolt kamat arányos részével meg kell növelni az adózás előtti eredményt, ha az adózó kötelezettségeinek adóévi napi átlagos állománya meghaladja a saját tőke adóévi napi átlagos állományának háromszorosát.

Mind a kamat, mind a saját tőke fentiek szerinti kiszámításához a Tao. tv. részletes útmutatást biztosít. Milyen kötelezettségek utáni kamatokat kell figyelembe venni az alultőkésítési szabály során?

Kötelezettségek

(+) A kapott kölcsön.

Kötelezettségnek minősül a – nem pénzügyi intézménytől – kapott kölcsön, például az üzleti partnertől kapott kölcsön, a tagi kölcsön, függetlenül attól, hogy a kölcsön – nyújtás kamatfizetéssel vagy kamatmentesen történt. Utóbbi indoka, hogy a Tao. tv. 8. § (5) bekezdés a) pontja első fordulatánál a kamatfizetés, vagy a 18. § szerinti, transzferár miatti csökkentés alkalmazása nem feltétel.

(+) A zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást).

A kötelezettségek között kell számba venni a zárt körben kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír – például kötvény – miatt, de nem kell figyelembe venni a nyilvános forgalomba kibocsátott értékpapír (kötvény) miatt fennálló kötelezettséget. Kötelezettségnek minősül a nem szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozás is. Mindkét esetben a kötelezettséggé minősítés független attól, hogy kamatfizetéssel vagy kamatmentesen történt.

(+) Minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, számol el.

Ide tartozik – az előző két csoportba nem sorolható – minden más olyan kötelezettség, amelynek alapján kamatfizetés történik. Ilyen többek között a cash pooling, azaz a csoportos számlavezetés is. A csoportos számlavezetésben részt vevő tagok az általuk befizetett saját pénzösszegen túli kifizetéseinek (kötelezettségeinek) teljesítésére felhasznált összegre a nem pénzügyi intézménynek kamatot fizetnek, hiszen mint más tagoktól „kölcsönt” igénybe vevők kamat fizetésére kötelezettek. A fizetett kamatok összegét a tagoknak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) értelmében a fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolniuk.

(+) Minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre tekintettel az adózó az adózás előtti eredményét a 18. § szerint csökkenti.

Ilyen – az előző három csoportba nem sorolható – kötelezettség keletkezhet az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók valamely egyéb kötvénye, illetve kamatozó részvénye kapcsán, amelyek közül azon ügyletek figyelembevétele szükséges, amelyeknél az adózó – a Tao. tv. 18. § alapján – a szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazás következtében csökkenti az adózás előtti eredményét. Nem tartozik ide a kapott kölcsön, mivel azt kapcsolt felek esetén is, az első csoportba tartozó kötelezettségként kell számba venni.

Nem minősül kötelezettségnek:

  • a pénzügyi intézménnyel (a hitelintézettel és a pénzügyi vállalkozással) szemben fennálló tartozás, illetve nincs növelő tétel az ilyen tartozás során felmerülő kamattal,
  • a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozás,
  • a pénzügyi intézménynél a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozás (ha az ilyen adózó tartozik),
  • a szállítói szerződésekből eredő tartozás, de csak akkor, ha ahhoz az adózónál nem kapcsolódik adózás előtti eredmény-csökkentés a 18. § alapján. Ilyen eset lehet, ha a tartozás független féllel kötött, vagy magánszeméllyel kötött szerződés alapján jött létre, vagy a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló szállítói tartozás kapcsán az adózó – a szerződés szerinti ellenérték következtében – nem alkalmaz korrekciót, vagy növel a 18. § alapján.

A fenti kötelezettség-állomány csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó követelést) között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével.

Kamat kiszámítása

A kötelezettségek után a hozzájuk – fentiek szerint – kapcsolódó kamatokat kell kiszámítani:

  • a 8. § (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) – az adóévben ráfordításként, eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt – kamata.

A szabály alkalmazásában minden olyan kamatot figyelembe kell venni, amely – tartalmát tekintve – valamilyen kölcsönügylet alapján kerül kifizetésre, ide nem értve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség kamatát (így például nincs korrekció a betéti kamat arányos részével). A kamat fogalmát – a Tao. tv. 1. § (5) bekezdése értelmében – az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azzal összhangban kell értelmezni. Az Szt. 85. § (2) bekezdése szerint a kamatot és a kamatjellegű kifizetéseket a „pénzügyi műveletek ráfordításaként” kell elszámolni. A kapott kölcsön adóévi kamata (kamatráfordítás) mellett felmerülhet, hogy a kamat az eszköz bekerülési értékének részeként kerül elszámolásra. Ilyen esetben, például egy beruházás megvalósításához felvett hitelre fizetett kamat összegére is – amely a beruházási számlán kerül elszámolásra – vonatkozik a korrekció.

  • a 8. § (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) alapján a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeg (függetlenül attól, hogy az ügyletet melyik évben kötötték).

A növelő tétel alkalmazási kötelezettség csak akkor áll fenn, ha az alapul szolgáló kötelezettség – kapcsolt vállalkozással szemben kimutatott kötelezettségként – szerepel az adóévi beszámolóban (a mérlegben). Azt követően, hogy a tartozás kiegyenlítésre kerül, korrekció alkalmazása fel sem merülhet, akkor sem, ha az adózó az ügylet során csökkentő tételt érvényesít a 18. § alapján, mivel ez a csökkentő tétel nem a mérlegben kimutatott kötelezettséghez kapcsolódik.

Saját tőke kiszámítása

Saját tőke a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék (ezeknek megfelelő saját forrás) adóévi napi átlagos állománya.

Adóalap növelő tétel kiszámítása

Növelő tétel = (kamat + 18. § alapján csökkentő tétel) x [kötelezettségek – (3 x saját tőke)]

.                                                                                                              kötelezettségek

Példa:

Tétel

Összeg

Időszak (fennállás)

Kamat mértéke

Piaci összeg / kamat mértéke

Kapcsolt vállalkozástól kapott kölcsön

5.000 eFt

365 nap

3%

6%

Kapcsolt vállalkozástól kapott kölcsön

20.000 eFt

365 nap

0%

6%

Kapcsolt vállalkozásnak fizetett szolgáltatási díj

35.000 eFt

180 nap

30.000 eFt

Áruszállításból fennálló vevő követelés

1.000 eFt

30 nap

Saját tőke napi átlagos állománya

2.000 eFt

 

Kötelezettség: (5.000 e + 20.000 e) 25.000 E Ft

Kötelezettség 25.000 eFt > Saját tőke 3-szorosa 6.000 eFt → korrekciót számolni kell

Kamat: (5.000 e x 3%) 150 E Ft

A cég a kapcsolt vállalkozásoktól kapott kölcsön után a szokásos piaci kamatnál kevesebb kamatot (3%, illetve 0) fizet, így az adózás előtti eredménye nagyobb, mint a piaci ár alkalmazása mellett lett volna, ezért

  • csökkentő tétel [18. § (1) bekezdés a) pont]:
  • [(5.000 e x 3%) + (20.000 e x 6%)] = 1.350 eFt;
  • növelő tétel [8. § (1) bekezdés j) pont]:

(150 e + 150 e + 1.200 e) x [(25.000 e – 6.000 e): 25.000 e] = 1.140 eFt.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!