Munkáltatói lakáscélú támogatás

Még idei lakásvásárláshoz is…

A munkáltatói lakáscélú támogatás egy kedvelt juttatási forma, mely azonban 2019-től megszűnik számos más cafeteria elemmel együtt. Viszont egy átmeneti rendelkezés alapján az év végéig ilyen formában adott juttatás továbbra is előnyös lehet, e szerint a folyósításnak még idén meg kell történnie, a lakás vételárát pedig teljes egészében legkésőbb 2019. március 31-ig ki kell fizetni.

A támogatás lényege, hogy adómentes az adóévben nyújtott munkáltatói lakáscélú támogatás összegének azon része, amely nem haladja meg a lakás vételárának, teljes építési költségének, bővítés, korszerűsítés, vagy akadálymentesítés költségének a 30 százalékát, legfeljebb az 5 millió forintot azzal, hogy az értékhatár vizsgálatánál a folyósítás évét megelőző négy évben a munkáltató vagy más munkáltatók által ilyen címen folyósított támogatásokat is számításba kell venni.

Tehát első fontos feltétel, hogy a támogatás munkavállaló számára nyújtható. Nincs akadálya annak, hogy a magánszemély a saját tulajdonú cégéből vegyen fel ilyen jogcímen juttatást, ha a foglalkoztatás munkaviszonyban történik.

Ha a maximálisan adható, 5 millió forintos összeget nézzük, akkor látható, hogy a 30 százalékos korlát esetében az optimális kihasználtság például egy 16,666 millió forint vételárú vagy építési költségű lakóingatlan esetében történik meg. Mindazonáltal, ha egy házaspár munkavállaló a saját vállalkozásukban, és ketten vásárolnak meg egy például 17 millió forint értékű ingatlant, akkor mindkettőjük számára adható támogatás, külön-külön 5 millió forint, együtt 10 millió forint, ami az ingatlan 30-30%-át jelenti.

Az adómentességhez az alábbiakat szükséges megvizsgálni:

  • fennáll-e a megfelelő hitelcélra nyújtott lakáshitel,
  • a támogatás összege nem haladhatja meg vásárlás esetén az ingatlan vételárának, míg építés, bővítés, korszerűsítés vagy akadálymentesítés esetén a költségvetés 30%-át,
  • igazolni kell, hogy a lakás a munkavállaló saját tulajdonában áll, vagy a lakásban haszonélvező vagy azt zárt végű lízinggel szerezte (vagy a méltányolhatósági vizsgálat időpontjára vonatkozóan bármikor, bármilyen arányban tulajdonos volt, vagy haszonélvezettel bírt),
  • méltányolható-e a lakásigény (méret, szobaszám, együttlakók száma),
  • a megelőző négy évben és az aktuális évben maximum 5 millió Ft lehet(ett) a támogatás összege,
  • végezetül a támogatás folyósítását követő év elején vizsgálni kell, hogy a támogatás felhasználása megtörtént-e a cél szerint.

A rendelkezést a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 2.7. pontja tartalmazza:

A lakáshoz kapcsolódóan adómentes: a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, a 9.3. pontban és az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás), azzal, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitellel esik egy tekintet alá.

A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos további szabályok (Szja törvény 1. számú melléklet 9.3. pont)

  • Lakáscélú felhasználás:

a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),
b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,
d) a korszerűsítés,
e) az akadálymentesítés.

A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal, azzal, hogy amennyiben a lakáscélú hitel felhasználásával megszerzett (épített, építtetett) lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában (haszonélvezetében), akkor a méltányolható lakásigénynek való megfelelés igazolására a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készült okirat másolata, ennek hiányában a munkavállaló által a méltányolható lakásigénynek való megfelelésről tett nyilatkozata és a megfelelést – a hitel folyósítását követő bármely, a tulajdonjog (haszonélvezeti jog) fennállásának időszakára eső időpontra vonatkozóan – igazoló okirat, bizonylat is elfogadható. Ha a munkáltató nem rendelkezik az e törvényben vagy az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja.

A hitelintézet, a kincstár a közvetítésével nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatásról kiállított igazolás adattartalmáról, a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

a) korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (például napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20% százalékáig;

b) akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson;

c) a méltányolható lakásigény mértéke: az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően

ca) egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,

cb) három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.

E rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani;

d) együtt költöző, együtt lakó családtagok: a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkavállaló polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak. Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.

* * *

Értesülj első kézből a 2019. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2019

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2019 helyszínei és időpontjai 2018-ban:

Hozzászólások

2 hozzászólás

    • Czabarka Mihály
    • 15:39

    Lakáscélú devizahitel kiváltása esetén is érvényes a vételár 30%-os határa? Hogyan kell ezt ki számolni? Az ingatlan 18 évvel ezelőtti vételárára kell vetíteni? Az ahhoz felvett hitelösszegre? A hitelből még hátralévő összegre? Köszönöm válaszát!

    • Lakatos Zsuzsa
    • 15:49

    Kedves Kérdező!

    Devizahitelre is érvényes, a vételár tekintetében az adásvételi szerződésben szereplő ár a döntő.

    Üdvözlettel,

    Lakatos Zsuzsa
    5percAdó szakértő

    Az oldalon bármilyen formában közzétett tartalom nem minősül tanácsadásnak, ezért azok alkalmazása és annak következményei a felhasználó kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. A https://www.5percado.hu körültekintően gyűjti és mutatja be az oldalon található információs tartalmat, azonban nem vállal semmiféle felelősséget az oldal használatából bekövetkező anyagi vagy más jellegű esetleges károkért vagy károkozásért. Ezért az oldal felhasználói számára különösen javasolt megfelelő szakmai tanácsadás igénybevétele, mielőtt pénzügyi-számviteli-adózási-társadalombiztosítási kérdésekben vagy szabályozással kapcsolatban eljárnak.

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!