Az előző esettanulmányban olyan kisvállalkozások gazdasági eseményeit vizsgáltuk meg, melyek vagy családi, vagy baráti kapcsolatokon keresztül egymással valamilyen módon összekapcsolódnak. Jelen írásunkban vizsgáljuk meg, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak minősülő vállalkozások között volt-e tranzakció!

Első eset

2014. április 1-től az „A” Kft. bérleti díjat számláz „C” Kft-nek, „D” Kft-nek, és Tóth Gézáné egyéni vállalkozónak, ugyanolyan négyzetméter áron, amilyen áron független feleknek is bérbe adja az ingatlant.

„A” Kft. sem „C” Kft-vel, sem „D” Kft-vel nem kapcsolt vállalkozás, azonban az egyéni vállalkozással a többségi befolyás alapján igen, tehát 2014. április 1-én keletkezett az „A” Kft-nél egy bejelentési kötelezettség az egyéni vállalkozás tekintetében (az egyéni vállalkozásnál nincs bejelentési kötelezettség), melynek 15 napon belül eleget kellett tennie. Ennek elmulasztása, határidőn túli  megtétele esetén 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az „A” Kft.

Az árképzés a piaci árnak megfelelő a kapcsolt vállalkozások között, így az adóalap (társasági adó, iparűzési adó, stb.) kiigazítására nincs szükség az „A” Kft-nél. Célszerű az árképzés bizonyításáról egy rövid leírást készíteni, mely tartalmazza, hogy kik voltak a független összehasonlítható vállalkozások, mikor és milyen szerződéses kapcsolatok keletkeztek velük, és milyen feltételekkel, milyen árakat alkalmaztak a független felek és a kapcsolt vállalkozás részére. Az ilyen vizsgálat során – összehasonlító elemzés – feltárhatnak a felek különbségeket (pl. az egyéni vállalkozásnál a díjban nincs benne az üzemeltetési díj), mely lehet, hogy azt eredményezi, hogy mégsem minősül piaci árnak a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár (transzferár). Tehát célszerű nem „bemondás” alapján dönteni az esetleges adóalap módosítási kötelezettségről, hanem ténylegesen el is végezni az összehasonlító elemzést, átnézni a konkrét szerződéseket, számlákat. Transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség (22/2009. PM rendelet szerint) nem lép fel, mivel kisvállalkozási cégcsoportról van szó.

Második eset

2015. január 1-től „D” Kft. termékeket értékesít „A” Kft-nek, a piaci ár 80%-ának megfelelő áron.

„A” Kft. és „D” Kft. nem minősül egymás kapcsolt vállalkozásának, így sem bejelentési kötelezettség nem lép fel, sem adóalap módosítási kötelezettség nem áll fenn. Független felek eltérhetnek a piaci ártól, sőt, ilyen esetben az is elmondható, hogy mivel független feleknek minősülnek, az általuk alkalmazott ár piaci ár.

Harmadik eset

2016. július 1-én „B” Kft. kölcsön ad „A” Kft-nek, 10.000.000 Ft-ot, éves 10%-os kamat mértékkel (a piaci kamat mértéke 6%).

„A” Kft. és „B” Kft. egymás kapcsolt vállalkozásának minősül a többségi befolyás alapján. Ez az első tranzakció (szerződéskötés) közöttük, mely 2016.07.01-i hatállyal megalapozza mindkét vállalkozás esetében a bejelentési kötelezettséget, ennek legkésőbb 2016.08.15-ig eleget kellett tenniük. Ennek elmulasztása, határidőn túli  megtétele esetén 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az „A” Kft. és a „B” Kft. is külön-külön.

Az árképzés nem felel meg a szokásos piaci árképzés elvének a kapcsolt vállalkozások között, így az adóalap (társasági adó) kiigazítására van szükség. A kölcsönadó „B” Kft. piaci kamatmérték feletti kamatot alkalmazott, tehát magasabb kamatbevételt számolt el, mint a szokásos piaci kamat alkalmazása mellett. Csökkentheti az adóalapját a „B” Kft., de csak akkor, ha rendelkezésére áll egy nyilatkozat, melyet az „A” Kft. és a „B” Kft. is aláírt, és amely tartalmazza a különbözet összegét (valamint 2018-tól azt is, hogy az „A” Kft. ezzel az összeggel megnövelte az adóalapját).

Az „A” Kft. viszont a piaci kamat mérték feletti kamatot számolt el ráfordításként, itt tehát kötelező az adóalapját növelni [10.000.000 Ft * (10%-6%)] 400.000 Ft-tal. Ha ezt nem teszi meg, és az Adóhatóság ezt utólag tárja fel, akkor az adóalap növelés miatt megállapíthat 10%-os társasági adó kulccsal számítva 40.000 Ft adóhiányt, melynek akár 50%-áig terjedő adóbírságot is kiszabhat, nem beszélve a késedelmi pótlékról.

Adóalap módosítás esetén – bár nem lép fel transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség – kötelező az adózóknak rendelkezniük írásos levezetéssel arra vonatkozóan, hogyan állapították meg a piaci árat (kamatot), és ettől hogyan és milyen mértékben tér el az általuk alkalmazott ár (kamat). Ebben a levezetésben is célszerű összehasonlító elemzést végezni a rendelkezésre álló független vállalkozások közötti kamatokra vonatkozóan.

Az alábbiakban összefoglaljuk táblázatos formában is a kötelezettségeket!

Az esettanulmány sorozatot folytatjuk.

* * *

Értesülj első kézből a 2018. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2018

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2018 helyszínei és időpontjai:

Budapest I. – november 23.- november 24.
Székesfehérvár – november 23.- november 24.
Pécs – november 27.- november 28.
Nagykanizsa – november 27.- november 28.
Debrecen – december 4.- december 5.
Miskolc – december 4.- december 5.
Győr – december 7.- december 8.
Budapest II. – december 11.- december 12.
Szolnok – december 11.- december 12.
Budapest III. – 2018. január 9.- január 10.