Az idei évtől bővült az iratbetekintési joggal rendelkezők köre, valamint jelentősen változott az önellenőrzés szabályozása. Cikksorozatunkban megvizsgáljuk a régi és az új szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján.

Iratbetekintés

Az iratbetekintéshez kapcsolódó szabályokat 2017. év végéig a régi Art. (2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről) 12.§ tartalmazta, idén év elejétől pedig az adóigazgatási rendtartásról 2017. évi CLI. törvény 42-43.§ (Air.) rendelkezései között találjuk meg.

Ki jogosult az iratokba betekinteni?

1) Az adózó jogosult az adózásra vonatkozó iratok megismerésére. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be.

3) Más személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy törvény által védett titkot (a továbbiakban: védett adatot) tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

A tanú iratbetekintési joga a régi Art-ben nem szerepelt, ez az Air-ben új elemként jelenik meg. Az adó megfizetésére kötelezett személy iratbetekintési joga korlátozásra került a fenti 3. pont szerint (korábban az adózóra vonatkozó teljes körű iratbetekintés vonatkozott rá is). Új elemként került be a fenti 3. pontba az is, hogy más személy is betekinthet az iratokba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez szükséges.

Milyen iratokba nem lehet betekinteni?

Nem lehet betekinteni

a) az adóhatóság, illetve a felettes szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezésébe,
b) a nemzetközi információcsere keretében más államból érkező megkeresés irataiba,
c) a döntés tervezetébe,
d) az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe, ha az adóhatóság ezen adatokat zártan kezeli,
e) a minősített adat védelméről szóló törvényben foglalt személyi feltételek teljesülésének hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba,
f) a védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja,
g) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adótitkot érintő rendelkezésbe ütközik.

A fenti b) pont tartalma új elem ettől az évtől, a korábbi határozat (végzés) szó helyett pedig a döntés szó került a c) pontba. Emellett kisebb megfogalmazási pontosítások kerültek átdolgozásra az Air. fenti rendelkezéseiben.

Mikor korlátozható az iratbetekintés?

1) Korlátozható az iratbetekintés az adatszolgáltatásra vonatkozó iratok tekintetében az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná. Az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság végzéssel dönt.

2) Az adózó a nemzetközi információcsere keretében kiküldött megkeresésbe és az arra adott válaszba a válasz megérkezését követően tekinthet be. Az iratbetekintési jog nem terjed ki a nemzetközi információcserében közreműködő adóhatósági alkalmazottak személyes adataira.

A 2. pont 2018.01.01-től új rendelkezésként jelenik meg az Air-ben.

Cikksorozatunk következő részében az önellenőrzési jog szabályait járjuk körbe.

* * *

Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem