A mikrovállalkozásoktól egészen a nagyvállalkozásokig minden cég érintett lehet abban, hogy a kapcsolt vállalkozásai tekintetében megfelelően és határidőben teljesítse a különféle bejelentési kötelezettséget. Ebben a cikkben gyakorlat ihlette esettanulmányokat mutatunk be, melyekkel bármikor szembe találkozhatnak a gazdasági szakemberek.

1. eset: Cégcsoporton belüli készpénzes tranzakciók

Egy belföldi cégcsoport esetében a tulajdonosi arányok a következőképpen alakultak:

• „A” Kft. tulajdonosa „X” magánszemély 100%-ban
• „B” Kft. tulajdonosa „A” Kft.

Megállapítható, hogy „X” magánszemély, „A” Kft. és „B” Kft. között a kapcsolt vállalkozási jogviszony fennáll, mivel „A” Kft. közvetlenül, míg „B” Kft. közvetett módon „X” magánszemély tulajdonában áll.

A cégcsoporton belül az alábbi tranzakciók valósultak meg a 2017-es év folyamán:

1. “A” Kft. 15 millió Ft kölcsönt nyújtott készpénzben “B” Kft-nek.

2. „X” magánszemély 4 millió Ft tagi kölcsönt nyújtott készpénzben „A” Kft-nek, melyből már 1 millió Ft visszafizetésre került.

3. „A” Kft. számítástechnikai szolgáltatás ellenértékét fizette ki készpénzben „B” Kft-nek 2 millió Ft értékben.

4. „B” Kft. 1 millió Ft kamatot fizetett készpénzben a kapott kölcsönre vonatkozóan „A” Kft-nek.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art) 17. § (9) szerint a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie:

„a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,
b) egyéb esetben a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.”

Ezen előírás a) pontja alapján tehát vizsgálni kellett, hogy a felsorolt tranzakciók esetében keletkezett-e bejelentési kötelezettség a készpénzszolgáltatás okán.

1. és 2. tranzakció esetében tekintettel arra, hogy a rendelkezés „vevő”-t, illetve „szolgáltatást igénybe vevő”-t nevesít bejelentésre kötelezettnek, így kölcsön nyújtása és kölcsön visszafizetése esetében nem kell alkalmazni a hivatkozott rendelkezést, hiszen sem vevő, sem szolgáltatást igénybe vevő nem szerepel az ügyletben.

A 3. tranzakció esetében a szolgáltatásnyújtásért fizetett ellenértékként kifizetett összeg vonatkozásában a szolgáltatás igénybe vevőjét, azaz “A” Kft.-t a rendelkezésben foglaltak szerinti bejelentési kötelezettség terheli.

A 4. tranzakció esetében a kölcsön kamat kifizetése esetében “A” és “B” Kft. közötti ügyletre bejelentési kötelezettség keletkezik. Ebben az esetben “B” Kft.-nek, mint szolgáltatás igénybe vevőjének kell a bejelentést megtenni.

A kapcsolt vállalkozások közötti – 1 millió forintot meghaladó – készpénzszolgáltatást a 40-es jelű nyomtatványon kell bejelenteni.

2. eset: Kapcsolt vállalkozási viszony bejelentése

Az Art. 23. §. (4) bekezdésének b) pontja szerint az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz:

„b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül.”

Egy cégcsoportnál több kérdés is felmerült a fenti bejelentési kötelezettséggel kapcsolatban.

1. kérdés: A magyar tagvállalat („A” Kft.) helytelen időponttal jelentette be külföldi anyavállalatát, mivel az első szerződéskötés közöttük 2009. január 5-én történt, a bejelentést pedig 2014. január 1-i hatállyal tették meg a 2014-es év folyamán. Kérdésként merült fel, hogy szükséges-e javítani a bejelentési nyomtatványt, vagy törölni kell-e és újra megtenni a bejelentést.

Ilyen esetben az eredeti bejelentést töröltetni szükséges a megfelelő tárgyévi változás-bejelentő nyomtatványon, majd a helyes adatokkal újra be kell küldeni a nyomtatványt. Itt tehát a 14T201T nyomtatványon téves hatálybalépési dátummal megtett bejelentést a 17T201T nyomtatványon kell törölni, a változás hatálybalépéseként az eredeti bejelentés szerinti dátumot (2014. január 1.) megjelölve a B02. lap 7. rovatában a „T” (Régi törlése) jelölést választva. Ezt követően egy újabb 17T201T nyomtatványt kell kitölteni a helyes adatokkal és be kell nyújtani.

2. kérdés: A magyar tagvállalat („A” Kft.) bejelentette a megfelelő időponttal a magyar kapcsolt vállalkozását („B” Kft.) (2010. május 9-i hatálybalépéssel), de a kapcsolt vállalkozási jogviszony 2011. december 15-én megszűnt. Mivel a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését csak 2012. január 1-e óta kell bejelenteni, az „A” Kft-nél a törzsadatokon belül még szerepel „B” Kft. kapcsolt vállalkozásként. A kérdés az volt, hogy ki lehet-e jelenteni utólag a „B” Kft-t a kapcsolt vállalkozások közül.

Ebben az esetben is megtehető a kijelentés (azaz a kapcsolt vállalkozási jogviszony megszűnésének bejelentése) változás-bejelentés keretében. A változás hatálydátuma a kapcsolt vállalkozási jogviszony megszűnésének dátuma, függetlenül attól, hogy a kérdéses időpontban a kapcsolt vállalkozási jogviszony megszűnésének bejelentése még nem volt kötelező.

Az elmaradt, határidőn túli bejelentések minden egyes esetben 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatóak, így érdemes felülvizsgálni és szükség esetén pótolni a bejelentéseket (bár ez utóbbi nem garancia a bírság kiszabásának mellőzésére, hiszen határidőn túl történik meg a bejelentés, de adott esetben méltányolható körülményként vehető figyelembe az Adóhatóság részéről).

Az esettanulmány sorozatot folytatjuk…

* * *

Amennyiben kérdésed van a szakma egyik legösszetettebb és legnagyobb adókockázatot rejtő témakörével kapcsolatban, akkor jelentkezz október 6-ig kedvezményesen  a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében október 13-án megrendezésre kerülő Transzferárak bizonyítása és nyilvántartása című konferenciámra, ahol személyesen is meg tudjuk vitatni felmerülő kérdéseidet.