Jelen cikksorozat második részében a kapcsolt vállalkozások azonosításának támogatásához bemutatjuk a fogalomkört, tipikus példákat és gyakorlati magyarázatokat a definíció részleteihez.

Kapcsolt vállalkozás (Társasági adó törvény 4. § 23. pont)

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

(A fogalom kibővül ellenőrzött külföldi társasághoz – ún. „offshore társaság”-hoz és kamatlevonási korlát számításához kapcsolódó előírások esetén – jelen tájékoztató ezekre nem tér ki.)

Többségi befolyás

A többségi befolyás egyrészt 50% feletti szavazati részesedést jelenthet, másrészt megvalósulhat meghatározó befolyás útján is (melynek eszköze lehet az uralmi szerződés, szindikátusi szerződés, egyéb háttér megállapodás, társasági szerződés speciális rendelkezései), például:

–           két tulajdonos megegyezik, hogy azonos tartalommal szavaznak, és együtt már a szavazatok többségével bírnak, így együtt meghatározó a befolyásuk az adott cégre,

–           az egyik tulajdonos a másikon keresztül gyakorolja szavazati jogait, és együtt már a szavazatok többségével bírnak, így együtt meghatározó a befolyásuk az adott cégre,

–           egyik tulajdonosnak joga van kinevezni és visszahívni a vezető tisztségviselőket, felügyelőbizottsági tagok többségét.

Figyelem!

Magánszemélyek is lehetnek kapcsolt vállalkozások.

Tehát ha például egy magánszemélynek van egy 100%-ban saját tulajdonú Kft-je, akkor a magánszemély és a Kft. egymás kapcsolt vállalkozásai. Magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött megállapodásokra nem vonatkozik a Tao. tv. szerinti adóalap-módosítási kötelezettség.

Két egyéni vállalkozás közötti kapcsolt vállalkozási viszony fennállása lehetséges, de erre vonatkozóan nincs egyértelmű álláspont.

Kapcsolt vállalkozási viszony külföldi vállalkozással, külföldi telephellyel is fennállhat.

 A mostohaszülő és mostohagyermek szempontjából a kapcsolt vállalkozási viszonyok ugyanúgy megállapíthatóak.

Tehát például ha a magánszemélynek előző házasságából van egy gyermeke, akkor ez a gyermek közeli hozzátartozója lesz a magánszemély új házastársával. Az új házasság megkötésével kapcsolt vállalkozási viszonyba kerül például a gyermek 100%-os tulajdonú Kft-je az új házastárs 100%-os tulajdonú Kft-jével.

Ügyvezetés egyezősége

Két társaság egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban áll – függetlenül a szavazati arányoktól – akkor, ha az ügyvezetés egyezősége közöttük megvalósul.

Ügyvezetés egyezősége során a következőket mindenképpen célszerű figyelembe venni:

a) Egyéni vállalkozásnál nincs szó ügyvezetésről, így e jogcímen egyéni vállalkozással kapcsolatosan nem keletkezik kapcsolt vállalkozási viszony.

b) Olyan entitásnál, melynél nem testület látja el az ügyvezetést (pl. Bt., Kft.) van jelentősége annak, hogy az adott ügyvezető önálló aláírási jogkörrel rendelkezik, vagy több ügyvezető kinevezése esetén együttes aláírási joggal rendelkezik. Cégvezető tekintetében nem keletkezik kapcsolt vállalkozási jogviszony. Zrt. esetében kivételt képez, ha az alapszabály rendelkezései szerint az igazgatóság helyett egy személyben a vezérigazgató minősül a vezető tisztségviselőnek (tehát nem testületi az ügyvezetés). Ilyenkor a vezérigazgatóra ugyanazok érvényesek, mint az ügyvezetőre.

c) Olyan entitásnál, melynél testület látja el az ügyvezetést (pl. Zrt., Nyrt., Alapítvány, Egyesület, stb.), az ügyvezetés egyezősége jogcímen olyan entitás lehet kapcsolt vállalkozás, melynél szintén testületi ügyvezetés áll fenn. A kapcsolt vállalkozási jogviszonyhoz a testületi tagoknak teljes mértékben meg kell egyezniük.

d) Ügyvezetés egyezőségénél szükséges a személyi egyezőség, tehát a közeli hozzátartozói viszonynak nincs jelentősége.

* * *

Jelentkezz 2021. október 22-én megrendezésre kerülő Kapcsolt vállalkozások adózási feladatai, kockázatok és lehetőségek 2021. – TANTERMI és ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS című kreditpontos konferenciámra, melynek célja a kapcsolt vállalkozások adózási feladatait érintő legfontosabb kötelezettségekre történő figyelem felhívása tömören, összefoglaló jelleggel. Jelentkezz a konferenciára most még kedvezményes áron >> Jelentkezés